A kormány sorra hozza a kistelepüléseket célzó intézkedéseket: kocsma- és kisbolttámogatás, ATM-ek telepítése, a templom felújítása. A községek eddig a kormánypártok legerősebb bástyái voltak. A Szabadon hatvanadik epizódjában azt nézzük meg, miért alakult ez így, és milyen hatással lehet a kocsmák támogatása a választási eredményre.
Ha meg szeretné nézni a videót, kattintson ide:
A videóriport néhány gondolata:
- A kocsmaprogram szükségessége sokak szerint vitatható. Az a tiszaroffi kocsmáros, akivel beszéltünk, hangsúlyozta, hogy ha az embereknek nincs pénzük, akkor hiába újítják fel a kiszolgálóegységeket, a vendégek kevesebbet fognak költeni. Dömsödi Gábor, Bokor polgármestere ráadásul arra is felhívta a figyelmünket, hogy a kocsmaprogram nem ad lehetőséget a bezárt talponállókújranyitására.
- A települések lélekszámával ellentétes arányban erősödik a kormánypártok támogatottsága a felmérések szerint. Az megegyezik a világtrendekkel, hogy a radikális jobboldali pártok általában a kistelepüléseken sikeresebbek, ami 2002 óta a Fidesz–KDNP-re is igaz. A községekben átlagosan megközelíti a hatvan százalékot Orbán Viktorék népszerűsége, míg a nagyvárosokban negyven százalék alatt van, a tavalyi európai parlamenti választáson azonban az ezer fő alatti falvakban is vesztettek szavazókat – ezzel együtt a korábbi ellenzéki formációkhoz képest jobban szerepelt a Tisza.
- Kovách Imre szociológus és kutatótársai nemrég egy tanulmánykötetben mutatták be a magyar társadalomról szóló felméréseiket. Úgy látják: az elmúlt évtizedben létrejött egy olyan, kistelepüléseken élő társadalmi réteg, amely függ a rendszertől, de az elmúlt évek gazdasági nehézségei, a bürokrácia és a hatalmi visszaélések miatt egyre inkább politikai öntudatra ébredhetett. Ezek az emberek nem váltak automatikusan Tisza-szavazóvá, de sokuk az elégedetlenség miatt tavaly rájuk voksolt. Kovách Imre egyébként nem tartja relevánsnak a kocsmaprogram intézkedéseit, szerinte nem ezen fog múlni, hogy a községek lakói maradnak-e a kormánypártok mellett.
