Mint arról mi is hírt adtunk, autóbalesetben meghalt Lars Vilks svéd karikaturista, akit különböző iszlamista csoportok számos alkalommal halálosan megfenyegettek Mohamed prófétát ábrázoló gúnyrajzai miatt. A művész azonban nemcsak karikaturista volt, hanem államalapító is.
Alkotással kezdődött
Vilks 1980-ban uszadékfákból, pontosan 75 tonnányiból egy szoborcsoportot álmodott meg labirintusokkal, és épített fel a svéd tengerparton, a kullabergi természetvédelmi területen. A szobornak a Nimis (latinul: túl sok, nagyon) nevet adta.
A Nimis nem sokáig ácsorgott egyedül a parton, Vilks ezúttal kövekből alkotta meg társát, amelyet Arxnak (latinul: erőd, fellegvár) keresztelt el.
Ezzel azonban már kihúzta a gyufát a helyi hatóságoknál, akik épületté nyilvánították a szobrokat, és a lebontásukat, illetve átköltöztetésüket követelték arra hivatkozva, hogy természetvédelmi területen tilos építkezni. 1996. június 2-án aztán a helyi hatóságok elleni tiltakozásul Lars Vilks független országnak nyilvánította a szobrok egy négyzetkilométeres környékét Ladónia néven.
Elbontás helyett államalapítás
Az országnak saját zászlója, címere, pénzneme, időzónája, online újságja, nyelve lett. A ladóniai szókincs kissé szegényes, a waaaaalll és az ÿp szóból áll, amelyeknek magyar jelentése ismeretlen. Nemzeti himnuszuk is viszonylag sajátságos: a tengerbe csobbanó/dobott kő hangja. Államformája alkotmányos monarchia, de a trónra csak nők kerülhetnek, azaz az államnak csak királynője lehet.
Az amerikai származású Carolyn ladóniai királynőt éppen tíz évvel ezelőtt, 2011. szeptember 11-én koronázták meg. Az országot vele együtt irányítja a kormány, kizárólag online. A kormányfő 2020 óta a német Frans Brood, aki improvizációs színházi miniszterből lett miniszterelnök. Lars Vilks államalapító külügyminiszter volt haláláig. A ladóniai kormány valószínűleg a legnagyobb, de a legolcsóbb a világon. 160 miniszterük van, tiszteletdíj azonban egyiküknek sem jár. Köztük három magyar: az íjászati, a hírszerzési, illetve a köldökügyi és mumifikációs miniszter.
Állampolgárságot mindenkinek!
Az ország népessége rendkívül izgalmasan alakult Ladónia megalapítása óta. Míg 1996-ban még néptelen volt, 2020-ra már a világ több mint ötven országából 22 858 ember rendelkezett ladóniai állampolgársággal. Ezek közül senki sem él Ladóniában, az állampolgárságot is online lehet kérni, és bárki meg is kaphatja, mint ahogy miniszteri címet is vállalhat. Állampolgárai közül a legtöbben svédek, amerikaiak, oroszok, németek és angolok, de sok magyar is van köztük.
Azonban volt, aki tényleg komolyan vette az ország hivatalos létezését. 2002-ben több ezer pakisztáni menekült kereste meg Ladónia vezetőit az interneten, hogy menedékjogot kaphassanak. Vilks akkor ideiglenesen levette Ladónia weboldaláról az állampolgár-toborzó menüt.
Egyszer volt, hol nem volt?
Kérdés, hogy most, az államalapító halála után mi lesz Ladóniával és Vilks szobraival. A Nimist időközben megvette a Jean-Claude és Christo művészpár (utóbbi installációja volt a párizsi Diadalív becsomagolása), de ők is meghaltak már. A történethez az is hozzátartozik, hogy Ladónia megalapításával sem sikerült annak idején megmenteni minden Vilks-szobrot a kullabergi félszigeten. Az 1999-ben kőből és betonból készült, 1,61 méter magas és egytonnányit nyomó Omphalost a művészek és a helyi idegenvezetők, turisták tiltakozása ellenére elszállíttatták a partról, és az alkotás a költöztetés közben helyrehozhatatlanul tönkrement. Az Omphalos sorsát megpecsételő hatóságot rá egy évre, 2002-ben Az év performance-művészévé nyilvánították – szatirikusan. Az azonban biztos, hogy a Nimis és Ladónia negyvenezer turistát vonz évről évre a svéd Kullabergbe – legalábbis Ladónia hivatalos weboldala szerint.
(Forrás: www.ladonia.org, The Royal Republic of Ladonia: A Micronation built of Driftwood, Concrete And Bytes )
