Az egyenlőség, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásának értékei által kijelölt „vörös vonal” ott húzódik, ahol egy csoporttal szemben tiszteletlenség és marginalizálás tapasztalható a társadalmon belül - véli Tamara Ćapeta főtanácsnok.
A magyar Országgyűlés 2021 júniusában fogadta el azt az eredetileg a pedofíliáról szóló javaslatcsomagot, amelybe az utolsó pillanatban a melegjogokat súlyosan csorbító módosításokat tett a kormány, így a képviselők csak egyben tudtak szavazni a két külön témáról.
Az eredeti javaslattal, a pedofil bűncselekmények elkövetői elleni súlyosabb fellépés lehetővé tételével minden párt egyetértett. A két, összecsomagolt témával egyben viszont már nem. Az ellenzéki pártok a bojkottot választották, a Mi Hazánk Mozgalom azonban a kormány mellé állt.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy több módosítás, amelyeket az akkori Orbán-kormány szerint a kiskorúak védelme érdekében fogadtak el – voltaképpen tiltja vagy korlátozza az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” ( LMBTI-tartalom) népszerűsítik vagy jelenítik meg.
Ehhez kapcsolódóan: Von der Leyen: „A magyar törvénytervezet szégyenteljes”
Az Európai Bizottság ezek miatt a módosítások miatt Magyarország ellen kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz. A keresetben annak megállapítását kéri a Európai Bíróságtól, hogy Magyarország három különböző szinten sértette meg az uniós jogot.
Tamara Ćapeta főtanácsnok most azt javasolja, hogy a Európai Bíróság állapítsa meg: az Európai Unió keresete valamennyi jogalap tekintetében megalapozott, mert a törvénymódosítások sértik a szolgáltatásnyújtásnak és -igénybevételnek az elsődleges uniós jogban, valamint az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv, a szolgáltatási irányelv, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és a GDPR egy vagy több rendelkezésében rögzített szabadságát.
A főtanácsnok szerint, ezek a módosítások számos, a Európai Charta által védett alapvető jogot is érintenek:
- a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát,
- a magán- és családi élet tiszteletben tartását,
- a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát,
- az emberi méltósághoz való jogot.
A főtanácsnok úgy látja, hogy az e jogokba való beavatkozás nem igazolható a magyar kormány által hivatkozott indokokkal, nevezetesen a kiskorúak egészséges fejlődésének védelmével és a szülők azon jogával, hogy gyermekeiket személyes meggyőződésüknek megfelelően neveljék.
Mint a főtanácsnok kifejti, hogy a magyar szabályozás a kiskorúak védelmére hivatkozva az LMBTI(leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális és interszexuális)-személyek hétköznapi életének megjelenítését tiltja, és nem korlátozódik a kiskorúak pornográf tartalommal szembeni védelmére, amit Magyarországon már a módosításokat megelőzően is törvény tiltott.
Ehhez kapcsolódóan: A homofób-törvények miatt az EU fele a magyar kormány ellen van
Tamara Ćapeta szerint Magyarország nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az LMBTI-személyek hétköznapi életét megjelenítő tartalom kárt okozhat a kiskorúak egészséges fejlődésében.
Mindezek mellet a főtanácsnok vélemény szerint az Európai Bíróságnak – az Európai Bizottság kérelmének megfelelően – meg kell állapítania az Európai Unió alapjául szolgáló alapvető értékeket meghatározó cikk megsértését is.
Tamara Ćapeta hangsúlyozza, hogy az uniós jogrend párbeszéd révén alakul ki, az LMBTI-személyeket a tagállamokban megillető egyenlő tisztelet azonban nem lehet vita tárgya ilyen párbeszéd keretében. Az egyenlőség, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásának értékei által kijelölt „vörös vonal” ott húzódik, ahol egy csoporttal szemben tiszteletlenség és marginalizálás tapasztalható a társadalmon belül. Magyarország azzal, hogy megkérdőjelezi az LMBTI-személyek egyenlőségét, többet is tagad az Európai Unió alapvető értékei közül, amivel jelentősen eltért az alkotmányos demokrácia modelljétől - áll a főtanácsnok indítványában.
A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a főtanácsnok javaslatai nem kötik az Európai Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a Európai Bíróság elé, amely most kezdi meg a tanácskozást a jelen ügyben.
