A Szabad Európa értesülései szerint több száz külföldi harcos van a Bassár el-Aszad elnök hatalmát megdöntő szíriai lázadócsoportok soraiban.
A közösségi médiában közzétett, majd a Szabad Európa által ellenőrzött felvételeken európai és közép-ázsiai fegyveresek is láthatók a damaszkuszi rezsimet az utóbbi napokban megbuktató Hajat Tahrír as-Sám (HTS) harcosainak oldalán. A külföldről érkezők csupán töredékét teszik ki a milícia és a vele szövetséges csoportok tízezer fősre becsült harcoló erejének, jelenlétük azonban fenyegetést jelent az ország stabilitására. A harcedzett és radikalizálódott külföldi harcosokra a hazájukban is biztonsági kockázatként tekintenek. „Ez lesz az egyik legnagyobb aggodalom az Egyesült Államok szempontjából, mivel ők nem őshonos szíriaiak. Az Egyesült Államokat valószínűleg kevésbé aggasztják a HTS-en belüli szírek” – közölte Aaron Zelin, a Washington Intézet vezető munkatársa.
A korábban az al-Káidával is kapcsolatban álló Hajat Tahrír as-Sámot az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetként vette nyilvántartásba. Bár az iszlamista szervezet toleranciát és befogadást ígér, állítólagos jogsértései és terroristakapcsolatai továbbra is aggodalomra adnak okot.
„Öngyilkosság volt”
Egy videón például egy albánul beszélő fegyveres látható Aleppó elfoglalása után, november 30-án, aki arról beszél, hogy az elnyomás felszámolásáért küzdenek Szíriában. Az ismeretlen férfi a HTS alcsoportjának tekintett és leginkább albániai, koszovói és észak-macedóniai albánokból álló Xhemati Alban egyik egységének számító Albanian Tactical jelvényét viseli. „Ez egy jól szervezett iszlamista, dzsihadista csoport, amely a HTS ernyője alatt működik – mutatott rá Adrian Shtuni amerikai biztonságpolitikai elemző. – Az Albanian Tactical a speciális katonai képességekre összpontosít, beleértve a mesterlövész-kiképzést és a robbanóanyagokat, miközben más harcosokat is tanít. Ez azt demonstrálja, hogy a HTS-en belül egyszerű harcosokból stratégiai erővé váltak.”
A polgárháború 2011-es kirobbanása után albánok százai áramlottak Szíriába, hogy az Iszlám Állam terrormilíciához vagy az al-Káida helyi szervezetéhez, az an-Núszra Fronthoz (a későbbi HTS-hez) csatlakozzanak. Volt köztük egy észak-macedóniai férfi is, aki négy évig harcolt Szíriában, mielőtt visszatért Európába 2020-ban. „Fiatal voltam, és az interneten terjedő videókkal megtévesztettek minket – mondta neve elhallgatását kérve. –Aztán kapcsolatba kerültünk néhány törökországi emberrel, és elindultunk Szíriába (…) Ez öngyilkosság volt. Alig sikerült elmenekülnünk. Próbálok mindent elfelejteni és normális életet élni” – fűzte hozzá.
Az észak-macedón belügyminisztérium szerint legalább négy állampolgáruk harcol jelenleg is Szíriában és Irakban különböző fegyveres szervezetekben. Albánia becslése szerint nagyjából harminc állampolgáruk tartózkodik máig Szíriában.
Radikalizálódott külföldiek
Eva Dumani nyolcéves volt, amikor édesapja, Skelzen 2013-ban Szíriába vitte, és csatlakozott az Iszlám Államhoz. A dzsihadisták özvegyei és árvái közül sokakat rivális milíciák tartanak fogva, azonban a most 19 éves nő holléte máig ismeretlen. Xhetan Ndregjoni, a nagybátyja közölte, hogy időnként üzenetet vált az unokahúgával, „de nagyon vonakodik felfedni a pontos tartózkodási helyét vagy helyzetét. (…) Ír egy szót, majd néhány óra vagy nap múlva még egyet. Volt már, hogy el akartam menni Szíriába, és visszahozni, de nem tudom, nyomás alatt van-e, el akar-e menni, vagy radikalizálódott.”
Egy másik, Bosznia-Hercegovinából érkező és 2013 óta Szíriában élő férfi egykori hippiként jellemezte magát, aki később a szalafizmus, a szunnita iszlám egyik ultraradikális szektája felé fordult. Azt mondta, azért utazott Szíriába, hogy az Aszad-rezsim ellen harcoljon, és segítsen felszabadítani a népet. Felidézte, hogy több csoport soraiban is harcolt, 2018-ban azonban felhagyott vele, feleségül vett egy helyi nőt, és civil életet kezdett a HTS fellegvárának számító, északnyugati Idlíb tartományban.
A szíriai harchoz csatlakozó európaiak közül sokan az interneten radikalizálódtak, vagy helyi toborzók csábították oda őket, másokat inkább a vallási meggyőződés, a dzsihád, azaz a szent háború gondolata motivált, néhányukat pedig egyszerűen a pénz lehetősége vonzotta.
„Jelentős probléma”
Egy másik, a Szabad Európa által ellenőrzött felvételen több tucat egyenruhás fegyveres látható a szíriai Deír Szeman faluban, ahol egy keresztény kolostor is van, Aleppótól mintegy harminc kilométerre. Egyikük tádzsik nyelven jelenti be, hogy elfoglalták a területet a „hitetlenektől”. Nem tudni, hogy melyik milíciához tartozik, a Hajat Tahrír as-Sámnak több alcsoportja is van, amely tádzsikisztáni, üzbegisztáni és kirgizisztáni harcosokból áll.
Egy tádzsik biztonsági tisztségviselő rendkívül nyugtalanítónak nevezte honfitársai jelenlétét Szíriában, és arra figyelmeztetett, hogy egy időzített bombával érnek fel. „Ez is emlékeztető arra, hogy ezek az emberek egy nap visszatérhetnek Tádzsikisztánba, és komoly bajt okozhatnak.”
Körülbelül négyszáz tádzsik lehet jelenleg Szíriában. Köztük van a harmincas éveiben járó testvérpár, Anvar és Muhammadjon Isomiddinov, akik 2014-ben érkeztek. Egyik rokonuk arról számolt be, hogy a család évekkel ezelőtt elvesztette velük a kapcsolatot. „Amikor utoljára beszéltünk Anvarral és Muhammadjonnal, könyörögtünk nekik, hogy jöjjenek vissza, de megszakították a beszélgetést, és soha többé nem hívtak.”
