Egyelőre titkolják, melyik kormányzati szervtől kerültek ki idő előtt KSH-adatok egy magáncéghez. Az embargós adatokat közlő Makronóm Intézet a Palkovics-féle innovációs tárcával kötött szerződéseket. A minisztérium megszűnt, a vállalkozásfejlesztés a Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz, a felnőttképzés a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz került. A Makronómnak ezen a két területen vannak kormányzati szerződései. A kiszivárgott adatok a kiskereskedelemre vonatkoztak, és az is a GM irányába mutat, hogy a Makronóm útját egyengető György László ebben a minisztériumban kormánybiztos.
Február 4-én írta meg a Portfolio, hogy a postaládájukban landolt egy e-mail a Makronóm kommunikációs cégétől, amelyben a Makronóm Intézet makroelemzési vezetőjének „friss KSH kiskereskedelmi adatokhoz fűzött szakmai kommentárját” küldték el. A szombaton kiküldött elemzés azonban olyan adatokon alapult, amelyeket csak hétfő reggel publikált a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH jellemzően reggel 8:30-kor hozza nyilvánosságra legfrissebb adatait. Addig szigorú titokban kell kezelni a számokat: kiemelten fontos ugyanis, hogy a nyilvánosság egyszerre férjen hozzá az adatokhoz. Egyes gazdasági számoknak piac- vagy akár árfolyam-befolyásoló szerepe is lehet, sokat kereshet az, aki a többieknél hamarabb jut hozzá ilyen információhoz.
Néhány kivétel azonban akad: azok a szerkesztőségek, amelyek kérik, publikálás előtt harminc perccel megkapják az adatokat. Bizonyos kormányzati szereplőknek pedig még korábban, az adatközlést megelőző munkanapon 17:00-kor kiküldi a KSH. Potenciálisan piacbefolyásoló szerepük miatt azonban a publikálásig mindenkinek szigorú titokban kell tartani a tartalmát, és ezt a titoktartást vállalja is az, aki hozzáfér a számokhoz. Kormányzati szerv semmilyen körülmények között nem adhatja ki piaci szereplőnek.
A KSH már hétfőn kiadott egy közleményt, amelyben „az embargó szabályainak súlyos megsértéséről” írt, kiemelve, hogy még soha nem fordult elő hasonló az elmúlt évtizedekben, egyúttal az eset mihamarabbi kivizsgálást ígérte. Péntekre le is zajlott vizsgálat, amely arra jutott, hogy a hivatal munkatársai nem hibáztak, „az adatokhoz előzetes hozzáférés keretében szabályosan hozzájutó címzett titkársága tévedésből továbbította a Makronóm Intézet számára”. A KSH azt is hozzátette, hogy „az érintett előzetes hozzáférési lehetőségét a hivatalos statisztikai adatokhoz azonnali hatállyal visszavonja”. Ez tehát azt jelenti, hogy az egyik kormányzati szervtől szivárogtak ki az adatok, de az már nem derült ki, hogy melyiktől. Azt sem tudni, hogy a Makronóm Intézet rendszeresen megkapja-e hamarabb az adatokat, vagy ez most fordult-e elő először, és valóban tévedésből-e, mint ahogy arról sincs hír, hogy ha valóban egyszeri tévedésről volt szó, akkor ez miért nem tűnt fel a Makronóm Intézetnél, és ahelyett hogy figyelmeztették volna azt, aki kiküldte nekik az adatokat, írtak belőle gyorsan egy elemzést. Egy elemzőintézet is előnybe kerülhet, ha hamarabb ismeri az adatokat, hiszen gyorsabban és alaposabban tudja elvégezni az elemző munkát – vagy akár olyan adatokra is tud „becslést” adni, amelyeket valójában már ismer.
Az adatszivárgás után bennfentes kereskedelem és hivatali visszaélés bűncselekményének gyanúja miatt feljelentést tett Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője.
„Az új Századvég”
A K-Monitor írta meg még 2021-ben, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közszolgáltatási szerződést kötött a Makronóm Intézet mögött álló Makronóm Nonprofit Kft.-vel egymilliárd-nyolcvanmillió forint értékben. Ennek a szerződésnek több érdekessége is van. A szerződést 2020. december 21-én írták alá az 2020. október 6-án a volt századvéges Kerekes György által alapított céggel. A szerződés szerint a Makronóm a tárcának nyújtott szolgáltatásokat már a szerződés aláírása előtt két hónappal, 2020. november elsején „saját kockázatára megkezdte” – úgy tűnik, a frissen alapított Makronómnál nagyon bíztak abban, hogy megkapják a szerződést.
Az ITM (2022-től Technológiai és Ipari Minisztérium, TIM) Palkovics László távozásával tavaly decemberben megszűnt. A felnőttképzés a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz, míg a vállalkozásfejlesztés a Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz került. Ezért nem lehet egyértelműen megállapítani, melyik kormányzati szervtől kaphatta meg az embargós adatokat a Makronóm. Kérdéseinkkel megkerestük a Makronóm Intézetet, a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot, a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, valamint a KSH-t is, válaszokat cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.
Ahogy látni fogjuk, a legtöbb kapcsolódó feladat – főleg mivel kiskereskedelmi adatokról van szó – a Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz került, de a Makronóm érintett a felnőttképzésben is, amely a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozik
Arról, hogy az ITM egymilliárd forintos szerződést kössön a Makronómmal, György László akkori gazdaságstratégiáért felelős államtitkár döntött, és ő írta alá a megállapodást is. A kezdetektől rendszeresen megosztja oldalán a Makronóm legfrissebb anyagait, nyilatkozataiban is az elemzéseire hivatkozik. György László legutóbb a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára volt, jelenleg a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kormánybiztosa, külön titkársággal. (Gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos. Ez utóbbi programot a Gazdaságfejlesztési Minisztérium egyik cége, az IFKA viszi.) Korábban György László a Századvégnél dolgozott, de volt az MNB egyik Pallas Athéné alapítványának igazgatója. Ma nemcsak kormánybiztos, de a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumi tagja is.
FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenésének napján György László lemondott a Corvinus Egyetemet fenntartó alapítványban betöltött tisztségéről. Távozásának oka, hogy az Európai Bizottság kizárta az uniós finanszírozású programokból azokat az egyetemeket, melyeket a fideszes politikusok által vezetett alapítványok tartanak fenn.
Kerekes György 2021-ben a Makronóm megalapításáról azt mondta a K-Monitornak: céljuk, hogy „egy nemzetgazdasági és gazdaságstratégiai szempontokat is figyelembe vevő közgazdasági szemlélet kialakítására (nevezzük patrióta gazdaságpolitikának) tegyünk lépéseket, elsősorban tudományos és kutatómunka révén, valamint az oktatás területén”. Előzetesen tárgyaltak piaci szereplőkkel és az ITM-mel is, és e tárgyalások nyomán „ajánlotta fel” a minisztérium a közszolgálati szerződést a Makronómnak, „és ezt követően a cég támogatási kérelme is pozitív elbírálásban részesült” – tette hozzá az alapító.
Végigböngészve a cég LinkedInen fent lévő munkatársait, azt találtuk, hogy jelentős részük – Kerekeshez hasonlóan – a Századvég munkatársa volt. Kutatási igazgató például Dobos Balázs, aki dolgozott a Századvégnél, az innovációs tárca egyik cégénél, majd az innovációs tárca gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkári posztjáról (György László államtitkárságáról) igazolt a Makronómhoz.
Mit csinál a Makronóm?
A K-Monitor által kikért és nyilvánosságra hozott szerződésből kiderül, hogy „az ITM nemzetgazdasági szakpolitikát támogató feladatainak ellátására” egymilliárd forintot adott a Makronómnak. Az akkor frissen alapított cég olyan feladatokat vállalt, mint hogy segíti a belgazdaság „irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét érintő fejlesztési koncepció” meghatározását, a gazdaságfejlesztési stratégia megalkotását, részt vesz a kkv-k támogatására vonatkozó jogszabályok előkészítésében, vállalja a magyar gazdasági eredmények és kormányzati intézkedések „modern és innovatív módon történő bemutatását”, elkészíti a minisztériumhoz kapcsolódó költségvetési forrásból, illetve az európai uniós forrásból finanszírozott programokat megalapozó tanulmányokat, sőt „javaslatot tesz a gazdaságfejlesztést érintő pályázatok feltételeire, tartalmára”, valamint részt vállal „a pragmatikus patrióta gazdaságpolitikát mint közgazdasági szemléletet követő” közgazdászok képzésében, de vállalták kutatások elvégzését és gazdasági témájú rendezvények megtartását is.
Egyrészt tehát a gazdaságpolitika megalkotásában vállalt feladatok a frissen alapított Makronóm, de több komoly, az ITM-hez tartozó vállalkozásokat célzó uniós pályázat megalkotását is alakították, és azt is vállalták, hogy kommunikálják a nyilvánosság felé a gazdaságpolitikai eredményeket. A K-Monitor szerint az „igen vázlatos” feladatterv leginkább a minisztérium törvényben meghatározott feladatait ismétli, és ez „aránytalanul laza feltételeket teremt összehasonlítva az általunk ismert, jóval kisebb nagyságrendű, kutatást, elemzést magában foglaló pályázatok lebonyolításához képest”.
Az egymilliárd forintos szerződéshez mindössze egy kétoldalas költségtervezet kapcsolódik, amelyben 281 millió forintot terveztek videók készítésére, 142 milliót jogi tanácsadásra, százmilliót szakértői tanácsadásra, valamint 168 millió forintot a munkatársak munkadíjára.
Az egymilliárd forintot elvileg nyolc hónapos munkára kapta meg a Makronóm, de a cég beszámolóiból az derül ki, hogy 2021-ben ennek alig több mint felét, összesen 685 millió forintot kaptak, így valószínű, hogy a szerződés időtartamát kitolták 2022-ig. A cég ekkor feltehetően csak az ITM-nek dolgozott, mert bevételeinél csak a támogatás soron szerepel ez az összeg, piaci bevétele egyáltalán nem volt. (A 2022-es beszámolók még nem érhetők el.)
Tavaly nyáron a Makronóm nyert egy igen furcsa pályázaton is, amelyet az ITM jogutódja, a TIM írt ki. Ez a pályázat egy gazdaságtudományi képzés létrehozására vonatkozott, ám felsőoktatási intézmények önállóan nem indulhattak rajta. A pályázat értékelése nem tartalmazott objektív szempontokat, és a pályázati ablak mindössze két hétig volt nyitva, azaz ennyi idő alatt kellett megállapodni a konzorciumi partnerekkel és összeállítani a teljes, négy-hatszáz órás képzési tervet. A Makronómnak ezt sikerült összehoznia 2022. július 15. és 29. között. Meg is hirdették tavaly szeptemberben az ELTE-vel közös „kvantitatív közgazdászképzést” két héttel a pályázat eredményhirdetése után. A felnőttképzés a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozik.
Makronóm a nyilvánosságban
A Makronóm honlapján partnerei között az IFKA (a Gazdasági Minisztérium cége), a Digitális Turizmus Zrt. (magáncég), a Budapesti Gazdasági Egyetem, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (megszűnt 2022 májusában) szerepel.
Bemutatkozásukban konzervatív think-tankként írnak magukról, és céljukként azt jelölik meg, hogy otthont és megjelenési felületet biztosítsanak „a patrióta szemléletű” kutatóknak, emellett szeretnék fejlődésükben segíteni a magyar vállalkozásokat. Beszámolójuk szerint mindezek érdekében kutatásokat és szakmai anyagokat készítettek, részt vettek jogszabály-előkészítésben, és tettek gazdaságstratégiai javaslatokat, valamint készítettek egy „nagy narratívakutatást a gazdaságpolitikai célokhoz igazodóan”. Saját felületeiken hírt adtak arról, hogy szerveztek konferenciát, kerekasztal-beszélgetést és kkv-knak országos road show-t. Elindult az eseményeikről beszámoló YouTube-csatorna is, itt a legnézettebb videót eddig kilencen indították el. Médiapartnerük a Mandiner, ahol rendszeresen jelentkeznek a kormány aktuális narratíváját támogató cikkekkel (például arról, hogy milyen jól teljesített az építőipar, vagy arról, hogy milliárdokat veszít Magyarország a szankciók miatt). Tanulságos, hogy az adatszivárgási botrány előtti egyik utolsó nyilvános elemzésük arról szól, „trükközik-e az adatokkal a KSH?”.
