Miután Emmanuel Macron pártja rosszul szerepelt az európai parlamenti választáson, míg Le Penék előretörtek, a francia elnök új nemzetgyűlési választást írt ki. Vasárnap lesz az első forduló. Hogy mi vezetett ide, arról Szűcs Anitával, a Corvinus egyetem docensével beszélgettünk az Atlaszban.
Június 9-én este 8 óra után Emmanuel Macron televíziós beszédben szólt Franciaországhoz az Élysée-palotából: új nemzetgyűlési választásokat írt ki. A francia elnök bejelentése meglepte az országot: Macron azután döntött a választások kiírása mellett, hogy pártja, a liberális Reneszánsz közel húsz százalékponttal kikapott Marine Le Penéktől, a Nemzeti Tömörüléstől.
A radikális jobboldal győzelme és a választások ellenére Macron elnöki pozíciója nincs veszélyben. A nemzetgyűlési választás lényegében a francia parlamenti voksolást jelenti, így a félprezidenciális Franciaországban a közvetlenül választott elnöki tisztségről nem a parlament dönt. De az a helyzet előállhat, hogy Macron elnöknek egy radikális jobboldali kormánnyal kell együttműködnie.
A választások vasárnapi, első fordulója előtt a Nemzeti Tömörülés vezeti a közvélemény-kutatásokat, de az abszolút többséghez 289 képviselőre lenne szükségük – Le Penéknek most legfeljebb 260-at jósolnak. Macronéknak nem biztos a második hely sem: a kommunistáktól a zöldeken át a szocialistákig összefogó baloldal 150-170 képviselőre számíthat, Macronék pedig csak száz körülire. Az első forduló most vasárnap, a következő egy héttel később lesz.
Hogy miért írt ki mégis Macron új választást, hogyan kampányolnak a pártok, és mi lehet Franciaország jövője, arról Szűcs Anitával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
A legfontosabbak röviden:
(1) A közvélemény-kutatások szerint Macron számítása nem jött be, ugyanakkor Franciaországban az európai parlamenti választások sok szempontból protestszavazások – sokkal inkább voksolnak valaki ellen ilyenkor, mint valaki mellett.
(2) Macron mindig arra játszott, hogy kiélezze az ő blokkja és a szélsőségesek csoportja közötti feszültséget. Ezúttal nem biztos, hogy ez működni fog.
(3) Macron szándékosan hagyott nagyon rövid időt a kampányolásra.
(4) A baloldal gyorsan összeállt – a zöldektől kezdve a szocialistákon át a kommunistákig: ők az Új Népfront. Erős szociális karakterrel készültek a kampányra, de az olyan kérdésekben, mint a NATO vagy Izrael, nincs egységes válaszuk.
(5) Macron pártja is megdöbbent a hirtelen kiírt választásokon. Az elnök még Gabriel Attal miniszterelnökkel sem közölte a döntést.
(6) Macronék egyelőre a baloldali összefogást támadják erőteljesebben – inkább erről az oldalról reménykednek szavazókban.
(7) Jordan Bardella személyében egy új arc is feltűnt Marine Le Pen mellett, azonban a 28 éves politikus csak akkor vállalná a miniszterelnöki posztot, ha pártja többséget szerezne a Nemzetgyűlésben.
(8) Ha más párt adja az elnököt és a kormányt, a legtöbb esetben ellehetetlenül az ország vezetése.
