Hasonló álhírek terjedtek mind a 27 uniós tagországban az EP-választási kampányban. A háború, a klímaváltozás, a migráció mindenhol táptalaja a dezinformációnak. Milyen hasonlóságok és milyen különbségek mutatkoznak Magyarország és a többi tagállam között? – erről beszélgettünk Krekó Péterrel, a Political Capital igazgatójával a Dezinformáció hatalma mostani adásában.
Nézze meg a videópodcastot:
Itt tudja meghallgatni:
A beszélgetés főbb gondolatai:
- Leegyszerűsítés azt gondolni, hogy Oroszország, Kína és más autoriter nagyhatalmak behatolnak az európai információs térbe, és terjesztik a dezinformációt. Ezt általában a nemzeti pártok és kormányok teszik.
- Nem azért terjesztenek álhíreket a mainstreamben helyet foglaló politikusok, mert közvetlen telefonhívást kapnak a Kremlből, hanem azért, mert azt látják, hogy ebből politikai hasznuk származik.
- Magyarországon a választók ötven százaléka gondolja azt, hogy amerikai biolaborok működnek Ukrajna területén, ahol olyan vírusokat állítanak elő, amelyeket az oroszok ellen akarnak használni.
- Franciaországban és Németországban zöldellenes, klímaszkeptikus narratívák jelentek meg a kampányban, amelyekben azt terjesztették, hogy az emberek szabadságjogait akarják korlátozni.