Ha sokszor mondják, igaz lesz – ez a Semjén-ügy kommunikációs leckéje Krekó Péter szerint. A név kimondása és a parlamenti reagálás felhúzta a pletykát hír szintre; utána pedig a mennyiségi logika tette tartóssá. A Political Capital igazgatója azt mondja, a központosítás helyett a decentralizált, hiteles közvetítők dönthetnek – és itt dől el a Semjén-sztori hosszú távú hatása is. A 2026-os kampányban az AI már nem díszlet, hanem harctér, az influencerek felértékelődnek, miközben a közmédiában megjelenő, akár AI-gyártott tartalmak tovább rombolják a hitelességet. A választó eszköze: „taktikai ignorancia” és a források következetes ellenőrzése.
A beszélgetést itt tudja megnézni:
A beszélgetést itt tudja meghallgatni:
A beszélgetés összefoglalója:
Pletykák útja a parlamentig
Az álhírek és politikai pletykák terjedése több mint egy évtizedes folyamat eredménye: a lánclevelektől a közösségi platformokig. A polarizált közegben a „törzsi mítoszok” és a visszhangszobák táplálják a történeteket, amelyeket a politikai kommunikáció ipari módon újratermel.
A sulykolás logikája: a mennyiség hat
A lejárató narratívák nem véletlenek: előbb a keret, aztán a „bizonyíték”, majd a többszintű ráerősítés. A mennyiségi torzítás működik: ha sokszor mondják, igaz lesz. Ezeknek az ügyeknek jellemzően néhány hónapos ciklusa van.
Semjén-ügy és a bizalom eróziója
A botrány politikai kezelése – azonnali viszontnarratívák, jogi-eljárási viták – tovább gyengíti az intézményi bizalmat. A „minden vád AI-hamisítvány” reflex rövid távon pajzs, hosszú távon bizalomromboló.
AI és deepfake: új díszlet, régi logika
Az AI-generált videók, hangok és szövegek új minőséget hoznak, de a hatásuk a meglévő dezinformációs gyakorlatokba illeszkedik. A médiatudatosság része lehet a „taktikai ignorancia”: nem kell mindent megnézni; forrás, kontextus, következmény számít.
Hirdetési tilalmak után: organikus verseny
A Google és a Meta politikai hirdetési korlátai a tartalommarketing, influencerek és közösségi hálózatok felé tolják a mozgósítást. A hangsúly a természetes terjedésen van, ahol a hitelesség és a közösségi beágyazottság dönt.
Mi működik online: autonóm influencerek
A túlzottan központosított, panel-alapú kommunikáció mesterségesnek hat. Az autonómiát kapó, saját közönséggel rendelkező szereplők – kockázatokkal együtt – hatásosabbak.
2026 médiatér: fragmentált platformok
Nem a nagy központi üzenet, hanem sok kisebb, célzott tartalom dönt. A sajtó a forrás, a terjesztés terepe viszont egyre inkább a közösségi média és a zárt csoportok.
Témaválasztás tétje: napirendharc
A kormányoldal érdeke a narratíva uralom; az ellenzéké, hogy megélhetésről, egészségügyről, korrupcióról szóljon a beszéd. A választás azon múlhat, hogy ki kényszeríti rá a közbeszédre a saját témáit az online térben.
