A Covid gyakran okoz hosszú távon fennmaradó idegrendszeri tüneteket, amelyek okai máig nem ismertek. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói feltárták az agy immunsejtjeinek szerepét a Coviddal összefüggő agyi károsodás kialakulásában. A komoly klinikai jelentőséggel kecsegtető eredményeket az idegtudományok vezető folyóiratában, a Nature Neuroscience-ben közölték.
A Covid–19 számos olyan idegrendszeri tünet kialakulásával hozható összefüggésbe, mint az ízérzékelés és a szaglás elvesztése, szédülés, fejfájás, zavartság, memóriazavarok, krónikus fáradtság vagy a vegetatív idegrendszer zavarai, amelyek nagymértékben rontják a betegek életminőségét. Klinikai képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy már a betegség akut fázisában is kialakulhatnak elváltozások az agy számos területén, miközben a poszt-Covid-esetekben az agykéreg vastagságának csökkenése vagy az agyi keringés zavara hosszú hónapokon át fennmaradhat. Ugyanakkor az idegrendszeri elváltozások okai jelenleg nem ismertek – olvasható a HUN-REN közleményében.
A HUN-REN KOKI Dénes Ádám által vezetett Neuroimmunológia Kutatócsoportjának célja annak megértése volt, milyen szerepet játszanak az agy immunsejtjei, a mikroglia sejtek a SARS-CoV-2-fertőzés által kiváltott gyulladás és idegrendszeri tünetek kialakulásában. Ehhez egy olyan új módszert fejlesztettek ki, amely lehetővé tette részletes szövettani és molekuláris biológiai vizsgálatok kivitelezését a Covidban elhunyt betegek agyszövetének és perifériás szerveinek mintáiban.
A kutatási program egyik fő megállapítása, hogy a mikroglia sejtek működési zavara és az agyi erek környezetében kialakuló gyulladásos folyamatok szoros összefüggést mutatnak a Covid–19 által érintett agyi területeken bekövetkező idegi károsodás mértékével. A kutatók kimutatták, hogy a mikroglia sejtek idegsejtekkel és agyi erekkel történő kommunikációjában kulcsszerepet játszó, úgynevezett P2Y12R receptorok mennyisége nagymértékben lecsökkent azokon az agyterületeken, ahol a vírus fehérjéi mellett érrendszeri gyulladás is jelen volt.
Azt is kimutatták, hogy a mikroglia funkcionális zavara együtt jár a sejtek energiatermeléséért is felelős mitokondriumok károsodásával. Az azonosított neurológiai rendellenességek az egyes betegek agyának nagyon különböző területein és eltérő mértékben alakultak ki, főleg az agytörzsben, ahol a fő légzési és keringési központok találhatók. Emellett érintett volt az agykéreg, a hipotalamusz és a talamusz, amelyek károsodása összefüggésben állhat a Covid–19 következtében kialakuló hormonális, vegetatív idegrendszeri, memória- vagy alvászavarok kialakulásával.
„A megfigyelt gyulladásos folyamatok hozzájárulhatnak mind az akut SARS-CoV-2-fertőzés során tapasztalt, mind a poszt-Covid-szindrómában észlelt olyan neurológiai tünetek kialakulásához, mint a memóriazavarok, koncentrációs nehézségek vagy a sokakat érintő krónikus fáradtság és depresszió” – idézi a közlemény Dénes Ádámot, a kutatás vezetőjét.
