A Svéd Nemzeti Rádiónak adott rövid, angol nyelvű interjúban Krasznahorkai arról is beszélt a könyvesmagazin.hu beszámolója szerint, hogy nem is készült írónak.
Azt tervezte, hogy egyetlen könyvet ír, de mivel a Sátántangó nem lett tökéletes, eldöntötte, hogy megírja a másodikat, hogy kijavítsa az első hibáit. Az egész élete a helyesbítésekről szól – idézte a rövid angol nyelvű nyilatkozatot az irodalmi portál.
Krasznahorkai Lászlót Nádas Péterrel együtt évek óta az irodalmi Nobel-díj várományosai között említik. Mats Malm, a Nobel-bizottság állandó titkára a bejelentéskor elmondta, hogy a Frankfurtban tartózkodó íróval telefonon közölték a hírt.
Az elismerésre a Svéd Nemzeti Rádiónak reagálva Krasznahorkai László azt mondta:
„Nagyon boldog vagyok. Nyugodt és ideges egyszerre. Tudja, ez életem első napja, amikor Nobel-díjat nyertem.”
Krasznahorkai előtt az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas a Sorstalanság szerzője, Kertész Imre volt, akinek 2002-ben ítélték oda az elismerést, az indoklás szerint „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben” .
2023-ban Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapta az orvosi Nobel-díjat. Karikó több évtizedes kutatásai alapján alkotta meg a BioNTech a Pfizerrel közösen az első mRNS-alapú, koronavírus elleni vakcinát.
Ugyanebben az évben kapott fizikai Nobel-díjat Krausz Ferenc az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásáért. A Kanadában élő magyar tudós az elismerést a Kanadában dolgozó Paul Corkummal és a Svédországban kutató Anne L’Huillier-vel megosztva nyerte el.
