Miután a diplomáciai nagyhét az ukrajnai háború lezárásának módjáról tovább mélyítette a szakadékot az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak között, és újabb kérdéseket vetett fel Ukrajna amerikai támogatásának jövőjéről, Kína azt vizsgálja, hogyan tudná mindezt a maga hasznára fordítani.
Peking számára az Egyesült Államok és európai szövetségesei közötti diplomáciai repedések – amelyek közül a legutóbbit Donald Trump amerikai elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij összecsapása idézte elő az Ovális Irodában – új lehetőségeket kínálnak arra, hogy helyreállítsa erodálódott kapcsolatait Európával.
A következmények Ázsiára is kiterjedhetnek, ahol a Washington mellett álló országok – így Tajvan – egy minden eddiginél tranzakciósabb amerikai vezetés következményeivel próbálnak megbirkózni, illetve azokkal a lehetőségekkel, amelyeket ez Kína számára jelenthet a nyomás fokozásában és követelései erőteljesebb érvényesítésében a csendes-óceáni térségben.
„Ez elég egyértelműen jó Kínának – mondta a Szabad Európának Andrew Small, a berlini Német Marshall Alap vezető munkatársa, aki korábban az Európai Bizottságnak adott tanácsokat a kínai stratégiával kapcsolatban. – Peking nagy lehetőséget lát ebben tajvani esélyeitől kezdve az Oroszországgal folytatott nagyobb globális együttműködésen keresztül egy meggyengült Egyesült Államokig.”
Hogyan profitálhat Kína az amerikai politika változásából?
Kína már azelőtt nyitott Brüsszel és az európai országok felé, hogy a washingtoni perpatvar miatt Zelenszkij idejekorán elhagyta a Fehér Házat, anélkül hogy aláírt volna egy fontos ásványszerződést, miután Trump és J. D. Vance alelnök sértegette őt. A kínai diplomaták folyamatosan igyekeznek kiaknázni azt a félelmet, hogy az Egyesült Államok törekvése a kapcsolatok helyreállítására Oroszországgal és az ukrajnai háború gyors befejezésére magára hagyhatja a szövetséges európai országokat – mondta az Európai Unió három tisztviselője is a Szabad Európának.
A magát a háborúban semlegesnek valló, ám de facto Oroszországot támogató Peking most arra törekszik, hogy kiterjessze a befolyását, és hasznot húzzon a transzatlanti szakadásból – beleértve Trump tervét a 25 százalékos vám kivetésére az EU-ban gyártott árucikkekre, amit Brüsszel saját, az amerikai gazdaságot sújtó ellenintézkedéseivel készül megtorolni.
Small szerint a kínai erőfeszítés még korai, tényfeltáró fázisban van, Kína azt próbálja „megtudni, milyen lehetőségek állnak a rendelkezésére ebben az új kontextusban. (…) Bármit is javasol Kína, azt szkepticizmussal fogadják. Ám Peking úgy gondolja, hogy lesznek lehetőségei, ha jól navigál az első szakaszban, különösen akkor, ha a vámtarifák életbe lépnek” – tette hozzá.
Akar-e Kína béketeremtő lenni Ukrajnában?
Kína jórészt elégedett azzal, hogy a Trump januári hivatalba lépését követő diplomáciai viharban a pálya szélén maradt, de közben tisztviselői szondázzák az európai oldalt. A februári Müncheni Biztonsági Konferencián Vang Ji kínai külügyminiszter kijelentette: Kína szerint minden érdekelt félnek részt kell vennie a béketárgyalásokon. Európa szerepét hangsúlyozta a rijádi amerikai–orosz tárgyalások előtt, amelyeken nem vettek részt ukrán és európai tisztviselők.
„Peking helyében azt mondanám az európaiaknak, amit hallani szeretnének – és az egyik dolog, amit hallani szeretnének, az, hogy Európának és Kijevnek ott kell lennie az asztalnál, amikor megvitatják Ukrajna jövőjét” – mondta Ferenczy Anna Zsuzsa, a tajvani Dong Hva Nemzeti Egyetem adjunktusa, az Európai Parlament korábbi tanácsadója a Szabad Európának.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország-szakértő: Véres terrort, nem szabadságot hoztak az oroszok az elfoglalt ukrán területekre
A konferencia margóján szenzációt keltett Zsu Bo nyugalmazott kínai ezredes interjúja, amelyben kínai és indiai békefenntartók küldését vetette fel Ukrajnába a háború befejezését célzó rendezés részeként. Ezt követték Vangnak a G20-csoport dél-afrikai külügyminiszteri találkozóján tett megjegyzései arról, hogy a szaúd-arábiai amerikai–orosz tárgyalások „ablakot nyitottak a béke lehetőségére” Ukrajnában, és hogy „Kína továbbra is konstruktív szerepet fog játszani a válság politikai rendezésében”.
Ferenczy olyan kísérleti léggömbnek tekinti ezeket a megjegyzéseket, amelyek révén Peking teszteli, hogy mekkora a fogadókészség a kezdeményezéseire. Ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy nehéz lesz eredményt elérni, akkora a feszültség Brüsszel és Peking évek óta tartó kereskedelmi viszályai, valamint a háborúban Oroszországnak nyújtott kínai gazdasági támogatás, valamint a Moszkva háborús erőfeszítéseit elősegítő kettős felhasználású termékek kínai szállítása miatt.
Pekingnek meg kell küzdenie azzal is, hogy diplomáciai erőfeszítései érzékelhetően inkább az imázsépítésről szólnak, mintsem a tényleges béketeremtésről.
Röviddel a háború kezdete után Hszi Csin-ping kínai vezető sietett semlegesnek feltüntetni Kínát, a kínai diplomaták pedig békefelhívásokat tettek közzé nemzetközi fórumokon. 2023-ban Peking ismertetett egy tizenkét pontos ukrajnai béketervet, amely látszólag a tűzszünet és a béketárgyalások előkészítését szolgálta, de nem tartalmazott egyértelmű ütemtervet a háború befejezésére. A nyugati tisztviselők ezt egy orosz feltételek szerinti békemegállapodás előkészítéseként utasították el.
Az EU tisztviselői szerint Peking eddig nem terjesztett elő semmilyen új ajánlatot sem a 27 tagú unió számára a közeledés korai fordulóiban azokon a retorikai fordulatokon túl, amelyek az Egyesült Államok megbízhatatlanságáról és a kereskedelmi kapcsolatok normalizálásának lehetőségéről szóltak.
„Elkerülhetetlen, hogy ne legyenek ránk hatással a nekünk tetsző pekingi nyilatkozatok, de egy kevésbé megbízható Egyesült Államok nem teszi Kínát hirtelen megbízhatóbbá” – mondta Ferenczy.
Ehhez kapcsolódóan: Európa nyolcszázmilliárd eurós újrafegyverkezési terve
Kihatnak-e Ázsiára az Ukrajna-diplomácia feszültségei?
A Trump-kormányzat közlése szerint ösztönözni akarja szövetségeseit arra, hogy nagyobb részt vállaljanak a saját védelmi szükségleteikből, újra kívánja kalibrálni a kereskedelmi kapcsolatokat, és véget akar vetni a háborúnak Ukrajnában.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter azt mondta, hogy ha az Egyesült Államok visszafogná Ukrajnának nyújtott katonai segítségét, az lehetővé tenné Washingtonnak, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térségre összpontosítsa az erőforrásait, ahol a kormányzat szerint a Kína elleni fellépés jelenti a prioritást.
Egyes jelek azonban arra utalnak, hogy a washingtoni megközelítés az ukrajnai háború befejezéséhez hatásaiban továbbgyűrűzik majd keletebbre, különösen Tajvanra, az önmagát kormányzó szigetre, amelyet Peking a saját állítása szerint annektálni fog, ha nem hajlandó békésen elfogadni az egyesülést. Az ország már régóta néz szembe a kínai invázió lehetőségével, de most nőni látszik a nyomás.
Február 28-án a kínai védelmi minisztérium nem zárta ki erő alkalmazását Tajvan ellen. Vu Kian szóvivő arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy „a Tajvant érintő alattomos trükkök csak visszaütnek”. A megjegyzés azután hangzott el, hogy a tajvani hatóságok közölték: feltartóztattak egy kínai legénységgel közlekedő teherhajót, amelyről úgy vélik, hogy elszakíthatott egy tenger alatti kommunikációs kábelt. Ezt követően a kínai hadsereg Tajpej szerint előre be nem jelentett tüzérségi gyakorlatot tartott a sziget déli partjainál.
Tajvan elrettentő képessége azon múlik, hogy az Egyesült Államok készen áll-e a segítségnyújtásra támadás esetén. A tajvani kormány az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást jelzésnek tekintette arra, hogyan reagálhat Washington Kínával szemben, ha válság lesz.
Ryan Hass, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának Kínáért felelős korábbi igazgatója azt mondta, hogy Trump erőfeszítései az ukrajnai háború befejezésére, valamint összetűzése Zelenszkijjel kétségtelenül aggodalmat keltettek Tajpejben, de hozzátette, hogy Tajvan helyzete egyedülálló Washington szemében, hiszen ő gyártja a világ legfejlettebb félvezetőinek kilencven százalékát.
Trump a védelmi kiadások növelésére szólította fel Tajpejt, és azt mondta, hogy a szigetországi félvezetőgyártó üzemek egy részét – amelyek nagyrészt amerikai technológiai cégeknek gyártják a csipeket – az Egyesült Államokba akarja költöztetni. Az áthelyezés azonban költséges és lassú folyamat lenne.
Hass szerint Tajvant ez „megkerülhetetlenné teszi Trump számára céljainak eléréséhez egy amerikai ipari reneszánsz elindításához”, miközben az elnök a hazai gyártás megújítására törekszik. „Tajvannak szüksége van az Egyesült Államokra, de az Egyesült Államoknak is szüksége van Tajvanra – írta az X-en. – Trump tudja ezt. Az amerikai technológiai vállalatok és a tajvani csipgyártók között olyan munkamegosztás van, amit nem lehet helyettesíteni.”
A tajvani félvezetőgyártó társaság, a TSMC vezérigazgatója március 3-án ellátogatott a Fehér Házba, majd bejelentette, hogy újabb százmilliárd dolláros befektetést tervez az Egyesült Államokban. A TSMC a világ legnagyobb szerződéses csipgyártója, a nagy amerikai hardvergyártók vezető beszállítója. Most bejelentett terve öt létesítmény építését foglalja magában az Egyesült Államokban az elkövetkező években.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU válaszlépéseket helyezett kilátásba a belengetett amerikai vámokkal szemben
