Járt Afganisztánban is – más magyar katonákkal –, és a katonai középiskolával együtt több, mint 37 évet töltött a magyar honvédségnél. Nyugdíjat vagy más ellátást mégsem kap a „seregtől”, ahol gerincsérv és poszttraumás stressz szindróma miatt minősítették szolgálatra alkalmatlannak. Hivatásos évei nagy részét a kecskeméti katonai repülőtéren töltötte. Most a MiG-repülőgépek alkatrészeinek az eltűnése kapcsán kérdeztük az ügy tágabb hátteréről. A Szelfi vendége Szentgyörgyi Tibor volt, aki a katonai pálya után a tavalyi választáson helyi civilszervezet jelöltjeként indult az önkormányzati választáson, idén nyáron pedig TISZA-szigetet alapított.
A beszélgetést itt tekintheti meg:
A podcast itt meghallgatható:
A katonai középiskolába repülőgép műszerésznek tanult, a főiskolát repülő gépészként végezte, s mint mondta „a fél életét” a kecskeméti katonai repülőtéren töltötte, ahol, 26 évet szolgált Szentgyörgyi Tibor. Idén 30 éve avattak tisztté a Magyar Honvédségnél.
A volt századost az egészségi állapotára hivatkozva (gerincsérv és a munkájából eredő poszttraumás stressz) szerelték le. Szomorúan mesélt arról, hogy a hadseregtől, ahol, a középiskolát is beleértve 37 évet töltött még el sem búcsúztatták. Sőt, bár az utolsó éveiben a Honvédkórházban szolgált tisztként, amikor a gerincproblémája kiderült, csak 4 hónappal későbbre adtak volna neki időpontot ott orvosi vizsgálatra (ezért végül fizetős magánellátást kellett igénybe vennie).
A volt katonatiszt szerint talán soha nem fog kiderülni, hogy valójában mi történt a MiG-alkatrészekkel. A közbeszédben és a szakmában terjedő erre vonatkozó elméletekről nem kívánt beszélni, mivel azok valóságtartalma szerinte ellenőrizhetetlen. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte a honvédség pazarló módon bánt ezekkel a repülőgépekkel, mert nem megfelelő módon tárolta azokat, részben pénzhiányra is hivatkozva. A szabad téren tartott gépeket a téli időjárás és a nap UV-sugarai ellen takaróval kellett volna védeni, amit szerinte forráshiányra hivatkozva nem biztosítottak.
Szentgyörgyi maga is meglepődött, hogy a MiG-ügy megtörténhetett a magyar honvédelmi szempontból és a NATO számára is stratégiai fontosságú kecskeméti repülőtéren. Ő korábban a kecskeméti őrszázadban a stratégiai fontosságú repülőtér védelmében is részt vett, beszélt arról is, hogy a MiG-eket nem őrizték kiemelten, bár katonai őrjárat és kamerák is biztosították a védelmet a kerítéssel együtt.
A volt tiszt kiemelte: nagyon szűk szakmai kör az, amelynek tagjai kellő hozzáértéssel rendelkeznek és hozzáférnek a kérdéses eszközök kiszereléséhez, ráadásul 2-3 méter magas létrákra is szükségük lehetett ehhez.
Szentgyörgyi Tibor szerint a honvédség az emberi és technikai tőkével is jobban gazdálkodhatna. A volt katonatiszt tavaly az önkormányzati választáson egy helyi civilszervezet jelöltjeként indult képviselői pozícióért (sikertelenül). A leszerelt százados idén nyáron TISZA-szigetet alapított, és kijelentette, azért vállalta a szerkesztőségünknek adott interjút, mert szeretné, ha a társadalom jobban megbecsülné a honvédség tagjait, és „nem egyenruhás munkavállalókként, hanem a hivatásukat szolgáló emberekként” tekintene rájuk.
„Sokan voltunk a honvédségnél olyanok, akik szívvel-lélekkel végeztük a dolgunk, de ennek ellenére ez a kormány, ez a rendszer nem becsüli meg mindazt, amit tettünk."
