Összesen 164 beteg mintáit vizsgálták több időpontban, az utolsó vizsgálat 180 nappal, azaz fél évvel a tünetek megjelenése után történt – írja a The Lancetben megjelent tanulmányt magyarázó posztjában dr. Jakab Ferenc akadémikus, virológus.
A Virológia Pécs Facebook-oldalán közölt ismertetés érthetően mutatja be a kutatási eredményeket. Mint írják, a semlegesítő antitestek szintje és változása alapján 5 csoportot állítottak fel a betegségen átesettek mintái alapján a tudósok, de a pécsi szakemberek ebből csak négyet ismertetnek, mert az ötödik csoport inkább csak tudományos érdekességű.
Az alábbi négy csoportba sorolták a vizsgált személyeket
Az 1. csoportba tartozók nagyon alacsony (szinte negatív) semlegesítő antitestszintet mutattak már a betegség kezdetén is. Ez a vizsgált betegek 12 százalékát érintette (19/164 beteg).
A 2. csoportba tartozóknál a betegség kezdetétől számított körülbelül 20 napig magas, majd nagyon gyorsan csökkenő semlegesítő antitestszintet mértek. Sok esetben 180 nappal a tünetek kezdetétől már nem volt kimutatható semlegesítő antitestszint. 27 százaléka (44/164) a betegeknek ebbe a csoportba tartozott.
A 3. csoportba azokat sorolták, akik szintén magas semlegesítő antitestszintet produkáltak az első 2-3 hétben, de a csökkenés lassú volt, és még 180 nap után is volt a szervezetükben mérhető semlegesítő antitestszint. A betegek 29 százalékánál (52/164) írták le ezt a jelenséget.
A 4. csoport a „legszerencsésebbek”, náluk a betegség kezdetétől számított 6 hónap múlva is magas semlegesítő antitestszintet mértek. A legtöbb beteg, 32 százalék (52/164) tartozott ebbe a vizsgálati csoportba. Ők zömmel súlyosabb klinikai tünetekkel vészelték át a fertőzést.
„Nagyon fontos, hogy a sejtes immunitás alapját képező T-sejt-válasz minden csoportban hasonlóan magas volt” – hangsúlyozta bejegyzésben Jakab Ferenc.
A virológus azt is elmagyarázza, milyen tanulságok vonhatók le ezekből az adatokból. Ezek közül az egyik, talán a legfontosabb, hogy a hosszabb távú, tartós immunitás elérése érdekében nagyon fontos az oltás és az átoltott lakosság arányának emelése.
További tanulságok:
A semlegesítő antitestek szintje nagyon eltérő lehet a betegségből felépült betegek esetében, így ezt mindig csak egyéni szinten lehet mérni.
A betegséget átvészelt fertőzöttek 61 százalékának a tünetek kezdete utáni 180. napon is van „elégséges” semlegesítő antitestszintjük, van valamilyen szintű védettségük.
A semlegesítő antitestek szintje és változása nagyban függ a betegség átvészelésekor megjelenő klinikai tünetek súlyosságától. Súlyosabb betegség esetén magasabb antitestszint alakult ki, ami hosszabb ideig fenn is maradt a szervezetben.
Mivel a betegségből felépültek legalább 39 százalékánál alacsony (vagy teljesen negatív) a semlegesítő antitestszint, nagyon fontos a járványügyi intézkedések – maszkviselés, távolságtartás, kézfertőtlenítés – betartása, hangsúlyozza a tekintélyes tudományos folyóiratban, a The Lancetben megjelent tanulmányt ismertető posztjában Jakab Ferenc virológus.
