Államtitkári szinten zajlott az egyeztetés, de a megbeszélésről nem derültek ki részletek. Orbán Viktor kedden utazik Moszkvába Putyinhoz.
Derek Chollet, az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának tanácsosa Twitteren számolt be arról, hogy szerdán felhívta telefonon Sztáray Pétert, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárát.
Chollet az írta, hogy Sztárayval azokról az amerikai diplomáciai erőfeszítésekről tárgyalt, amelyekkel az Oroszország és Ukrajna között kialakult feszültséget próbálják enyhíteni. Az amerikai diplomata szerint amúgy „Oroszország katonai mozgósítása és növekvő agressziója” az oka a két ország közötti feszültségnek. A megbeszélésen szóba került még Magyarország NATO-beli szerepvállalása, valamint a magyar–amerikai katonai és biztonsági együttműködés is.
A megbeszélésre egy héttel Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin moszkvai találkozója előtt került sor.
Mivel a megbeszélésről a magyar külügy nem adott ki semmilyen közleményt, írásban kértünk további tájékoztatást.
Cikkünk megjelenése után kikerült egy közlemény a megbeszélésről a külügyminisztérium honlapjára. Ebben azt írják, hogy a két fél egyetértett abban, hogy diplomáciai megoldásra kell törekedni a de-eszkaláció érdekében. „Derek Chollet üdvözölte a szövetségesek egységes fellépését a 2022. január 12-én tartott NATO-Oroszország Tanács ülésen és tájékoztatta az államtitkárt az Egyesült Államok következő diplomáciai lépéseiről. Sztáray Péter elmondta, hogy elérhető a békés megoldás, és ki kell használni az olyan területeket ahol közel állnak egymáshoz a nyugati és orosz érdekek”, áll a közleményben.
Közelebb Oroszországhoz?
A magyar diplomáciát gyakran éri az a vád, hogy hasonló konfliktusok során inkább az orosz érdekek mellett áll ki a nyugati állásponttal szemben. Januárban a kazah tüntetések kapcsán tett Szijjártó Péter külügyminiszter a moszkvai állásponttal megegyező kijelentéseket – pár héttel azután, hogy Moszkvában megkapta a legmagasabb kitüntetést, amit külföldi állampolgár kaphat Oroszországban.
Szijjártó szerdán a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta, nem kérheti a Nyugat az orosz–magyar kapcsolatok lazítását. A külügyminiszter arról is beszélt, hogy eddig bármilyen pozitív gesztust tett Magyarország Ukrajnának, gyakorlatilag semmilyen pozitív visszaigazolást nem kapott cserébe.
A magyar segítségre több példát is említett a külügyminiszter, így a Magyarországon át történő ukrán gázszállítást, az Ukrajnának adott lélegeztetőgépeket, klórt a víztisztításhoz, ukrán gyermekek üdültetését a Velencei-tónál, valamint sebesült ukrán katonák ellátását magyar kórházakban.
„Ehhez képest a kárpátaljai magyarságnak csak a jogfosztás, a provokáció és sok esetben a fizikai megfélemlítés jutott. Ez elfogadhatatlan” – fogalmazott Szijjártó.
A miniszter közölte: ha az ukránok nem lépnek vissza ettől a politikától, az nagyon erőteljesen korlátozni fogja a magyar kormány lehetőségét arra nézve, hogy Ukrajnának bármiféle támogatást biztosítson, akár az orosz–ukrán konfliktusban is.
Orbán Viktor jövő hét kedden utazik Moszkvába, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon. Szijjártó szerdai interjújában beszélt a találkozó várható témáiról is, de az ukrán helyzetet nem említette.
Washington megküldte válaszát Moszkvába
A magyar–amerikai megbeszélésre aznap került sor, amikor az amerikai Külügyminisztérium megküldte írásos válaszát Moszkva biztonsági garanciaigényeire. Oroszország december közepén küldött el egy NATO-val kapcsolatos szerződéstervezetet Washingtonba. Ebben többek között olyan garanciaigények szerepeltek, hogy a NATO ne vegyen fel volt szovjet tagköztársaságokat (így például Ukrajna ne lehessen a szövetség tagja). Moszkva azt is kérte, hogy a NATO vonuljon ki a volt szovjet, illetve jelenlegi orosz érdekszféra kelet-európai területéről, és a szövetség térjen vissza az 1997-es helyzethez. Ekkor például még Magyarország sem volt a NATO tagja.
Arról, hogy pontosan mit tartalmaz az oroszoknak adott amerikai válasz, egyelőre nem derültek ki részletek. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter az MTI tudósítása szerint azt mondta, hogy a válasz Ukrajnával és Washington európai szövetségeseivel egyeztetve született meg, és hogy „elvi és gyakorlati szempontból is értékeli az Oroszország által felvetett aggályokat”. A tárcavezető szerint az orosz követelésekre adott amerikai válasz azt tükrözi, hogy Washington nyitott a párbeszédre, és a diplomáciát részesíti előnyben, de Oroszországtól függ, hogyan reagál. Arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok minden eshetőségre felkészült.
Blinken azt is világossá tette: az Egyesült Államok eleve esélytelennek tartja, hogy teljesüljenek azok az orosz követelések, amelyek azt várják el a NATO-tól, hogy vonja vissza csapatait és fegyvereit Kelet-Európából, valamint zárja ki Ukrajna esetleges jövőbeni csatlakozásának lehetőségét. Ezzel szemben Washington kész a párbeszédre olyan témákban, mint például a fegyverzet-ellenőrzés és a bizalomépítő intézkedések.
A Kreml szerint ugyanakkor az Egyesült Államok nem vette figyelembe Oroszország biztonsági garanciákkal kapcsolatos aggodalmait abban a válaszban, amelyet írásban adott Moszkva követeléseire. Moszkva mindazonáltal lát lehetőséget a párbeszéd folytatására a kérdésben.
