A főváros mára legnépszerűbb ellenzéki pártját, a Kutyapártot hétvégén megrázó földrengés az ellenzéki pártközi egyeztetések miatt robbant ki az ettől való távolmaradást identikus kérdésként megélő tagság körében. A közelmúltbeli influenszertüntetés sikere is azt mutatta, hogy nem csak a Kutyapárt szimpatizánsainak nagy része szeretne távol maradni a Fidesz-rendszerbe szerintük beilleszkedő ellenzéktől. Mit mutat a választási készülődés a pártok szerepének, jelentőségének megváltozásáról?
Végéhez közelednek az ellenzéki jelöltállítási tárgyalások a júniusi önkormányzati választások előtt. A jelölés hivatalos végső időpontja április 20. Addig kisimulhatnak az ellentétek, és – a következetesen külön induló Kutyapárt (MKKP) jelöltjeit leszámítva – ott is létrejöhet az egy ellenzéki a fideszes jelölt ellen helyzet, ahol most még több ellenzéki polgármesterjelölt vagy egyéni képviselő áll szemben egymással.
Az európai parlamenti választáson külön listákkal indulnak a pártok, az összeállításukban csak a párteliteknek – formálisan a párt alapszabálya szerint a párton belüli jelölőtestületeknek – van szerepük. Egyedül az országosan már csak egy-két százalékon mért MSZP szorgalmaz közös listás EP-indulást is, de a többiek (a Párbeszéd kivételével - Cikkünk első változatában tévedtünk: a Párbeszéd önálló listával indul - K.Gy.) ragaszkodnak a valós erejüket vagy gyengeségüket, nem egy-egy politikusuk helyi népszerűségét megmutató külön induláshoz.
Időközben lett még egy platform, amelyen az ellenzéki pártok dilemmázhatnak az együtt vagy külön kérdésén. A Fidesz tavaly év végén újból arányossá tette a fővárosi pártlista választásának szabályait, ezzel igyekezve kilőni az újra induló Karácsony Gergely mögül a közgyűlési többséget. Eddig a DK–MSZP–Párbeszéd hirdette meg itt a közös indulást – miközben az ugyanúgy arányos listás EP-választáson a DK már külön indul. A Momentum külön listát állít, az LMP-nek megvan a kötelező három polgármesterjelöltje az önálló fővárosi listaállításhoz (emiatt még a XIII. kerületi polgármester ellen is elindítanak valakit), de önálló listás indulását még nem deklarálta. A 2022-es összefogáskudarc után a Jobbik a Kutyapárthoz hasonlóan mindenütt külön indul.
Az egyezkedéseken a korábban megszokottnál nagyobb súllyal vesznek részt a polgármesterjelöltek, legalábbis azok, akik a székük megtartásáért indulnak. Ez érthető, hiszen népszerűségük nagyobb, mint a közgyűlési többségüket adó ellenzéki pártoké. De ez így volt korábban is, mégis, néhányuk már nemcsak a helyi pártszervekkel, hanem az országos pártvezetéssel szemben is erős érdekérvényesítő.
Cikkünkben azt igyekszünk körbejárni, hogy a jelöltállítások mutatnak-e valamit arról, hogyan változott meg a pártok szerepe, jelentősége Magyarországon. Amellett, hogy szaporodnak azok a pártok, melyeknek fő politikai üzenetük a vezetőjük (Vona Gábor, Jakab Péter és ha indul, a NER-ből frissen katapultált Magyar Péter), látható-e valamilyen mintázat a polgármesterek, képviselőjelöltek és a pártok viszonyában, és hogyan reagálnak a választók a politika perszonalizációjára?
Nincs recept
Fideszes vezetésű kerületekben az ellenzéki kihívó polgármesterek személyéről a pártközpontok, a képviselőjelöltekről a pártok helyi szervei és az országos központok egyeznek meg. Róluk nehéz megmondani, hogy a pártlogó vagy a jelöltek helyi ismertsége hoz-e inkább szavazatot. Az V. kerületben a majdnem teljes ellenzéki pártpaletta helyi szervezetei úgy döntöttek, nem törődnek a pártlogókkal (saját pártjaikéval sem), polgármesterjelöltjük miatt pártközpontjaik által indított etikai bizottsági eljárásokat is vállalva.
Még az ellenzék legnagyobb pártjának szerepére törő Demokratikus Koalíciónak sem sikerült korábban egy népszerű ellenzéki kerületvezetővel szembemennie. Miután 2014-ben az egyéni képviselőjelölt-állításnál Gyurcsány Ferenc nem tudott megegyezni a XIII. kerületet évtizedek óta ellenzéki kihívó (és érdemi fideszes ellenállás) nélkül vezető Tóth Józseffel, a DK minden egyéni körzetben ráindította a jelöltjeit Tóth embereire. Egy DK-s sem nyert egyéni mandátumot, azóta ott senki nem próbálkozik.
A 2019-ben nyertes városvezetők mögé pártok tették a közgyűlési többséget, de mostanra ezek a polgármesterek annyira megerősödtek, hogy a pártok kénytelenek akceptálni jelöltállítási igényeiket, hogy egyáltalán lehessenek ott képviselőik. Józsefvárosban Pikó András polgármester megegyezett a nagy pártokkal, de az MSZP-vel már nem, ezenkívül elérte, hogy a jelöltek negyedét saját hátországa, civil szervezetek adják. A II. kerületi, nagyon népszerű Őrsi Gergely is domináns pozícióból irányította a jelöltállítást, a pártok alkalmazkodtak. Ferencvárosban Baranyi Krisztina majdnem a teljes pártpaletta helyi politikusait távol tartja saját listájától.
„Ebben nem lehet általánosítani: ami egyik településen működik, az a másikon már nem – mondja Ruff Bálint politikai tanácsadó, lapunk rendszeres elemzője kérdésünkre, hogy megnőtt-e a polgármesterek súlya a pártokkal szemben. – Függ attól, hogy valaki inkumbens-e, aztán hogy mennyire erősek a helyi politikai szervezetek helyben, van-e bármifajta beágyazottságuk, és végül hogy van-e valamilyen alternatíva, egyesület, brand, amire támaszkodva a polgármester szembe tud helyezkedni a pártokkal. De az biztos, hogy soha nem volt ilyen magas a pártutálat Magyarországon, mint most.”
Ehhez kapcsolódóan: Magyarázható-e a Fidesz tartós választási sikere a magyar társadalom értékrendjével? – interjú
Nem kérnek a pártokból
A közvetlen választói támogatásra építő és az intézményesült pártokat megkerülő új vezetők megjelenése nemzetközileg is tapasztalható politikai jelenség az elmúlt egy-két évtizedben. Régen a pártoknak voltak vezetői, most a vezetőknek vannak pártjai – értékeli a politikatudomány.
A klasszikus pártok hitelvesztését erősíti a már szintén több évtizedes antiestablishment választói érzület, ami a baloldalon (Occupy mozgalom stb.) és a jobboldalon (radikális pártok, Trump) egyaránt erős. Magyarországon ezt a rendszerellenességet ellenzéki választók nagy tömegeiben erősíti föl a mély csalódottság az ellenzéki pártokban (különösen a régiekben), nemcsak a négy kétharmad, hanem 2010 előtti kormányzásuk miatt is.
Ez az érzület dagasztja most a Kutyapárt vitorláját annyira, hogy Budapesten egyes mérések szerint már a legnépszerűbb ellenzéki párt lett, a Fideszt is megközelítette. Kérdés, hogyan hat erre a folyamatra a vasárnap esti hír, miszerint a pártelnökség leszavazta Kovács Gergő hegyvidéki polgármesteri indulását az előválasztáson. A pártelnök – aki, mint írja, emiatt képviselőnek sem indul – csalódott posztja alatt kommentelő szimpatizánsok nagy része azt írja, hogy így el sem megy majd választani. A két társelnök ezután le is mondott, de a cikkünk megjelenése után tartott rendkívül taggyűlésen ez valószínűleg változni fog. (Frissítés: valóban változott, visszaállt az eredeti állapot. 54 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodással megerősítették pozíciójukban a társelnököket, írja a közleményük. Kovács mégis elindul az előválasztáson is. Nagy Dávid pártigazgató azzal hívta el a rendkívüli taggyűlésre a jogosultakat, hogy " aki B-tervvel érkezne a szavazásra, az ne jöjjön", illetve az se, "aki szerint Kovács és Döme nélkül neki lehet menni a következő 3 hónapnak. - K.Gy.)
Eredeti kívülállását nem sikerült az évek során erős üzenetté fejlesztenie a Momentumnak. 2019-ben még a legerősebb párt volt Budapesten, de máig nem tudott magához térni 2021–22-es válságából. A választási rendszerből adódó ellenzéki összefogási kényszert a párt fővárosi külön listás indulással igyekszik ellensúlyozni, miközben országos megállapodást köt azzal a párttal, amelynek vezetőjét pártelnöke nemrég még folyamatosan ekézte.
A Jobbik teljesen, az LMP részben távol tartja magát az ellenzéki egyeztetésektől – legalábbis a pártvezetés szintjén, helyben nem.
Ruff Bálint szerint a 2022-es bukás, „a választók számára nem őszinte összefogás, a politikai munka hiánya most csapódik le és üti meg a mainstream ellenzéki pártokat. Most zajlik ez az átalakulás. Annyira elegük van az ellenzéki oldalon az embereknek a parlamentbe bejutott hat ellenzéki pártból, hogy annál nem tudják már erősebben mondani, ahogy mondták a tüntetéskor a Hősök terén, vagy mutatja bármelyik kutatás.”
Sosem volt még ilyen magas a bizonytalanok aránya – mondja Ruff Bálint. „Egyes pártok jelen sincsenek azokon a településeken, ahol pozíciókat zsarolnak maguknak, máshol pedig kilencven nappal a választások előtt még azon szórakoznak, hogy ki kinek nem lép vissza. Az érződik, mintha nem is vennék komolyan az önkormányzati választás tétjét, és csak pozícióharcokat vívnának egymás ellen. A választók ezt nem tudják, de láthatóan nem is akarják már követni, elegük van, hogy az életükkel, településük jövőjével hazardíroznak. A pártok még abban sem képesek megegyezni pár hónappal a választás előtt, hogy milyen formátumban hívják ki a Fideszt vagy védjék meg nehezen megszerzett helyüket.” Így teljesen hiteltelenek azok a lépések is, ahogy egyes mainstream ellenzéki pártok próbálnak választ adni a pártellenes közhangulatra – mondja.
Az ellenzéki politikai harcok nagy része a középen lévő, nagyjából 15 százaléknyi választóért zajlik – teszi hozzá. „Azt figyeli mindenki, oda akar igazodni. – Az biztos, hogy van egy nagyaranyú elégedetlenség a Fidesszel szemben, ami nem tud sehová csatornázódni, mert nincs alternatíva – teszi hozzá. – A választók ezért joggal utálhatják az ellenzéki pártok vezetőit” – mondja.
Ruff Bálint szerint az a bizonyos 15 százalék a referenciacsoportja az ellenzéki pártvezetőknek. Ők azt gondolják, hogy a YouTube és a Facebook által megszólított emberek jelentik a teljes ellenzéki országos szavazóbázist. „Az ellenzéknek nagyon kevés felülete maradt, és úgy gondolják, hogy a YouTube-világ teljesen leképezi a magyar társadalmat, a választói közeget, pedig ez nagyon nem így van.” Szerinte ebben a közegben erős az antiestablishment hangulat.
Egyesületi színekben
A pártellenességnek való megfelelni igyekvés okozza, hogy több polgármester egy – általa létrehozott – helyi egyesület színeiben indul. De ez sem friss jelenség. Ruff Bálint ezt nem csak a rendszerellenes érzületekre adott válaszkísérletnek tartja. Ezeknek a településvezetőknek a személyes támogatottsága jóval nagyobb, mint az őket korábban támogató pártoké – mondja. „Abban bíznak, hogy ha nincsenek összepártozva, akkor több szavazatot kapnak.” Ruff a budaörsi polgármestert említi sikeres példaként.
De ez a megoldás kockázatos is lehet, „ha egy olyan egyesületben indul az ellenzék, amelynek nincs brandje, nincs bevezetve, csak egy név. Mert hasonló nevű egyesületet egy percen belül tud csinálni a Fidesz. Nem az a probléma, hogy a választó ne ismerné fel a polgármestert, de a leképeződése a helyi jelöltekre sokkal nehezebb egy nagyobb település választásán.”
Hogy ez mennyire így van, mutatja, hogy indulásával az ellenzéket a Belvárosban rendszeresen megosztó (bár csak minimális szavazatot szerző) Schmuck Andor újból bejelentette polgármesteri indulását a kerületben, méghozzá egy Miénk a Belváros nevű egyesület színeiben. Az esélyes helyi ellenzéki koalíció egyesületének neve Tiéd a Belváros.
Hogy kinek áll érdekében Schmuck indulása? Az egyesület vezetője az a Wodicska Zoltán, aki 2015-ben a vasárnapi boltzár ügyében indítani szándékozott MSZP-s népszavazás kezdeményezésénél beelőzte a pártot a választási irodán, lassítva ezzel az ellenzéket.
Feltehetően Baranyi Krisztina várható jelölőszervezete, a Baranyi Krisztinát Ferencvárosért Egyesület névválasztásába is belejátszott ez a kockázat.
Ha szoros a verseny, akkor mindenkit be kell vonzani, „tehát minél több logó van a polgármesterjelölt mögött, annál jobb. De ha van egy bevezetett, a közönséggel megismertetett egyesületi brand, az valószínűleg többet hoz, mint a pártok. Kivéve, ha elindulnak kollektívan ellenne” – mondja Ruff Bálint.
Ezt a kockázatot, úgy tűnik, Baranyi Krisztina felvállalta a DK és az MSZP távol tartásával, de azért a Momentumot és az MKKP-t bevállalta. Utóbbit annyira, hogy több helyről hallottuk: a ferencvárosi polgármester lesz a Kutyapárt fővárosi listavezetője.
Ehhez kapcsolódóan: Jávor Benedek: Derüljön ki, hogy az LMP melyik kapura játszik!
Ferencváros
A pártközi dealek (illetve Ferencvárosban az elmaradásuk) a választók összezavarására kiválóan alkalmas helyzeteket eredményezhetnek. Legnyilvánvalóbb példája ennek a Kutyapárt friss botránya, ahol a párt aktivistái és sok szimpatizánsa számára identikus alapelv, a nem tárgyalunk és fogunk össze senkivel sérült akkor, amikor kiderült, milyen alapos, még az ellenzéki képviselőjelöltekre is kiterjedő előválasztási megállapodást kötött pártelnökük a Hegyvidéken.
A Párbeszéd a ferencvárosi szimpatizánsait zavarhatja össze. A párt hivatalosan is támogatja a polgármester, Baranyi Krisztina újraindulását, és a napokban elnökségi döntést hozott arról, hogy támogatja kerületi egyéni képviselője, Árva Péter újraindulását is. Csakhogy Árvát Baranyi Krisztina nem teszi fel a saját listájára, így ő – a dolgok mostani állása szerint – a helyi MSZP és DK listáján indul.
Bár közgyűlési többsége a legtöbb esetben biztosított volt, Baranyi viszonya végig rossz volt a pártok helyi képviselőivel. Kabinetjére és LMP-s és MKKP-s alpolgármesterére támaszkodott, létrehozta választási jelölőszervezetét, a már említett egyesületet, a pártokkal nem egyeztetett a választáson való indulásról, és nyilvánvalóvá tette, hogy nem számít a DK-ra és az MSZP-re.
„A polgármester asszony nem akar együttműködni az MSZP–DK-val, és a Párbeszéd és a Momentum esetében saját maga akarja megválasztani, hogy a pártoknak ki legyen a jelöltje. Ez így nehéz” – mondta lapunk megkeresésére Árva Péter.
Év elején a képviselő-testületi többség (DK–MSZP–Momentum–Jobbik és az egy párbeszédes képviselő) leszavazta az Ecseri úti metrófelszín felújításának az első szavazás óta majdnem egymilliárddal megnőtt költségvetését. Baranyi ezt a megbuktatására irányuló lépésnek tartja, a képviselők szerint a polgármester nem egyeztetett velük a költségnövekedésről.
A Momentum – szembemenve helyi képviselőivel – nem csak támogatja a polgármester újraindulását, de várhatóan egyik mostani képviselőjét sem indítja a kerületben, helyettük új momentumosok indulnak, de már Baranyi egyesületében. A Momentum helyi szervezete információink szerint jelentősen meggyengült. Az Ecseri útról szóló döntés után a pártközpont etikai bizottsági eljárást is indított Baranyi 2019-es előválasztási momentumos ellenfelével szemben. Jancsó Andrea emiatt a napokban kilépett a pártból.
A DK–MSZP jelen állás szerint minden körzetben jelöltet állít Baranyi és a Fidesz jelöltjeivel szemben. Várhatóan köztük lesz Árva Péter, és lehetséges, hogy a pártközpontjuk által kitagadott és leváltott momentumosok is. Vannak hírek arról, hogy ez a szövetség a korábbi polgármestert, Gegesy Ferencet indítaná ellenjelöltként, aki decemberi felmondásáig Baranyi tanácsadója volt (akit a párbeszédes jelölt már nem támogathat, mert pártja Baranyi újraindulása mellett van).
Miután a párt régóta deklarálta, hogy Baranyi újraindulását támogatja, meglepő a Párbeszéd elnökségének múlt heti döntése Árva képviselői újraindulásáról. Ha Baranyi a leendő fővárosi közgyűlésben nem Karácsony frakcióját erősíti majd (nem segítve így a főpolgármester érdekérvényesítését a frakcióban), hanem tényleg az MKKP listavezetője lesz, magyarázhatja a Párbeszéd döntését Árva újraindításáról. Karácsonynak ugyanakkor valószínűleg szüksége lesz a többségéhez a kutyapárti frakcióra is, ami Baranyinak erős érdekérvényesítő pozíciót biztosít.
Árva Péter szerint „a polgármester asszony azt hiszi, hogy őt és minket azért választottak meg, mert ő egy kiváló és népszerű ellenzéki politikus. Én azt hiszem, hogy a győzelmünk alapvető oka az ellenzéki összefogás volt.” Ha valóban két ellenzéki lista lesz, kiderül, kinek van igaza, de még valószínűbb, hogy a Fidesz elviszi a körzetek nagyját, ha a külön indulás és a veszekedés miatti apátia otthon tartja a politikával foglalkozó ellenzéki szavazókat.
Úgyhogy a blame game-ben (a kinek a felelőssége játékban) már most pozíciókat foglalnak a felek.
Józsefváros
Mennyi maradt a pártoknak a választókat mobilizáló képességéből? – kérdeztem Ruff Bálintot. Szerinte „az establishment ellenzék hat pártja” közül a Momentumnak és a DK-nak van ilyen ereje. „A többi párt szerintem nem létezik. A szocialisták megmaradt törzsbázisa már nagyon minimális, jóval a parlamenti küszöb alatti.”
A szoros versenyre számító Pikó András nem engedhette el annyira a pártok mobilizálási képességét, mint Baranyi Krisztina (és a pártok is újra felfedezték maguknak a tízes években nyerhetetlennek tartott Józsefvárost Pikó és Jámbor András parlamenti győzelme után). Mivel Pikó momentumos színekben indult civil jelöltként, velük könnyű volt megegyeznie, és ezt megtette a DK vezetésével is. Három helyet kért saját jelölőszervezete, a C8 és a Jámbor Andrást a parlamentbe kampányoló Szikra Mozgalom számára, a többin a két nagy párt osztozhat – az MSZP és a párbeszédes alpolgármester kárára.
A Fidesz által Jámbor győzelme óta intenzíven szorongatott Szikra Mozgalom támadási felület ugyan, de Pikóék úgy vélik, csak terepen és sok aktivistával lehet nyerni, ezért szükség van rájuk.
A DK kikötötte, hogy nem lehet kevesebb jelöltje, mint a Momentumnak, a két párt megegyezett négy-négy jelöltben. Két szocialistának és Erőss Gábor párbeszédes alpolgármesternek így nincs helye. Karácsony Gergelynek fontos Erőss, és a két párt jelezte, hogy ráindulnak Pikó jelöltjeire. (A helyi szocialistafrakció-vezető, Veres Gábor visszahívást ígért, de nem tette meg.)
Pikó a szocialisták egy egyéni képviselőjét szeretné a közgyűlésben látni, információink szerint Camara-Bereczki Ferenc körzetében emiatt nem indítanak jelöltet.
Várhatóan mind a két nagyobb ellenzéki pártnak lesz egy-egy roma jelöltje.
Pikó szerencséjére a kerületben nem indít jelölteket a Kutyapárt. A Fidesz jelöltjéről nem lehet még tudni, a korábbi polgármester, most kormányhivatal-vezető Sára Botond neve rendszeresen előkerül, de újabban helyi képviselőjük, Szilágyi Demeter is kihívóként mutatkozik a posztjaiban.
Pikóék most megcélozták a Fidesz-hátországot, a kerületi szegényeket: a ciklus végén 130 millióról félmilliárdra emelték a szociális keretet, és a lakásfenntartási támogatás is lehet akár havi ötvenezer forint. Bevezettek egy, a Fidesz által választási pénzosztogatásnak nevezett ingyenpénzt, havi tízezer forintot, amivel egyből több százzal több ügyfele lett az önkormányzat szociális irodájának.
Számítanak a hatezer kerületi külföldi választópolgárra is. Számításaik szerint Pikó már 12 ezer szavazattal nyerhetne.
Ehhez kapcsolódóan: A hét, amikor már majdnem beindult a választási kampány
Zugló
„Zugló az összes többi függvénye” – 2023 őszén a Momentum egyik vezetője mondta ezt lapunknak a polgármester-jelölésekről szóló pártközi egyeztetésekről. Egyelőre nem így néz ki, mert a párt polgármesterjelöltje továbbra is Rózsa András, akinek nem sikerül rávennie előválasztásra a regnáló szocialista Horváth Csabát. Próbálják presszionálni azzal, hogy kész helyzet elé állítják, hogy lesz előválasztás.
A kerületben nemrég megjelent Szikra Mozgalom jelöltje, Sudár Orsolya és Rózsa között kezdték el szervezni a Magyar György-féle Civil Választási Bizottság (CVB) segítségével a Horváth nélkül elég értelmetlennek tűnő előválasztást, amely inkább politikai akció lesz, és a CVB nem is fogja vállalni, ha Rózsáék megteszik, hogy – az engedélye nélkül – Horváth nevét is felírják a lapra.
„Április 11–14. közötti időpontot választottunk, hogy Horváthnak legyen még ideje belépni, ha belekényszerítik a pártok vagy a nyilvánosság. De jelenleg nem látom, hogy borzasztóan bele akarnák kényszeríteni” – mondta Rózsa András, aki szkeptikus a hármas előválasztás megvalósulásával kapcsolatban.
Horváth ragaszkodik az inkumbens jelölt újraindulhat elvhez (ellenfelei szerint ezt csak az MSZP és a DK mondta ki), és saját pártján kívül maga mögött tudhatja a kerületben legerősebb DK támogatását is. Nemrég a Publicus mérésével igazolták Horváth előnyét, de Rózsáék vitatják az érvényességét, mert a közvélemény-kutató cégnek több évre szóló keretszerződése van az önkormányzattal.
Egyik párt sem akarja, hogy két jelölt induljon a fideszes Borbály Ádámmal szemben, de a kérdést eldönteni képes DK mossa kezeit, mondván, nem az ő emberük a jelölt. Nekik viszont van egy tavalyi megállapodásuk az MSZP-vel, amelyben Horváthot támogatják.
Rózsa mellett lobbizik a sajtóban talán legtöbbet szereplő ellenzéki politikus, Hadházy Ákos, akinek 2021-ben sikerült már egy helyi szocialistát, Tóth Csabát visszalépésre kényszerítenie. Rózsa és a Momentum szeretné kiszorítani a négy képviselővel rendelkező zuglói MSZP-t, mert még mindig Tóth pártjának tartják. Egyéni képviselői helyeikre a Várnai László vezette Civil Zugló Egyesület három jelöltje kerülne, amellyel a Momentum már jelöltállítási megállapodást kötött. A Civil Zugló képviselője nemrég egy zuglói képviselői időközi választáson 21 százalékot kapott, míg az MSZP-hez köthető civil szervezet kettőt. Zuglóban 14 egyéni körzet van.
Az MSZP-nek volt egy olyan javaslata, hogy visszavonják Horváthot (Karácsony fővárosi listáján szerepelne), de cserébe a Momentum állítson másik jelöltet Rózsa helyett, akinek pedig már kinyomták a választási újságját is.
Rózsa támogatói bíznak abban a mediános mérésben, amely szerint szorosan Borbély–Rózsa–Horváth a támogatottsági sorrend a kerületben. Szerintük Rózsa még erősödni, Horváth viszont kopni fog, így akár úgy is le lehetne győzni a fideszes jelöltet, ha a regnáló polgármester is indul.
Ha viszont a körzetekben is külön jelöltek lesznek, akkor elbukhat több körzet és vele a közgyűlési többség. A választási megállapodást kötő Momentum és Civil Zugló ezért továbbra is felajánlja a DK-nak a most meglévő hat körzetét. Budafokon is megegyezett a két nagy párt, a DK és a Momentum, hogy előválasztás lesz a polgármesterek között, de listát közösen állítanak.
Az ellenzéki vitába több forrásunk szerint belejátszhat a NER-vállalkozó Balázs Attila cége, a Bayer Construct által épített Zugló Városközpont-projekt, amely lassan húsz éve húzódik. A Bayerrel stratégiai megállapodást is kötött a kormány, és 240 milliárdért megvette tőle a felépítendő ingatlankomplexumot.
Az építkezést természetesen nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánították, ami lenullázta a kerület (és a hatóságok) beleszólási lehetőségét. Csakhogy egy polgárjogi szerződést ez sem ír felül, így a 2006-os, az önkormányzat és a cég között kötött, a telek átruházásáról kötöttet sem.
Forrásunk szerint az önkormányzat beleegyezése nélkül nem tud létrejönni a Bayer és az állam közti szerződés, emiatt ebben még csak előszerződés született. A kritikusai szerint a korábban a Bayerrel szemben a kerület érdekeit nem túl határozottan képviselő Horváth Csabával könnyebben megegyezhet a kormány, mint Rózsa Andrással, e szerint a Fidesznek is érdeke, hogy Horváth ne induljon előválasztáson.
Horváth ellen a 2022-es választás előtt nyomozás indult parkolási pénzek ügyében, ami azóta sem jutott vádemelésig. Most a törvény adta utolsó lehetőséggel élve még fél évvel meghosszabbították a nyomozást, de vádemelésre – már ha lesz – már csak a választás után kerülhet sor.
E szerint Horváth nem indul előválasztáson (így választás után akár szerződhet is a Bayerrel, és vádemelés nélkül ejthetik az ügyét), ha viszont három jelölt lesz, akkor nyer a fideszes kihívó.
Utóbbi elkerülése miatt nem kizárt, hogy a Momentum végül mégis előválasztás nélküli megállapodást fog kötni.
Belváros
Hogy a pártlogók vagy a helyi beágyazottság mobilizálja jobban a választókat, arra választ adhat Budapest V. kerületében az előválasztás, amelyet végül mégis megrendezni terveznek. Az indulását év elején bejelentő, előbb a Kutyapárt, majd visszalépése után a Momentum színeiben induló Juhász Péter korábbi ismert politikus és aktivista jelölőszervezete mellé a másik legnagyobb párt, a DK támogatását is elnyerte már. Az LMP az előválasztás győztesét fogja támogatni, az MSZP még nem állt ki egyik jelölt mellett sem, bár korábban informálisan korábbi párttársuk, Juhász ellenfele, Kovács Alex Gábor támogatását jelezték.
Kovács a Tiéd a Belváros Egyesület vezetőjeként indul, és maga mögött tudja az összes párt (Kutyák nincsenek a kerületben) helyi politikusának támogatását. Civil nagykoalíciót is fel tud mutatni prominens kerületi lakosokból: Jeszenszky Géza volt külügyminiszter (ex-MDF), Haraszti Miklós (ex-SZDSZ) és Lendvai Ildikó korábbi szocialista pártelnök közös támogató fotóját is bemutatta.
Az egyesület nemrég szervezett háttérbeszélgetésén kiderült, hogy a tavaly év végén a Momentum kerületi szervezetének éléről lemondó Tomos Endre ellen is etikai vizsgálatot indított a pártja, és erre számít Berta Zsófia is, a DK helyi elnöke. Ennek dacára mindketten kitartanak közös kerületi politizálásuk és jelöltjük mellett.
Juhásznak egyébként egyelőre nincs csapata, tehát ha nyer az előválasztáson, valószínűleg ő is a helyben ismert, most Kovács csapatában induló jelölteket fogja megkeresni.
Kovács Alex Gábor szerint lehet, hogy minden párt Juhászt fogja támogatni, „de minket nem érdekel, hogy az országos pártszervek mit döntenek. Nem füstös szobákban kell megegyezni, négy kétharmad elég lehetett volna már ennek belátására. Elegünk van az országos pártvezetők mutyijaiból.”
Öt éve dolgoznak együtt konfliktus nélkül – mondta Berta Zsófia –, „ennek jó példának kellene lennie, a pártjaink veszik el a normális együttműködés lehetőségét különböző pártok képviselői között”. Szerinte hosszabb távon ők az elaprózott pártstruktúra új modellje, kihívása lehetnének. „Azután, hogy az országos pártok nem működtek együtt 2022-ben, itteni indulásunknak az is a tétje, hogy milyen keretek között van értelme folytatni az ellenzéki politizálást.”
A Rogán Antal polgármestersége alatt az ellenzék által nyerhetetlennek tartott kerületben szűkül az olló: 2019-ben két körzetet már elhódított az ellenzék, és a 2022-es parlamenti választáson is fej fej mellett végeztek a Fidesszel. A NER-ben most először lenne helyi, beágyazott ellenzéki polgármesterjelölt a Belvárosban – már ha Kovács nyeri az előválasztást, amire egy korábbi felmérés szerint van esélye. A helyi jelölt fontosságát mutatja az is, hogy a kerületben a Fidesz jelöltjeinek szórólapján sem szerepel a Fidesz neve.
Fricska vagy alternatíva?
Ruff Bálint az ellenzéki politizálást alapjaiban átalakító fordulatnak tartja, ha a Kutyapárt tényleg a legerősebb párt lesz Budapesten. „Azt hiszem, ez nem antiestablishment jelenség, csak annyiban, hogy mennyire elegük van az embereknek. Elegük van abból, amit eddig kaptak: a kereslet fellázadt a kínálat ellen, mert nem kapják meg, amit kérnek. Ezért fordulnak más pártokhoz. A Kutyapárt előretörése alapvetően megváltoztathatja az ellenzéki politizálást, de most úgy néz ki, ahogy már sokszor megtörtént: a Kutyapártnak sikerül a siker kapujában harakirit elkövetnie.”
Egy évtizedes, kitartó távolmaradásuk az ellenzéki összefogástól meghozta a gyümölcsét, miközben persze ők is kénytelenek valamennyire egyeztetni. „Az álom, hogy vannak fákon termő kedvenc politikusok, akiknek nem kell beszélgetniük másokkal. Ez a vágyálma a magyar centrumszavazónak, de ez nem létezik” – mondja Ruff Bálint.
Ruff Bálint szerint az antiestablishment érzület a mai helyzetben azt jelenti Magyarországon, hogy sokaknak elegük van abból, hogy nincs alternatíva. Egyre több választó az Orbán-rendszer részeként tekint az ellenzékre, mert egy ellenzéki párt alapvető feladata az lenne, hogy alternatívat mutasson, ami már tizennegyedik éve nem történik meg. „A Kutyapártban és a Mi Hazánkban is az alternatívát, a kormányzó alternatívát keresik a választók. A Kutyákban kevésbé, az inkább egy fricska a választóknak is, de a Mi Hazánkban abszolút azt” – mondja lapunk rendszeres elemzője.
