A Szabad Európa ukrán szolgálatának oknyomozó egysége részleteket tárt fel az Ukrajna elleni harcoló kubai zsoldosok szerepéről, akik között vannak lelkes putyinisták és olyanok is, akik azt állítják: építőipari munka ígéretével csalták őket Oroszországba. Kuba állítólag kész lecsapni a háborús embercsempészetre, de tekintettel Moszkvához fűződő kapcsolataira, nem mindenki van meggyőződve erről.
Ukrajna középső részén, a frontvonalaktól távol egy orosz katonai egyenruhát viselő kubai férfi mosolyog, miközben ritmust kopog az asztalon. A hangulata azonban hamarosan komorrá válik. A harminchat éves Frank Dario Jarrosay Manfuga 2024 januárjában lépett be az orosz hadseregbe. Márciusra az ukrán csapatok fogságába esett. Most abban reménykedik, hogy kiutat talál a reménytelen helyzetből. „Soha nem állt szándékomban megölni senkit. Soha nem akartam részt venni háborúban. Családom van – mondta, és azt állította, hogy építőipari munka ígéretével csalták fel egy Oroszországba tartó repülőgépre. – Talán valami szervezet megmenthetne” – tette hozzá. Sem Oroszországba, sem Kubába nem kíván visszatérni.
Állítását, miszerint becsapták, nem lehetett ellenőrizni.
Az egykori földrajztanár – aki később hivatásos zenész lett, hogy több jövedelemre tegyen szert – most fogva tartott zsoldos.
Az interjút a Szkemi, a Szabad Európa ukrán szolgálatának oknyomozó egysége készítette az ukrán hadsereg hozzájárulásával. Az anyag célja, hogy bemutassa, milyen messzire ment Oroszország, hogy külföldi munkaerőt találjon a háborúhoz, és ellensúlyozza az otthon népszerűtlen sorkatonai toborzást.
Manfuga esetében ez a távolság több mint kilencezer-ötszáz kilométer Moszkvától. És nem ő az egyetlen.
„Az ukrán hekkerek által megszerzett útlevelek, a Kubából származó saját információink, számos videó és néhány, harcban elesett kubairól szóló jelentés alapján úgy becsüljük, hogy körülbelül ötezer kubai katona harcol Oroszország oldalán – mondta Orlando Gutiérrez-Boronat, a Kubai Demokratikus Igazgatóság, egy amerikai székhelyű, a kommunista Kuba demokratikus változásáért küzdő civil szervezet társalapítója a Szkeminek. – Ez a hálózat nem működhetne a kubai rezsim jóváhagyása nélkül.”
Ha a számadat pontos, ez kevesebb mint a felét teszi ki az észak-koreai katonák számának, akik a jelentések szerint kormányuk nyílt támogatásával vesznek részt az oroszországi háborúban – leginkább az ukrán meglepetésszerű offenzíva elleni harcban az oroszországi Kurszki területen. Az észak-koreaiakkal ellentétben a kubaiak jelentős nyomot hagynak a közösségi médiában, sokan nyíltan a Kreml háborús ideológiáját vallják – derítette ki a Szkemi nyomozása.
Ezek a posztok segítettek a Szkeminek azonosítani több száz zsoldost, műholdas felvételekkel megtalálni a korábban nem bejelentett kiképzőlétesítményeket, és felfedezni a kubaiak egyes katonai tevékenységének helyét és jellegét Oroszországban és az oroszok által megszállt ukrán területen. A bizonyítékok kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban is, hogy az oroszbarát kubai kormány mennyire dolgozik keményen „az embercsempész hálózat semlegesítésén és felszámolásán”, ahogy a külügyminisztérium 2023 szeptemberében állította, amikor a háborúban harcoló kubaiakra vonatkozó bizonyítékok kezdtek napvilágra kerülni.
Kubai halott(ak) Bahmutnál
A kubaiak háborúban való részvételének mértékére vonatkozó fontos jelek csak néhány nappal a kubai külügyminisztérium nyilatkozata után érkeztek, amikor egy dokumentumhekk során közel kétszáz, az orosz hadseregben szolgáló kubai került elő, akiket eredetileg a Moszkvától délre fekvő Tulai területre vezényeltek. A dokumentumokat először az Ukrajnával foglalkozó InformNapalm oknyomozó csoport fedezte fel. Egy orosz őrnagy e-mail-fiókjából származnak, amelyet a CyberResistance ukrán hekkercsoport tört fel.
Azóta a Szabad Európa újságírói újabb bizonyítékokat találtak több száz nyilvánvalóan kubai zsoldosról az orosz VKontaktye közösségi hálózaton. Sok esetben 2024-ben hozták létre a fiókjukat – úgy tűnik, abban az évben, amikor Oroszországba érkeztek a bevetés előtti kiképzésre.
A Szkemi nyomozása számos, online jelenléttel rendelkező kubai zsoldost a 106. légideszant-hadosztályhoz kötött.
Az egyik példában egy Aliesky Anache nevű férfi által 2023 júliusában közzétett fotó tartalmazta a Promyshlenny Proyezd geotaget. Ez Tula városának egy olyan területe, amely a 106. légideszant-hadosztály és 51. ejtőernyős ezredének otthona. Az újságíróknak később sikerült bemérniük azt a kék falú katonai épületet is, ahol a fotó készült.
A térségről készült műholdfelvételek alapján a környéken sehol máshol nem állomásozik katonai egység.
A 106. légideszant-hadosztály egységei részt vettek a Bahmutért folytatott harcban. A húsdarálóként emlegetett, hónapokig tartó csata azzal zárult, hogy a várost 2023 májusában megszállták oroszok; a háború eddigi egyik legvéresebb fejezete volt.
A VKontaktyén talált bejegyzés szerint úgy tűnik, legalább egy kubai – a negyvenegy éves, Chiki hívójelű zsoldos – ott halt meg, mielőtt eltemették Moszkvában.
Egy másik kubai ugyanezzel a hívójellel kisebb hírességgé vált Oroszországban, miután szerepelt a Zvezda katonai tévécsatornán. A 2024. augusztus 2-i műsorban bemutatták a zsoldost – akinek valódi neve Rafael –, amint rakétákra firkálja spanyolul, hogy „Hasta la vista, baby” („Viszlát, bébi”). A férfi elmondta az interjú készítőjének, hogy katonai szolgálata alatt beleszeretett a hajdinába, amely az orosz konyha alapétele. Rafael VKontaktye-profilján olyan fotók láthatók, amelyeken az orosz Wagner-csoporthoz köthető jelvényeket visel. Augusztustól számos képet posztolt az ukrajnai Herszoni területen lévő katonai pozíciókból, sok közösségimédia-bejegyzésében más kubaiakkal szerepel közös képen kiképzési gyakorlaton és tulai bárokban. A bárokról készült fotók és a rajtuk szereplők segítettek a Szabad Európa újságíróinak abban, hogy be tudjanak azonosítani egy másik katonai létesítményt, amelyet a kubai deszantosok használnak.
Ez a korábban nyilvánosságra nem hozott létesítmény az ejtőernyősök gyakorlóterepe a Tulai területen, amelyet a VKontaktye-geotagekben nem hivatalosan Krímnek neveznek.
Megélhetési harc
A nyomor segít megmagyarázni az orosz katonai szolgálat vonzerejét a kubaiak számára. A Moszkvához fűződő, a szovjet időkre visszanyúló, történelmileg baráti kapcsolat azt jelenti, hogy a szigetország állampolgárai turistaként vízum nélkül léphetnek be az országba.
Az orosz hadseregbe egy évre szóló szerződéssel besorozott külföldiek átlagos havi fizetése kétezer dollárnak (körülbelül nyolcszázezer forintnak) felel meg. Úgy tűnik, ez elég volt Odin Rivasnak, aki Rafael egyik tulai posztjában szerepel, hogy aktív katonai szolgálatra cserélje egy kubai kisvállalkozás vezetését.
Rivas gyakran posztol katonai pozíciókból orosz és szovjet propagandaszimbólumokat népszerűsítve. 2022-ben hősként ünnepelték a kubai sajtóban, miután önkéntes tűzoltóként segített eloltani egy óriási tüzet a kubai Matanzas olajterminálnál. A Havannától száz kilométerre fekvő város a kubai–orosz kapcsolatok egyik központja, mivel nagy mennyiségű olajszállítmányt kap orosz tartályhajóktól.
A Szabad Európa újságírói a Marine Traffic hajókövető szolgáltatás és a Planet Labs műholdfelvételeit használva olyan képeket találtak, amelyeken látható, hogy 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben orosz olajszállító tartályhajók kötöttek ki kubai kikötőkben. Havanna hivatalosan soha nem támogatta Oroszország invázióját.
Március 1-jén azonban, egy olyan napon, amikor Oroszország polgári infrastruktúrát vett célba és civilek százait ölte meg Ukrajnában, az ENSZ állandó képviselője, Pedro Luis Pedroso Cuesta bírálta a Nyugatot, amiért „azt feltételezi, hogy Oroszország védtelen marad a nemzetbiztonságát közvetlenül fenyegető veszélyekkel szemben”.
2024 májusában az orosz állami média arról számolt be, hogy Miguel Díaz-Canel kubai elnök sok sikert kívánt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a „különleges katonai művelethez” – ahogy a Kreml nevezi a háborút. Mindez egy moszkvai tárgyalás során történt, amely egybeesett Oroszország május 9-i katonai felvonulásával, amely a náci Németország II. világháborús legyőzését ünnepli. Az ukrán külügyminisztérium ezt úgy kommentálta a Szkeminek, hogy Kuba „Amerika-ellenességéből adódóan egyértelműen Oroszország oldalán áll”. A kiterjedt nyílt forrású kutatás mellett a Szkemi újságírói ukrán katonai forrásoktól szereztek olyan orosz katonai dokumentumokat is, amelyek az orosz hadseregben szolgáló kubaiakról szólnak.
Az egyik dokumentum egy kérdőív. Julio Peláezé, egy harmincnyolc éves kubai férfié, aki tavaly szeptemberben a VKontaktyén oroszul kért segítséget, hogy repülőjegyet szerezzen Moszkvába, hogy jelentkezhessen „bármelyik toborzóközpontban”. A kérdőívben Peláez – aki elmondása szerint még soha nem járt külföldön – úgy tűnt, hogy a Kreml egyik háborús kliséjét használta, amikor a motivációjáról nyilatkozott, hogy miért akar harcolni.
„Minden szabad ember kötelességének tartom, aki gyűlöli a nácikat” – írta Peláez. Október végén a profilja szerint Oroszországban tartózkodott, és közzétett egy fotót a katonai felszereléséről, amelyen a háborút támogató Z betű, egy kubai zászlós jelvény és egy orosz útlevélre emlékeztető dokumentum látható.