Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy őrültség lenne figyelmen kívül hagyni azt a fenyegetést, amelyet Oroszország jelent Európára, és közölte, hogy hajlandó megvitatni Franciaország nukleáris elrettentési képességének kiterjesztését a szövetségeseire a kontinensen.
Macron március 5-én beszélt erről, az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozója előtt, ahol a védelmi költségvetések növelése lesz a téma. Ez az Egyesült Államok kormányának egyik kulcsfontosságú követelése, miközben aggályok léptek fel Washington elkötelezettségét illetően a NATO és az európai biztonsági ügyek iránt.
Macron eddigi legerőteljesebb kijelentése volt, hogy azt mondta az országosan sugárzott televíziós beszédben: „Nukleáris elrettentő erőnk megvéd bennünket: ez az erő tökéletes, szuverén és tetőtől talpig francia. (…) A leendő német kancellár (Friedrich Merz) történelmi felhívására válaszul úgy döntöttem, hogy elindítom a stratégiai vitát arról, hogy európai szövetségeseinket is megvédjük nukleáris elrettentő erőnkön keresztül” – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy Franciaországnak többet kell költenie a védelemre, és azt ígérte, hogy Párizs továbbra is Kijev mellett áll Oroszország negyedik évébe lépő, teljes körű inváziójával szemben. „Oroszország ma fenyegetést jelent Franciaországra és Európára. Őrültség volna ezt tétlenül nézni” – tette hozzá.
Reméli, hogy az Egyesült Államok „mellettünk marad”, de Európának fel kell készülnie az alternatívára. „Európa jövőjéről nem Washingtonban vagy Moszkvában kell dönteni. Az elmúlt harminc év ártatlansága már a múlté. (…) Ki hiheti el, hogy a mai Oroszország megáll Ukrajnánál? Oroszország fenyegetést jelent Franciaországra és Európára most, miközben önökhöz szólok, és az elkövetkezendő években is. (…) Ukrajnán túl az orosz fenyegetés jelen van Európa többi országában is, és hatással van rájuk. Ránk is.”
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország-szakértő: Véres terrort, nem szabadságot hoztak az oroszok az elfoglalt ukrán területekre
Minden ország igyekszik titokban tartani az atomarzenálját érintő részleteket, így Macron sem beszélt konkrétumokról, amikor Franciaország nukleáris ernyőjének kiterjesztését javasolta.
Charles de Gaulle akkori elnök fejlesztette ki a hatvanas évek elején Franciaország elrettentő erejét, hogy az ország teljesen független legyen az Egyesült Államoktól, amely akkoriban nukleáris versenyt folytatott a Szovjetunióval.
Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint az Egyesült Államok (5044 nukleáris robbanófejjel) és Oroszország (5580-nal) birtokolja a világ teljes atomfegyverkészletének mintegy 88 százalékát. Franciaországnak a becslések szerint 290 robbanófeje van, Nagy-Britanniának pedig körülbelül 225; Kínának mintegy ötszáz.
Azután erősödtek fel az Egyesült Államok Ukrajna és Európa iránti elkötelezettségét övező aggodalmak, hogy a Fehér Ház bejelentette: Donald Trump elnök felfüggeszti az Egyesült Államok katonai segítségnyújtását Ukrajnának, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója pedig közölte, hogy korlátozták a hírszerzési információk megosztását Kijevvel.
Macron kijelentései után Zelenszkij azt írta a közösségi médiában: „Hálás vagyok Macronnak a tisztánlátásért és a béke elérésére tett közös erőfeszítéseinkért. (…) Nagyon nagyra értékeljük mindazok irányítását és erőfeszítéseit, akik támogatják Ukrajnát és erősítik Európa védelmi képességeit. Várjuk, hogy a következő napokban közösen dolgozhassunk a béke felé vezető lépéseken” – tette hozzá.
Az áll a március 6-i brüsszeli csúcstalálkozó középpontjában, hogy az EU hogyan tudja biztosítani saját maga és Ukrajna biztonságát, miközben a második világháború után enyhíteni igyekszik függőségét az Egyesült Államoktól. „Tekintettel a növekvő fenyegetettség jelentette helyzetre, egyértelmű számunkra, hogy Európának most nagyon-nagyon gyorsan kell nagyon nagy erőfeszítéseket tennie országunk és az európai kontinens védelmi képességének megerősítésére” – mondta Merz március 3-án.
Ehhez kapcsolódóan: Orbánnal vagy nélküle, az EU folytatja Ukrajna támogatását
Macron, aki Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete óta – immár negyedik éve – aktív diplomáciai szerepvállalásra törekszik, közölte, hogy jövő hétre találkozót tervez európai szövetségeseivel, hogy megvitassák békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségét egy tűzszüneti megállapodás vagy hosszú távú egyezség esetén. „Fel kell készülnünk annak biztosítására, hogy Oroszország ne támadja meg újra Ukrajnát a békemegállapodás után. (…) Jövő héten Párizsban gyűlnek össze azoknak az országoknak a vezérkari főnökei, amelyek teljesíteni kívánják az ezzel kapcsolatos kötelezettségeiket. (…) Ukrajnának joga van a békéhez és a biztonsághoz, és ez a mi érdekünk is, vagyis az európai kontinens biztonságának érdeke. Ezen dolgozunk az Egyesült Királyságban, Németországban és számos más európai országban a barátainkkal” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan nézne ki, és mennyire reális egy európai békefenntartó erő Ukrajnában?
