Amikor a tádzsik és az üzbég elnök Moszkvába utazik, hogy magas rangú tisztviselőkkel tárgyaljon, az csupán egy a sok találkozó közül. A közelmúltbeli tárgyalások azonban, melyeken gyermekeik is részt vettek, már mást jeleznek, azt, hogy az utódlási folyamat elkezdődött.
Közép-Ázsiát a Kreml régóta befolyási övezetébe tartozó területnek tekinti. Míg az Európai Unió és Kína nagy erőfeszítéseket tesz a régióban való nagyobb befolyás megszerzésére, a közép-ázsiai országok továbbra is Oroszországot tekintik gazdaságuk meghatározó szereplőjének, így Moszkva jóváhagyása az ország vezetőjének kiválasztásában kritikus fontosságú.
„Moszkva kijelöli a területét, és egyben jelzést küld a közép-ázsiai autoriter elnököknek, hogy a Kreml támogatná a döntésüket, ha a demokratikus választások helyett a saját gyermekeiket vagy haverjaikat nevelnék fel az elnökségre. Ez az, ami megkülönbözteti Oroszországot és az EU-t” – mondta a Szabad Európának egy névtelenül nyilatkozó dusanbei egyetemi professzor.
Hozzátette, Putyin nem törődik a demokráciával és nem is akarja azt Közép-Ázsiában, amelyet autoriter rezsimek irányítanak.
Az orosz elnök találkozott Tádzsikisztán „első fiával”, Rustam Emomalival, akiről széles körben azt várják, hogy átveszi az ország irányítását, amikor 72 éves, 1994 óta uralkodó apja úgy dönt, hogy lemond a posztjáról.
A 37 éves Emomali Tádzsikisztán parlamenti felsőházának elnöke. Ez a második legmagasabb hivatalos pozíció az elnök után az országban. Emellett a főváros, Dusanbe polgármestere is.
Ehhez kapcsolódóan: Királyhoz illő: tekintélyelvű vezetők és hatalmas palotáik
Moszkva támogatása kritikus fontosságú
„Moszkva támogatása kritikus fontosságú már a hatalomátadás megtörténte előtt is. Oroszországnak katonai bázisa van Tádzsikisztánban az ország függetlenné válása óta, és Oroszország továbbra is Tádzsikisztán egyik legnagyobb kereskedelmi partnere” – mondta Bruce Pannier közép-ázsiai elemző.
„Ha Moszkva nem hagyja jóvá a folyamatot, az komolyan bonyolíthatja Emomali Rahmon és a hatalomért küzdő többi jelölt helyzetét. Ezért kritikus fontosságú a Kreml támogatása – mind maga a hatalomátadás, mind annak jövőbeli fenntarthatósága szempontjából.”
Eközben az üzbég elnök idősebb lánya, Szaida Mirzijojeva a közelmúltban szintén találkozott Mihail Mishustin orosz miniszterelnökkel.
A 40 éves Mirzijojeva Üzbegisztán elnökének első asszisztense, ami az államfő után a második legmagasabb pozíció az elnöki adminisztrációban.
Emomali és Mirzijojeva kinevezését magas kormányzati pozíciókba, gyors felemelkedésük a hivatalos ranglétrán, valamint egyre nagyobb ismertségük táplálta a találgatásokat, miszerint apjuk a lehetséges utódlást készíti elő, és a moszkvai tárgyalásokkal sem oszlatták el ezeket a feltételezéseket.
Miközben a közép-ázsiai vezetők célja utódaik elfogadtatása, a Kreml arra törekszik, hogy megtartsa helyét a befolyási hierarchiában.
A hivatalos nyilatkozatok szerint a stratégiai partnerségre és a kétoldalú együttműködésre összpontosító találkozók időzítésére azután került sor, hogy az Európai Unió dollármilliárdokat ígért Közép-Ázsiába irányuló jövőbeni beruházásokra, hogy ezzel is bizonyítsa hosszú távú elkötelezettségét az erőforrásokban gazdag régió iránt.
Üzbegisztán áprilisban nagy horderejű EU-Közép-Ázsia csúcstalálkozónak adott otthont – az első ilyen jellegűnek –, melynek élén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke állt.
A szamarkandi csúcstalálkozón Von der Leyen bejelentett egy új, 12 milliárd eurós (13,6 milliárd dolláros) beruházási csomagot Közép-Ázsia számára az EU Globális Kapu Kezdeményezésén keresztül.
A csomag kiegészíti azt a tízmilliárd eurós (11,3 milliárd dolláros) beruházási tervet, amelyet az EU 2024-ben jelentett be a régió közlekedési összeköttetéseinek fellendítése érdekében.
Von der Leyen az EU-Közép-Ázsia együttműködést stratégiai partnerségnek nevezte, ami valószínűleg nem tetszik Oroszországnak, amely történelmileg jelentős befolyással bírt a volt szovjet térségben.
Miközben Emomalit és Mirzijojevát a múlt héten Moszkvában fogadták, Közép-Ázsia az olasz miniszterelnököt látta vendégül. Georgia Meloni azt mondta, hogy a régió mostanra stratégiai jelentőségűvé vált Európa számára.
Eközben Kína az elmúlt években megelőzte Oroszországot; a közép-ázsiai országok legnagyobb befektetőjévé és kereskedelmi partnerévé vált, mivel ezek az országok egyre inkább törekednek kapcsolataik diverzifikálására és Moszkvától való függőségük csökkentésére.
Hidirnazar Allakulov, vezető üzbég közgazdászprofesszor és ellenzéki aktivista a Szabad Európa üzbég szolgálatának elmondta, úgy véli, „Szaidán és Rusztamon keresztül Oroszország az üzbég és a tádzsik elnök számára is világossá tette, hogy elégedetlen növekvő európai kapcsolataikkal.
Ehhez kapcsolódóan: Üzbég gazdákat kényszerítenek az államtól bérelt földjeik átadására kínai cégeknek
„Oroszországnak vannak még kártyái”
Az EU és Kína milliárd dolláros beruházási ígéretei ellenére számos közép-ázsiai szakértő egyetért abban, hogy Oroszországnak továbbra is „jelentős kártyái” vannak, amelyeket kijátszhat, hogy fenntartsa befolyását a régióban, különösen a szegényebb államokban, mint Tádzsikisztán és Kirgizisztán.
Oroszország több millió közép-ázsiai vendégmunkást fogad be, akiknek a hazautalásai létfontosságúak ahhoz, hogy családjaik talpon maradjanak a régiót évtizedek óta sújtó munkanélküliség közepette.
„Míg Európa és az Egyesült Államok korlátozza a bevándorlást, Oroszország továbbra is mentőövet jelent több millió tádzsik számára, akik a jövedelemszerzés szempontjából szinte teljes mértékben Oroszországtól függenek. Ha Oroszország bezárja kapuit a migránsok előtt, a zavargásokhoz vezethet Tádzsikisztánban és Kirgizisztánban is, és Moszkva tudja ezt” – mondta a dusanbei professzor.
