Kirgizisztán parlamentje rendkívüli szavazáson választotta miniszterelnöknek Szadir Dzsaparovot, miután a közép-ázsiai országban napok óta kaotikus állapotok uralkodna a vitatott parlamenti választások nyomán.
Az idei választáson számos kisebb párt indult, akik nagy része azonban a hivatalos eredmény szerint nem érte el a parlamentben jutáshoz szükséges százalékot. Az ellenzéki pártok támogatói szerint ennek oka részben az, hogy a hatóságok a választási kampány során hatalmukkal visszaéltek, és választási csalásokban vettek részt.
Ahogy a Szabad Európa is megírta, a vasárnapi választás során több helyről valóban szavazatvásárlásokról és a szavazók megfélemlítéséről érkeztek hírek.
Érvénytelenítették a választást
A választások másnapján több kirgiz nagyvárosban is tüntetések kezdődtek, amelyek hamarosan zavargásba fordultak át. A tüntetők elfoglalták a parlamentet és az az elnöki hivatalt, valamint az államügyészség épületét is, mire a választási bizottság bejelentette, hogy teljesíti a tüntetők követeléseit, és érvényteleníti a választás eredményét.
Az elnök, Szooronbaj Dzseenbekov bejelentette a szükségállapot bevezetését, ám ez nem fékezte meg a tiltakozásokat, pénteken utcai harcok kezdődtek a szemben álló politikai erők támogatói között.
Az egyik vezető ellenzéki politikus, Temir Szarijev volt miniszterelnök (akinek a pártja szintén nem érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt) kedden bejelentette, hogy politikusok egy csoportja létrehozta a Kirgiz Koordinációs Tanácsot a rend helyreállítása érdekében. Temir Szarijev követelte a hivatalban lévő kormány lemondását, egy „népbizalmi kabinet” alakítását és az új választások kiírását.
Az sem biztos, hogy megválasztották
A kormány hamarosan valóban megbukott, és a hét végére a parlament új miniszterelnököt bízott meg kormányalakítással. Az új kormányfő, Szadir Dzsaparov 2017 óta börtönben ült, a fogságból október 6-án szabadították ki a tüntetők több más bebörtönzött politikussal, köztük Almazbek Atambaev volt államfővel együtt.
A volt elnök azóta visszakerült a börtönbe, előtte állítólag merényletet is megkíséreltek ellene, egykori rabtársa viszont most kormányfői címet kapott. Igaz, a kinevezés legitimitása kérdéses, hiszen Szadir Dzsaparov megválasztásán a parlamenti képviselők kevesebb, mint fele vett részt (a többiek levélben szavaztak, legalábbis a parlament alelnökének állítása szerint).
Túszejtésért ült börtönben
Az új miniszterelnök előélete és megítélése igen vitatott: Szadir Dzsaparov korábban elnöki tanácsadóként vált ismertté, akkori felettesét, Kurmanbek Bakiev elnököt 2010-ben viszont szintén tüntetésekkel kényszerítették lemondásra, a politikus azóta Belaruszban él száműzetésben.
Szadir Dzsaparovot, aki ezt követően hosszú ideig kampányolt az új kormány ellen, 2017-ben 11,5 fél év börtönre ítélték egy állami tisztviselő túszul ejtéséért és egyéb cselekményekért. Az ítéletet nem sokkal a kiszabadítása előtt, a zavargások alatt érvénytelenítette a bíróság.
Kirgizisztánban az elmúlt 15 évben már harmadik alkalommal bukott meg egy kormány nem választások útján. Az országban 2010-ben a maihoz hasonló kaotikus körülmények között vette át a hatalmat Almazbek Atambaev elnök, akinek regnálása alatt viszonylag stabil politikai rendszer épült ki.
Ebben a rendszerben tartottak választást 2017-ben, ami után a jelenlegi elnök, Szooronbaj Dzseenbekov – az ország történetében első alkalommal – békés választáson vehette át a hatalmat elődjétől. Almazbek Atambaev azonban továbbra is népszerű maradt, és az új elnök feltehetően riválisának tartotta, ez is vezethetett a letartóztatásához.
Az elnöki és miniszterelnöki széket is megszerezheti
Visszatérve Szadir Dzsaparovhoz, az új miniszterelnök a kinevezésekor azt mondta: beszélt az elnökkel, aki ígéretet tett, hogy lemond, amint megalakul az új kormány. Ez esetben azt sem lehet kizárni, hogy Szadir Dzsaparov a kiírandó elnökválasztásokig az államfői pozíciót is megszerzi.
A kirgiz törvények szerint ugyanis ha az elnök lemond a hivataláról, utódja a parlament elnöke lesz. Csakhogy jelenleg a kirgiz parlamentnek nincs elnöke: a házelnök nemrég lemondott, és az utódját egyelőre még nem nevezték ki, csak egy alelnököt. Házelnök híján pedig a törvény alapján a kormányfő veszi át az elnöki hivatalt is.
