A litván kormány elrendelte a Belarusz felől illegális úton érkező migránsok feltartóztatását, arra is felhatalmazva a határőrizeti szerveket, hogy szükség esetén „erőszakot alkalmazzanak”.
A vilniusi belügyminisztérium arról számolt be kedden, hogy „az erőszak alkalmazását a körülményektől teszik függővé”, de szükség esetén lesz erre lehetőség.
Idén már több mint négyezer bevándorló érkezett illegális úton Litvániába, szemben a 2020-ban feljegyzett nyolcvaneggyel. Több mint kétharmaduk iraki állampolgár, egyre több repülőgép közlekedik a közel-keleti ország különböző városai és Minszk között, és újabb útvonalakon is járatokat készülnek indítani.
A belarusz hatóságok a vádak szerint szándékosan migránsokat csábítanak az országba a Közel-Keletről és Afrikából, aztán a litván határhoz szállítják őket. A számos belarusz ellenzéki személyiségnek menedéket nyújtó Litvánia előző hónapban megkezdte egy 550 kilométeres szögesdrót kerítés építését a Belarusszal közös, 679 kilométer hosszú, jórészt fizikai akadályoktól mentes határon.
„Mindenekelőtt a határőrök tájékoztatni fogják őket arról, hogy eltévedtek, hiszen a gyönyörű Belaruszba érkeztek, és rossz irányba indulhattak, miközben a természet szépségeit élvezték, ezért vissza kell fordulniuk az ország felé vezető turistaúton” – mondta Arnoldas Abramavičius litván belügyminiszter-helyettes.
Hozzátette, nem zárható ki, hogy a határon szolgálatot teljesítők ellen erőszakosan fognak fellépni egyes érkezők.
Előző nap Ylva Johansson európai uniós belügyi biztos támogatást ajánlott Litvániának a szomszédos Belaruszból érkező migránsáradat kezelésében.
„Ez az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette rezsim provokációja. Meg kell mutatnunk, hogy nincs szabad átjárás az Európai Unió területére” – fogalmazott.
Megteltek a férőhelyek
A litván hatóságok hétfőn arról számoltak be, hogy megteltek a férőhelyek a határállomásokon, ezért az ott-tartózkodók átszállítását sürgették más létesítményekbe. „Eddig sikerült kezelnünk a helyzetet, de be kell vallanom, hogy elértük a lehetőségeink határát” – hangsúlyozta Rustamas Liubajevas, a határőrszolgálat vezetője.
Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság képes lesz a gyorsan romló helyzet kezelésére. „Az első feladat az áradat mérséklése. A legfőbb várakozásunk, hogy az EU felhasználja tárgyalási pozícióját az iraki kormánnyal” – húzta alá.
Johansson ígéretet tett arra, hogy nem fogják magára hagyni Litvániát, és hozzátette, hogy néhány napot az országban fognak tölteni az EU szakértői, hogy egy új határvédelmi rendszer felállításának lehetőségéről egyeztessenek. Mint mondta, erre a célra húsz-harmincmillió eurót fognak fordítani a jövő évig.
A tervezett szögesdrót kerítés építésének várható összköltsége meghaladja a százmillió eurót.