Ukrán tisztviselők szerint legalább tizenhárman meghaltak és tucatnyian megsebesültek a dél-ukrajnai Zaporizzsját érő orosz légicsapásban.
A január 8-i támadás a délutáni órákban érte a város egyik ipari negyedét – közölte Ivan Fedorov, a területi közigazgatás vezetője. Beszámolók szerint a roncsok egy utasokat szállító villamost és egy kisbuszt is eltaláltak, és megrongálták a közelben parkoló autókat.
A katasztrófavédelem videóin összeroncsolódott holttesteket és vérző embereket lehet látni a járdán fekve, miközben tűzoltók rohannak, hogy eloltsák a lángoló autókat és elfojtsák a tüzet egy közeli közigazgatási épületben.
„Nincs kegyetlenebb dolog egy várost érő légicsapásnál, miután tudni lehet, hogy hétköznapi polgárok fognak szenvedni tőle” – írta Volodimir Zelenszkij elnök Telegram-bejegyzésében, amelyhez szemléletes képsorokat csatolt a robbanás következményeiről.
Nem világos, hogy milyen fegyvert használtak a támadáshoz, de a pusztítás mértéke és az áldozatok száma nagyobb fegyverre utal.
Az ukrán hatóságok korábban légiriadót rendeltek el, és rakéta, esetleg siklóbomba lehetőségére figyelmeztettek. Az utóbbi egy levegőből indított irányított fegyver, Oroszország leginkább az ukrán védelem gyengítésére használja.
„Folyamatosan nő a sérültek és a halottak száma. A rendőrség, a mentők, az orvosok és más szakszolgálatok szünet nélkül dolgoznak az ellenséges támadás következményeinek felszámolásán – közölte Igor Klimenko belügyminiszter. – Eltakarítják a romokat, emberek után kutatnak, segítséget nyújtanak az áldozatoknak. (…) A rendőrség kötelékében dolgozó mentők öt embert mentettek ki.”
Az orosz hatóságok egyelőre nem kommentálták a támadást.
Oroszország a háború kezdete óta rendszeresen lövi Ukrajna polgári és energetikai infrastruktúráját. Kijev azzal is megvádolta az oroszokat, hogy lakóépületeket vesznek célba. Ezt Moszkva az egyre nagyobb számú bizonyíték ellenére tagadja.
Moszkva ugyancsak a polgári infrastruktúra elleni támadásokkal vádolja Ukrajnát, de jóval kisebb mértékben.
Stratégiai olajraktárt ért találat Kurszkban
A zaporizzsjai támadás előtt Ukrajna azt állította, hogy eltalált egy oroszországi olajraktárt, amely egy stratégiai légi bázist szolgált ki a Szaratovi terület déli részén.
A január 8-i találat „súlyos logisztikai problémákat okoz az orosz megszállók stratégiai repüléseiben, és jelentősen csökkenti a békés ukrán városok és polgári objektumok elleni csapáskészségüket” – írta az ukrán fegyveres erők vezérkara a közösségi médiában.
Olekszandr Kamisin, Volodimir Zelenszkij tanácsadója hozzátette, hogy a légicsapásban „nagy hatótávolságú képességeket” vetettek be. A #MadeInUkraine hashtaget használta, ami arra utal, hogy helyben gyártott és nem a Nyugat által szállított fegyvereket használtak.
„Számos robbanás volt a célterületen, hatalmas tűz ütött ki. Meg kell jegyezni, hogy ez az olajraktár látta el üzemanyaggal az Engels–2 katonai repülőteret, az ellenséges stratégiai légierő támaszpontját” – közölte a fegyveres erők vezérkara.
2024 eleje óta az ukrán drónok rendszeresen vesznek célba orosz finomítókat. Több esetben akkora kár ért elsődleges olajfeldolgozó egységeket, hogy javításra szorultak. Oroszország arról számolt be, hogy részben helyreállította néhány kulcsfontosságú olajfinomító kapacitását.
Közben az ukrán erők több irányban folytatják támadó hadműveleteiket a Kurszki területen. A Szabad Európa orosz nyelvű szerkesztőségének, a Current Time-nak nyilatkozó elemzők szerint ez jobb alkupozícióhoz juttatja Ukrajnát Moszkvával szemben, ha tűzszüneti vagy béketárgyalásokra kerülne sor.
24 óra vagy hat hónap?
Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 7-én megismételte: alig várja, hogy hamarosan megkezdődjenek a tárgyalások Oroszországgal az ukrajnai háború befejezéséről, miután ebben a hónapban visszatér a Fehér Házba. Arról, hogy konkrétan mikor kerülhet erre sor, semmit nem árult el. Azt mondta, hogy hamarosan el kell kezdeni a tárgyalásokat, mert „Oroszország sok fiatalt veszít el, akárcsak Ukrajna”.
Trump, aki a floridai, mar-a-lagói birtokán tartott sajtóértekezleten beszélt, nem árulta el, hogy találkozik-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de azt mondta, hogy a találkozó csak január 20-i beiktatása után lenne helyénvaló. „Ezt nem mondhatom el, de tudom, hogy Putyin szeretne találkozni” – közölte.
December végén Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arról beszélt, hogy nincsenek előfeltételei az amerikai és az orosz elnök találkozójának.
Dmitro Levusz, az Egyesült Ukrajna agytröszt politikai elemzője január 8-án a Current Time-nak azt mondta: Trumpnak korlátozott eszközei vannak Oroszországgal szemben, ha nem egyezik bele semmilyen békemegállapodásba. „Lehetséges, hogy az olajszektorban gyakorolnak nyomást Oroszországra” – közölte.
A megválasztott elnök kampánya során azt mondta, hogy hivatalba lépése után 24 órán belül véget vethet az ukrajnai konfliktusnak. A január 7-i sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy reméli: hat hónapon belül véget érnek a harcok.
Trump visszatérését a Fehér Házba bizonytalanság övezi azt illetően, hogy elnöksége milyen hatással lesz a csaknem három éve tartó teljes körű orosz invázióra, és hogy sor kerülhet-e tárgyalásokra. A sajtótájékoztatón azonban kijelentette: eltökélt szándéka, hogy „elrendezze a dolgot”, és hozzátette: ez „kemény dió”.
Ukrán tisztviselők attól tartanak, hogy egy sietősen tető alá hozott tárgyalás lehetővé tenné Oroszország számára az elfoglalt ukrán területek megtartását, és időt adna az orosz erőknek a pihenésre és soraik rendezésére. Az ukránok arra biztatnák Trumpot, hogy folytassa az amerikai katonai támogatást számukra.
