Oroszország, az Egyesült Államok és több más ország a hidegháború vége óta a legnagyobb fogolycserét hajtotta végre. Összesen tizenhat ember szabadult ki orosz és belarusz börtönökből – köztük Alszu Kurmaseva, a Szabad Európa újságírója, Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal riportere és Paul Whelan, egy michigani biztonsági cég vezetője. A másik oldalon nyolc orosz tért haza.
„Az ezt lehetővé tévő megállapodás diplomáciai bravúr volt – mondta Joe Biden amerikai elnök a Fehér Ház augusztus 1-jei sajtótájékoztatóján. – Kegyetlen megpróbáltatásaik véget értek.”
Biden élesen bírálta Oroszországot a Gershkovich, Whelan és Kurmaseva bebörtönzéséhez vezető „kirakatperekért”; azt mondta, „mindhármukat hamisan vádolták kémkedéssel”.
A szabadon bocsátott foglyok több rokona, köztük Kurmaseva férje, Pavel Butorin – aki szintén a Szabad Európa munkatársa –, valamint két lányuk, Bibi és Miriam is csatlakozott Bidenhez a sajtótájékoztatón. Biden elmondta: a fogolycsere „hihetetlen megkönnyebbülést” hozott a családtagoknak, akik telefonon beszéltek hozzátartozóikkal az Ovális Irodából, alig néhány perccel a beszéde előtt.
Biden közlése szerint a fogolycseréhez „jelentős engedményre” volt szükség Németország részéről, amely szabadon engedte Vadim Kraszikov orosz FSZB-ezredest, akit 2019-ben azért ítéltek el, mert Berlinben meggyilkolt egy volt csecsen fegyverest.
Steffen Hebestreit német kormányszóvivő a döntést a férfi visszaküldéséről Oroszországba Berlin kötelességeként indokolta a német állampolgárokkal szemben, illetve az Egyesült Államokkal való szolidaritással.
„Nem volt könnyű döntés” – fogalmazott Hebestreit közleményében, amelyben elismerte: „Közérdek, hogy végrehajtsák egy elítélt bűnöző börtönbüntetését.”
Biden szerint Németország semmit sem kért cserébe. Az elnök hozzátette, hogy a fogolycsere „erőteljes példája annak, miért fontos, hogy legyenek barátaink a világon”.
Németország, Lengyelország, Szlovénia, Norvégia és Törökország „mellettünk állt” – mondta Biden. „Merész és bátor döntéseket hoztak, szabadon engedtek az országukban jogosan fogva tartott embereket, és biztosították a logisztikai támogatást az amerikaiak hazajutásához.”
Biden egy korábbi nyilatkozatában közölte, hogy az Egyesült Államok és partnerei, főként Németország, tizenhat ember szabadon bocsátásáról tárgyalt Oroszországból – köztük öt német és hét orosz állampolgárról; az utóbbiak politikai foglyok voltak a saját hazájukban.
A török nemzeti hírszerzés (MIT) augusztus 1-jén arról számolt be, hogy „jelentős közvetítői szerepet” játszott a hét ország börtönéből összesen 26 embert érintő cserében, amely „az utóbbi idők legátfogóbb ilyen akciója volt”.
Közölte, hogy a tárgyalások lehetővé tették „az Egyesült Államokban, Németországban, Lengyelországban, Norvégiában, Szlovéniában, Oroszországban és Belaruszban bebörtönzött orosz és nyugati állampolgárok cseréjét”. Hozzátette: szabadon engedték Rico Krieger Belaruszban bebörtönzött német zsoldost és Ilja Jasin orosz másként gondolkodót, illetve a Németországban börtönbüntetését töltő Vadim Kraszkiov FSZB-ezredest is.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ beszámolója szerint kijelentette: a Kreml reméli, hogy azok, akik elhagyták Oroszországot, távol is maradnak onnét.
„Hiszem, hogy minden ellenségünknek külföldön kell maradnia, és azoknak, akik nem az ellenségeink, vissza kell térniük. Ez az álláspontom” – idézte Peszkovot a TASZSZ.
A fogolycsere hírét az amerikai törvényhozók is örömmel fogadták; néhány republikánus azonban megkérdőjelezte a „magas árat”, amelyet az Egyesült Államoknak fizetnie kellett ezért.
Az elmúlt napokban egyre erősödtek a cserét illető spekulációk, mivel több, orosz börtönben fogva tartott ismert személyiség védője azt mondta, hogy ügyfeleinek holléte ismeretlen – ez akkor gyakori, amikor új helyre viszik a fogvatartottakat.
Whelan, aki tizenhat éves börtönbüntetését töltötte kémkedés vádjával – amelyet Washington és ő is visszautasított – egyike volt annak a több mint tíz amerikai állampolgárnak, akiket mostanában orosz börtönökben tartottak fogva. Az ellenük felhozott vádak listája kábítószer-birtoklástól és lopástól kezdve árulásig és kémkedésig terjed.
Sok esetben az amerikaiak elleni vádakat a munkáltatóik vagy az Egyesült Államok kormánya koholtnak vagy átlátszóan politikai jellegűnek minősítette. Néhány ítélet messze túlment azon, amit a jogi szakértők normálisnak mondanak.
Néhány órával azután, hogy Whelan eltűnt, Kara-Murza védőügyvédje közölte, hogy nem engedték be az omszki börtönbe találkozni a védencével, akit tavaly hazaárulás és egyéb vádak miatt 25 év börtönre ítéltek.
Az egyik első jele annak, hogy a csere augusztus 1-jén elindult, a Pervij Otgyel néven ismert orosz ügyvédi és jogvédő csoporttól érkezett, amely üzenetet tett közzé a Telegramon egy Antonov típusú repülőgép nyomvonaláról, amely korábban már részt vett fogolycserében.
Eközben négy orosz, aki ellen vádat emeltek vagy bebörtönöztek az Egyesült Államokban, eltűnt az Egyesült Államok Szövetségi Börtönhivatala által működtetett adatbázisból.
Köztük volt Vlagyiszlav Kljusin Kremlhez köthető informatikai vállalkozó, aki többéves börtönbüntetését töltötte bennfentes kereskedelem vádjával, és Alekszandr Vinnyik, aki nemrég bűnösnek vallotta magát pénzmosásban, és az ítélethozatalig szabadlábon hagyták.
2010-ben került sor az eddigi legnagyobb fogolycserére a hidegháború óta, az összesen tizennégy embert érintett.
Akkor az Egyesült Államok tíz oroszt engedett el, köztük Anna Chapmant. Szergej Szkripal orosz katonai hírszerző tiszt, akit Nagy-Britannia javára végzett kémkedés vádjával ítéltek el, egyike volt a Moszkva által szabadon bocsátott négy embernek.
