Hamarosan eléri a választói névjegyzékben szereplő levélszavazók száma a 2022-es értéket, de egyelőre nem látszik a kormánypárt regisztrációs kampányának hatása. A Fidesznek a már regisztráltak szavazási hajlandóságát kell majd ösztönöznie, az ő kb. 25-30 százalékuk ugyanis végül nem szokott szavazni.
Fél évvel az országgyűlési választás előtt majdnem annyian szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében, mint négy éve a választás napján: 2022 áprilisában 456.129 regisztrált levélszavazó volt (közülük persze végül nem mindenki szavazott), 2025. október 6-én pedig 440.740 ember. (Az adatokat naponta frissülve meg lehet nézni a Political Capital (PC) honlapján, ezen a linken.)
A szavazásra regisztráló, külföldön élő és állandó magyar lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok száma a kedvezményes honosítás törvénybe foglalása utáni első magyarországi szavazási lehetőségük, 2014 óta folyamatosan nő a parlamenti választásokon. 2014-ben 193.793-an szerepeltek a levélszavazók névjegyzékében, 2018-ban 378.449 -en, 2022-ben pedig már 456.129-en.
A kormánypárt/kormány a mostani választásra nagy energiát fektet a határon túli magyarok regisztrációjának serkentésére, és ezt várja el külhoni szövetségeseitől, a kisebbségi magyar pártoktól is. (Nemrég erről beszélt lapunknak egy volt diplomata.) Bár biztos, hogy több regisztrált lesz, mint négy éve, de az intenzív mozgósításnak még nem látni nyomát. És persze az is kérdés, hogy milyen számban regisztrálnak potenciális kormánypárti és ellenzéki szavazók. A Fidesz eddig minden választáson pár százalék híján az összes levélszavazatot be szokta gyűjteni. Orbán Simion melletti kiállása vagy határon túli koncerteken felhangzó mocskosfideszezés ide vagy oda, elemzők szerint ez most sem lesz másképp.
Regisztráció országonként
A levélben szavazók névjegyzékére regisztráltak lakóhely szerinti eloszlása mutatja, hogy logikusan a legnagyobb magyar népességgel rendelkező országokból regisztrálnak legtöbben: Romániából és Szerbiából. A rohamosan fogyó szerbiai magyar közösségnél jóval több magyar él Szlovákiában, de ott, valamint Ukrajnában és Ausztriában nem engedélyezett a kettős állampolgárság. Emiatt ezen országok magyar nemzetiségű, szavazni akaró, a magyar állampolgárságot titokban felvett polgárairól a Nemzeti Választási Iroda (NVI) összegzett számot közöl: ez október 3-án 31 436 volt, a három országból ennyien szerepelnek most a választói névjegyzékben.
A regisztráltak kétharmada, 66 százaléka (290 ezer ember) Romániában él, 19 százalékuk, 83 ezer fő Szerbiában. Németországból eddig 8816-an, az USA-ból 4102-n, Nagy-Britanniából és Észak-Írországból eddig összesen 3411-en szeretnének levélben szavazni.
Érdemes lenne megnézni országok szerinti bontásban azt, hogy mennyivel nőtt a 2022-es választás óta az adott ország levélszavazóinak száma. Magunk is erre indultunk el, amíg László Róbert, a Political Capital választási szakértője fel nem hívta arra a figyelmünket, hogy az NVI által nyilvánosságra hozott adatok alapján ezt nem lehet megtenni, mert „almát hasonlítanánk össze körtével”.
Az NVI honlapjáról csak a levélszavazatok összesített számát érdemes megnézni a korábbi választásokon, mert pl. hiába látunk ott országonkénti bontásban is számokat, a felsorolás alján szerepel egy titokzatos kategória: „Az értesítést e-mailben kéri”. Ez az érvényes levélszavazatok esetében 2022-ben 90 513 fő volt. Ez a szám azokat mutatja, akik a regisztrációjukról szóló értesítést emailben kérték. Tehát hiába látunk mondjuk az USA esetében 1734 választópolgárt (és vetnénk össze ezt a számot a mostani USA-adattal: a 4105 fővel), valószínűleg a 90 ezerben is lehetnek amerikai választópolgárok, csak nem tudjuk, mennyi.
Emiatt nem tudjuk, hogy többen regisztráltak-e most, mint négy éve, mondja László Róbert, mert egyszerűen nincsen adatunk.„A korábbi adatokkal való összevetés félrevisz”, mondja. „A 2014-es, 2018-as, 2022-es választások hivatalos oldalán csak az értesítési cím szerinti listát lehet megtalálni, akkor még ugyanis nem közölte az NVI a tényleges lakóhely szerinti adatsort. Tíz év után, tavaly sikerült elérnünk, hogy végre ebben a bontásban is közöljék a regisztrációs adatokat. Most már tehát ezek is elérhetők, de mindig csak az adott napi adatok – a korábbiak eltűnnek az NVI honlapjáról. Mi május óta ezeket napi szinten lementjük, és elérhetővé tesszük – de a korábbi választások adatsoraival továbbra sem lehet összehasonlítani ezeket, mivel akkor még csak értesítési cím szerinti adatokat közölt az Iroda. Márpedig azok inkább csak téves következtetések levonására alkalmasak, a már vázolt okokból.”
A PC ezért 2025 május 6. óta kezdte el napi szinten fölvinni az adatokat. Így most, október elején az elmúlt négy hónappal való összehasonlítás látható, a választás idején lehet majd látni az egyéves tendenciát.
Bár négy hónap adataiból korai lenne trendet megállapítani (hiszen például a regisztráció adminisztrációja is időbe telik), de az látszik, hogy a legnagyobb magyar népességű és nagy intézményes mozgósítási kapacitással rendelkező Romániában is egyelőre csak 2591-gyel nőtt a regisztráltak száma, Szerbiában 212-vel, az USA-ban 61-gyel. Még egyszer: ez csak az elmúlt négy hónap növekménye, a mozgósítás előrehaladtával a növekedés gyorsulhat.
A regisztrációs kérelmekre vonatkozó szám azért sem pontos, mert pl. 2025. okt. 4-én összesen 607 ezer beérkezett regisztrációs kérelem szerepelt az NVI nyilvántartásában, míg a névjegyzékben 440 ezer fő. Ugyanis, ha valaki regisztráltatni akarja magát levélszavazásra, akkor nem biztos, hogy ez elsőre sikerül neki. Lehet, hogy elír benne egy adatot, kihagy valamit, és akkor az NVI jelzi neki, hogy visszadobta a kérelmet, csinálja újra. Az összegzés viszont nem emberenként van leválogatva, hanem benyújtott kérelmenként, és egy ilyen javított kérelem újnak számít.
A PC kördiagramja a regisztráltak számának aktuális helyzetét jelzi, azt, ami az NVI honlapján a lakóhely szerinti adat. Azt viszont nem tudni ebből, hogy ők mikor regisztráltak. A regisztrációt ugyanis tíz évente meg kell újítani, így akik pl. a kedvezményes honosítás, tehát az állampolgárság megszerzése utáni első időszakban regisztráltak, azoknak pont a 2022 óta eltelt pár évben kellett azt megújítaniuk. Tehát azok között, akiket most látunk az érvényesen regisztráltak között (akik szerepelnek a levélszavazók névjegyzékében), lehet olyan, aki a múlt héten regisztrált először és olyan is, aki 12 éve regisztrált, és nemrég újította meg azt.
Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért választási szakértője szerint az eddigi választásokon nem volt jelentős a levélszavazás hatása, de ha most tényleg olyan kiélezett lesz a verseny, amilyennek most látszik, akkor akár diaszpórából érkező, országonként maximum pár ezer voksnak is fontos szerepe lehet. Hozzátette, hogy „a Fidesz nagyon sokakat ’22-ben húzott be a regisztrációra, akkor volt egy jelentősebb ugrás '18-hoz képest. Azt nem merném megjósolni, hogy idén vagy jövőre lesz-e egy újabb nagyobb bővülés, de mivel 10 évre szól a regisztráció, ezért aki a ’22-es választásra regisztrált, annak nem kell semmit csinálni, meg fogja kapni a levélcsomagot.”
Nem eszik olyan forrón
Három országgyűlési választás adataiból látszik, hogy a regisztrált levélszavazók kb. 20-30 százaléka nem szokott szavazni. (Annak ellenére, hogy a regisztrációs kérelem elindítása már feltételez valamilyen szavazási hajlandóságot.)
2022-ben a levélben szavazók névjegyzékében lévő választópolgárok száma 456 ezer volt. Végül mégis csak 318 083 levélszavazási irat érkezett, tehát csak 72 %-uk juttatta azt vissza a Nemzeti Választási Irodához. Ezek közül a jogszabályi feltételeknek 268 766 felelt meg, tehát a visszaküldött csomagoknak csak 84,5 %-a volt érvényes. A csomagon belül pedig az érvényes szavazólapok száma ennél is kevesebb, csak 267 412 volt. Végeredményben tehát az érvényes levélszavazatok aránya 69,74 százaléka volt a névjegyzékben szereplők számának, ami minimálisan alacsonyabb, mint a magyarországi részvételi adat volt. A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok részvételi aránya ugyanis 70,21 százalék volt 2022-ben.
2018-ban 378.449 választópolgár szerepelt a levélben szavazók névjegyzékében, számolt be a választás után a parlamentnek az NVI akkori elnök, dr. Pálffy Ilona, de a levélcsomagot csak 267.233 választópolgár, azaz a levélben szavazók névjegyzékében szereplők 70,64 %-a juttatta vissza a Nemzeti Választási Irodához. Ráadásul azokból is csak 225.471 volt érvényes, vagyis 84 százalékuk. Végeredményben tehát a regisztráltaknak mindössze 60 százaléka szavazott érvényesen.
2014-ben a 193 ezer regisztrált levélszavazóból a szavazási levélcsomagot 158.654 választópolgár juttatta vissza a Nemzeti Választási Irodához, 80 százalékuk. De ebből végül csak 128.429 volt érvényes.
A regisztrált szavazóknak tehát végeredményben átlagosan háromnegyede szavaz végül, és az ő 10-15 százalékuk is érvénytelen csomagot küld vissza. Holott a 2018-as választás után a Fidesz-parlament eltörölte azt a rendelkezést, hogy csak az NVI által hitelesített nagyobb válaszborítékban lehet elküldeni a kisebb, a voksot tartalmazó borítékot és az azonosító lapot.
A magas érvénytelenségi arány miatt az NVI elnöke a 2022-es választás után a parlamentnek benyújtott beszámolójában további könnyítést javasolt a jogalkotónak: „…igen magas azoknak a szavazóknak a száma, akik helytelenül csomagolják a két borítékba a szavazólapot és az azonosító nyilatkozatot. A beérkezett szavazási iratok több mint 10%-a emiatt érvénytelen volt 2022-ben. Ezért fontosnak tartom annak megvizsgálását, hogy a dupla borítékos megoldás helyett hogyan alakítható ki olyan eljárásrend, amely - a szavazás titkosságának biztosítása és a jogosulatlan szavazás kizárása mellett - kevesebb hibázási lehetőséget rejt magában.” Kérdés, hogy az így is sok visszaélésre lehetőséget adó levélszavazás hogyan egyszerűsíthető tovább.
Holt lelkek
Mint köztudott, a Fidesz által megalkotott választási rendszer különbséget tesz a külföldön élő szavazók között. Egy részüknek megnehezíti alkotmányos joguk gyakorlását azzal, hogy csak külképviseleteken és még néhány kijelölt szavazóhelyen voksolhatnak (ők jórészt azok, akik utóbbi években, évtizedekben költöztek külföldre és van magyarországi lakcímük), míg a régóta diaszpóra-magyarok, vagy a szomszédos országok Trianonnal elcsatolt magyarjai - akiknek nincs magyarországi lakcíme - levélben szavazhatnak. (Ugyanakkor sem a hazai, sem a strasbourgi bíróság nem ítélte jogellenesnek ezt a gyakorlatot.)
Magyarföldön fiktív lakcímbejelentések miatt újra kell választani
Bár 2021-ben módosították a lakcímnyilvántartásról szóló jogszabályt, a korábbi rendszeres botrányok után megszüntetve a fiktív lakcímbejelentések büntethetőségét, de a választás rendjét attól még sértheti ez a gyakorlat. Ezt követve nyilvánította érvénytelennek a Zala Vármegyei Területi Választási Iroda a szeptember 7-i magyarföldi időszaki választás eredményét tömeges betelepülés miatt.
Június vége és szeptember eleje között csaknem harmadával, 48-ról 66-ra emelkedett a településre állandó lakcímmel bejelentettek száma. A nyertes Farkas Gábor is csak három nappal a választás előtt jelentkezett be egy olyan magyarföldi ingatlanba, ahol egy hónap alatt 3-ról 11-re nőtt a bejelentettek száma. Egy másik polgármester- és egyben képviselőjelölt, Tóth Zoltán lakcímén szintén jelentősen nőtt a lakcímmel rendelkezők száma, egyről kilencre.
A jogerős határozat szerint a magyarföldi időközi választás eredménye sérti a választás tisztaságát, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét előíró választási alapelveket,
Október 12-én ismétlik meg a választást Magyarföldön, de azon csak azok vehetnek részt, akik szeptember 7-e előtt már lakcímmel rendelkeztek a településen. A választási iroda az iratokat továbbítja a rendőrségnek is.
2022-ben 146 külképviseleten lehetett szavazni, de ezt előzetesen kérni kellett. 2022-ban 65.480 választópolgár kérte külképviseleti névjegyzékbe vételét. A több százezer magyarországi lakóhellyel is rendelkező migráns közül persze nem csak ennyien szavaztak, de arról értelemszerűen nincs adat, hogy hányan utazhattak haza emiatt.
2022-ben tehát hétszer annyian voltak a levélben szavazásra jogosultak (456.129 fő), mint ahányan kérték a külképviseleti szavazást (65.480 fő).
A regisztrált levélszavazóknak (pontatlan köznyelvi megfogalmazásban: a „határon túli magyaroknak”) postázzák a választási levélcsomagokat. Majd a szavazatukat is tartalmazó borítékokat személyesen is leadhatják vagy visszaküldhetik valamely magyar választási szervnek, de bármilyen meghatalmazott leadhatja – akár többektől begyűjtve – azt. Más eljárási anomáliák is övezik a levélszavazást, választási szakértők régóta mondják, hogy könnyű lehetőséget ad a választási csalásokra.
Ezek egyike a „hol lelkek” szavazása is: ha valaki regisztrált, akkor tíz éven át a későbbi választásokon akkor is postázzák neki a szavazási levélcsomagot, ha időközben meghalt. Így a nevében bárki szavazhat, akinek csalni támad kedve. A regisztrációt tíz évente kell megújítani. A választási névjegyzékben – hacsak a hozzátartozók nem értesítik a magyar választási szerveket – így szép számmal lehetnek időközben elhunytak adatai is.
A regisztráltakat várják a magyarországi hangosbemondónál
Visszatérve a választási részvételre: ha csak a mostani tempóban bővül a regisztráltak köre, akkor a Fidesznek intenzíven kell majd szavazásra mozgósítania a már regisztráltakat, mert a rendszeresen nem szavazó 20-30 százalékban lehetnek tartalékai.
Viszont a mozgósítás lehetséges eszköze, a fenyegetés, miszerint az ellenzék megszünteti majd a határon túlra menő támogatásokat, triggerelheti saját magyarországi szavazói jóléti sovinizmusát is. Mégsem valószínű, hogy a kormánypárt hazai szavazói bázisa emiatt elfordulna a párttól, már csak azért sem, mert az ellenzéki kihívó ezt a kérdést nemhogy élezné, de Magyar Péter folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy nem akarják megvonni a támogatásokat.
Ugyanakkor a Fidesz - európai kormányok között példátlan intenzitású - Ukrajna-ellenes kampánya több vizsgálat szerint mélyen megfogant az erdélyi magyarság között: Európa leginkább EU-szkeptikus és Ukrajna-ellenes népévé váltak. Ebben ugyanakkor saját politikai elitjük, a romániai atlantista elitkonszenzusba (is) beágyazott RMDSZ nem követi teljes mellszélességgel a határon túli patronázsrendszert működtető Fideszt. Árulkodó, hogy az RMDSZ egyik csúcsvezetője sem tagja - persze talán csak egyelőre - a frissen alakult Külhoni magyarok Digitális Polgári Körnek. (Ettől még a kisebbségi magyar párt várhatóan a Fidesz melletti voksolásra buzdít majd.)
A magyarországi háborús riogatás hatását az is gyengítheti kint, hogy a székelyeket nem Magyar Péter, hanem Románia vezetői (pl. Nicușor Dan, akire tömegesen szavaztak az elnökválasztáson) küldhetnék ki az ukrán frontra.
Kérdés, hogy ezeket az ellentmondásokat az LMBTQ-, EU- és Ukrajna-ellenes magyar kormánykommunikáció el tudja-e majd tompítani annyira, hogy a Fidesznek a legtöbb határon túli voksot szállító romániai magyarok közül a korábbinál kevesebb regisztrált szavazó maradjon otthon.
Ehhez kapcsolódóan: A Fidesz máskor is nehéz helyzetbe hozta már a határon túli magyar közösségeket, ha saját politikai érdeke így kívánta
