Nagyjából húsz év után az utolsó amerikai katona is elhagyta Afganisztánt, a kabuli repülőtér ezzel az országot szinte teljes egészében hatalmukba kerítő iszlamista tálib lázadók kezére került.
A Hámid Karzai Nemzetközi Repülőtér katonai részén már hétfő éjszaka erősen felfegyverzett tálib harcosok jelentek meg. Sajtóhírek szerint a hangárokban több olyan, használhatatlanná tett CH–46 típusú helikopter maradt, amelyet az amerikai erők használtak a kimenekítési művelet során.
Egyes tálib vezetők a Badri-313 elitegység tagjainak kíséretében később jelképesen végigsétáltak a kifutópályán, így jelezve teljes győzelmüket. A fővárosban több helyen ünnepeltek, fegyverropogás hallatszott.
Zabihullah Mudzsáhid tálib szóvivő gratulált Afganisztánnak a „győzelemhez”, és hozzátette, az amerikaiak veresége tanulságos lecke minden megszállónak, az afgánok jövő nemzedékének és a világnak. Egyúttal aláhúzta: Kabul biztonságban lesz, az embereknek nincs miért aggódniuk. A szóvivő jelezte, hogy a tálibok szeretnének jó viszonyt ápolni az Egyesült Államokkal és a világgal. A beszéd végén a kommandósok felkiáltottak: „Allahu akbar! (Allah a leghatalmasabb!)”
Az afgán állami televíziónak adott interjújában Mudzsáhid arról számolt be, hogy ellenőrizni fogják a repülőtér műszaki és logisztikai állapotát, és szükség esetén Katartól vagy Törökországtól fognak segítséget kérni a „rombolás” helyreállítása érdekében.
A „rombolással” kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe. Frank McKenzie tábornok, az amerikai hadsereg középső parancsnokságának vezetője azonban korábban elmondta, hogy „demilitarizáltak” minden rendszert, illetve használhatatlanná tettek huszonhét Humvee gépjárművet és hetvenhárom repülőgépet. Bennfentes források szerint nem robbantottak fel semmit, hogy ne érje kár a repülőteret, és a továbbiakban is alkalmas legyen járatok indítására.
Történelmi mentőakció
A kabuli légikikötő hatalmas mentőakció színhelye volt azóta, hogy a tálibok elfoglalták az afgán fővárost augusztus 15-én. Az Egyesült Államok vezette műveletben több mint 120 ezer embert szállították el az országból, akiknek többsége a nemzetközi erőket korábban segítő helyiek közül került ki. Közel sem sikerült mindenkit kijuttatni, akit szerettek volna.
„Az utolsó C–17-es augusztus 30-án, washingtoni idő szerint délután fél négykor szállt fel a Hámid Karzai Nemzetközi Repülőtérről, a személyzet utolsó tagjait szállító repülőgép éppen most hagyja el az afgán légteret” – közölte McKenzie, kiemelve, hogy továbbra is segítenek elhagyni Afganisztánt azoknak, akik távozni akarnak és erre jogosultak.
„A ma esti kivonulás egyszerre jelenti az evakuálás katonai részének, de annak a közel húszéves missziónak is a végét, amely Afganisztánban röviddel 2001. szeptember 11-e után kezdődött. Nagy árat fizettünk érte. A veszteség 2461 amerikai katonai és civil áldozat, valamint több mint húszezer sebesült. Sajnos az Iszlám Állam Horászán nevű terrorszervezet öngyilkos merénylője még a múlt héten is tizenhárom katona halálát okozta. Ma tisztelgünk áldozathozataluk előtt, és emlékezünk hősies teljesítményükre” – mondta.
Eközben az Egyesült Államok kabuli nagykövetsége kedden felfüggesztette működését, a képviselet tájékoztatása szerint mostantól Katar fővárosából, Dohából segítik az Afganisztánban rekedt amerikai állampolgárokat.
Tálib kormányzás
„Afganisztán végre szabad. A hadsereg és a polgárok is velünk vannak. Remélhetőleg hamarosan bejelentjük kormányunkat. Minden békés. Minden biztonságos” – nyilatkozott egy másik tálib tisztségviselő, Hikmatullah Vaszik. Emellett nyugalomra intette az embereket, hozzátéve, hogy idővel minden vissza fog térni a rendes kerékvágásba.
A tálib kormányzat számos jelentős kihívással fog szembesülni elemzők szerint. Az iszlamisták az Afgán Központi Bank (DAB) nagyjából kilencmilliárd dolláros tartalékának mindössze 0,1-0,2 százalékához férhetnek hozzá, az összegnek ugyanis a nagy részét a nemzetközi tartalékok teszik ki. A valutatartalék hiánya pedig máris a nemzeti fizetőeszköz, az afgáni leértékelődéséhez vezetett. A bankok zárva tartanak, az automatáknál napi kétszáz dollárban korlátozták a pénzfelvételt. A köztisztviselők jelentős része eközben hónapok óta nem kapta meg a bérét.
