Az alábbi összefoglaló a Szabad Európa Kína Eurázsiában című hírlevelében jelent meg, amely Kelet-Európától Közép-Ázsiáig követi nyomon Kína újjáéledő befolyását. Írta: Reid Standish, a Szabad Európa tudósítója.
Peking ellen- és hátszele
Az új év elején itt az ideje, hogy előretekintsünk a következő évre, és ránézzünk azokra a fontos dinamikákra, amelyek Kína növekvő szerepét alakítják majd Eurázsia-szerte.
Íme, minek lesz tétje 2025-ben.
Távlatok keresése: Bár minden új év sajátos kérdéseket vet fel, 2025-ben pluszcsavart jelent Donald Trump visszatérése az Egyesült Államok elnöki székébe. Trump megígérte, hogy ott folytatja, ahol elnöksége véget ért: akár hatvan százalékra is megemeli a kínai importvámokat, és folytatja a fejlett technológiákra vonatkozó exportkorlátozások bevezetését.
A ridegebb kapcsolat az Egyesült Államokkal széles körű hatásokat gyakorolhat Pekingre: ellentétben 2018-cal, amikor Trump először vetett ki vámokat Kínára, az ország gazdasága már két éve visszaesésben van, miközben magas adóssággal, deflációval és ingatlanválsággal küzd. A további gazdasági nehézségek, amelyeket Washington okozhat, potenciálisan eltéríthetik Peking számos nemzetközi törekvését, ami visszaeséshez vezethet a technológia, a hitelezés és a széles körű befolyás terén.
Hszi Csin-ping kínai elnök azonban nem csak ellenszéllel néz szembe, miközben felkészül a Trump 2.0-ra. Megerősített partnerségben áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mivel mindkét vezető a nemzetközi határok és a globális, valamint a regionális biztonsági rend átalakításán dolgozik.
Bár Trump növelheti a nyomást Pekingre olyan területeken, mint a Dél-kínai-tenger, Hszi egyben lehetőséget is érzékel az új amerikai elnök hivatalba lépésével. Trump megígérte, hogy változást hoz a nemzetközi kereskedelmi rendszerbe, valamint Washington szövetségeseivel és partnereivel való kapcsolatában.
Hszi arra alapoz, hogy Trump politikája elidegenít más országokat az Egyesült Államoktól, ami arra késztetheti a jellemzően Amerika-barát nemzeteket, hogy inkább Kína felé forduljanak, és nagyobb elfogadást tanúsítsanak Kína világrenddel kapcsolatos elképzeléseinek irányában.
Geopolitikai ikerség: A legnagyobb próbatétel korán érkezhet, amikor a hivatalba lépő Trump-adminisztráció az ukrajnai háború felé fordítja a figyelmét. A kampány során Trump megígérte, hogy véget vet a háborúnak, és bár ezt nem lesz egyszerű megvalósítani, várhatóan erőfeszítéseket tesznek a konfliktus lezárására, aminek hatása túlmutat majd Eurázsián.
Egy Oroszország győzelmeként érzékelt helyzet különösen nagy visszhangot keltene Kínában. Az egyik nyilvánvaló lehetőség az, hogy bátorítaná Hszit, hogy saját ambícióit kövesse Ázsiában.
Hszi vezetése alatt Kína egyre nacionalistábbá vált, és egyre fenyegetőbben viselkedik Tajvannal szemben. Tajvani tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy az orosz győzelem üzenet lenne Peking számára, hogy növelje a nyomást az önállóan kormányzott szigeten.
Miért fontos: Hszi megfogadta, hogy egyesíti Tajvant Kínával, szükség esetén erőszakkal is. Egyes prominens amerikai tisztviselők azt feltételezik, hogy Hszi utasította a hadsereget, hogy 2027-re készüljenek fel Tajvan elfoglalására. Hszi nyilvánosan 2050-et említette mint lehetséges céldátumot, de sok elemző úgy véli, hogy még hivatali ideje alatt szeretné elfoglalni a szigetet és ezzel biztosítani örökségét. Mindenesetre záros határidőt szab az, hogy már hetvenegy éves.
Joe Biden amerikai elnök többször kijelentette, hogy Washington kész háborúba lépni Tajvan védelméért egy kínai invázió esetén, de Trump nem kötelezte el magát. Legtöbb beszélgetésem témája egy nemrégiben, decemberben tett tajvani sajtóutam során az volt, hogy mi várható tőle.
Számos tajvani tisztviselő némi megnyugvást talál abban, hogy a hivatalba lépő elnök látszólag Kína-ellenes politikusokkal veszi körül magát, de Trump bizonytalansági tényezőt is hozott. Kampányretorikája, amely Tajvantól követelne fizetést az Egyesült Államok segítségéért válsághelyzetben, többeket aggaszt Tajpejben.
Jelenlegi és korábbi magas rangú tajvani tisztviselők szerint mind Tajpej, mind Peking már most fontos tanulságokat von le az ukrajnai háborúból, de a legnagyobb 2025-ben jöhet, amikor mindkét ország azt figyeli, hogyan alakulnak Ukrajna nyugati támogatással kapcsolatos tapasztalatai.
Három másik eurázsiai szál, amelyekre érdemes figyelni 2025-ben
1. Kínai vállalatok térhódítása Közép-Ázsiában
A kínai vállalatok már évek óta jelentős szereplői Közép-Ázsiának, és úgy tűnik, hogy a trend 2025-ben is folytatódik, különösen a kínai elektromosjármű-gyártók és technológiai óriások térnyerésével.
A részletek: Bár Kína gazdasági tevékenysége kapcsán gyakran a megaprojektek és -beruházások kapják a figyelmet, egyre inkább a kínai cégek válnak a mindennapi élet részévé sok közép-ázsiai számára. Az elektromos járművek különösen jelentős szerepet játszanak az előretörésben, mivel a kínai vállalatok a feltörekvő piacokra összpontosítanak, és igyekeznek exportálni a hazai túltermelésüket.
A BYD, Kína egyik vezető ipari szereplője idén nyitott gyárat Üzbegisztánban. Kínai képzés után helyi munkaerővel kívánja növelni a termelést és bővíteni tevékenységét.
Világszerte és Közép-Ázsiában is emelkednek az elektromos járművek eladási számai, a kínai márkák pedig a piac egyre nagyobb százalékát foglalják el a megfizethetőség és az egyre jobb minőség kombinációjának köszönhetően.
Technológiai fronton a Huawei is emelkedik a régióban, pedig Washington és más nyugati országok nyomása alatt áll. A globális visszaesés ellenére a vállalat továbbra is meghatározó szereplő, és egyre inkább a Nyugaton kívüli piacokra összpontosít, növekvő eredménnyel és megújuló figyelemmel az olyan feltörekvő technológiákra, mint az AI és a félvezetők.
2. Az EU kötéltánca 2.0
Brüsszel arra készül, hogy ismét egyensúlyozzon a Trump vezette Egyesült Államok által kivetett lehetséges vámok és kereskedelmi viták, valamint a Kínából érkező nyomás és lehetőségek között.
Amit érdemes tudni: Az EU számára sok szempontból ez déjà vu.
Trump előző elnöki ciklusa alatt arra késztették az uniót a Washingtonnal fennálló kereskedelmi feszültségek, hogy szorosabban egyensúlyozza ki kapcsolatait az Egyesült Államokkal és Kínával. Mire Trump távozott a hivatalából, Brüsszel egy történelmi jelentőségű EU–Kína beruházási megállapodást készült keresztülvinni, miközben továbbra is kérdéses volt függősége Amerikától. A kereskedelmi megállapodást végül jegelték. Egy sor botrány és incidens – kezdve a Covid–19-járvánnyal egészen addig, hogy Kína Oroszországot támogatta Ukrajna teljes körű inváziója után – súlyosan megrongálta Kína és Brüsszel kapcsolatát.
Bár az EU most új irányvonalat alakított ki Peking felé, továbbra is a régi, egyensúlyozó szerepben van, ami még nehezebb helyzetbe hozhatja, mint korábban, miközben próbálja összehangolni a biztonsági aggályokat a gazdasági szükségletekkel.
3. Ez lesz Kína éve Afganisztánban?
Ez egy fontos bejelentésekkel teli év volt Kína jelenlétéről Afganisztánban, de vajon 2025 lesz-e az, amikor Peking projektjei haladnak az országban?
Mit jelent ez? 2024-ben számos jelentős fejlemény történt. Júliusban kínai mérnökök és a tálib kormány hivatalosan is megkezdte a közös munkát Mesz Ajnakban, Afganisztánban, ahol a világ második legnagyobb rézlelőhelye lenne.
Novemberben megérkezett az első vonat, amely Kínából szállított árut Afganisztánba, miután átkelt Kazahsztánon és Üzbegisztánon. Peking októberben vámmentes hozzáférést biztosított az afgán vállalatok számára.
Úgy tűnik, hogy ez az új évben is folytatódni fog. De vajon a szalagcímeken és a fényes alapkőletételi ünnepségeken túl érkeznek-e új kínai befektetések Afganisztánba? Ez bizonytalan, tekintve, hogy Pekingnek még mindig vannak biztonsági aggályai Afganisztánnal kapcsolatban, ami várhatóan csak növekedni fog, ahogy nőnek a feszültségek Kabul és Peking fő regionális partnere, Iszlámábád között.
Az egész szuperkontinensen át
Oroszország autópiaca: Vlagyimir Putyin 2022 elején végrehajtott ukrajnai inváziója óta a kínai autógyártók uralják az orosz autópiacot. A Rhodium Group új tanulmánya szerint Oroszország a legfontosabb kínai autóipari exportpiaccá vált. 2023 januárja és októbere között Kína 735 ezer járművet szállított Oroszországba, ami az összes személygépkocsi-export 19 százalékát teszi ki.
Új vonalak Közép-Ázsiában: Egy december 27-i ünnepségen Szadir Zsaparov kirgiz elnök letette egy hosszú ideje tervezett vasúti összeköttetés alapkövét Kína, Kirgizisztán és Üzbegisztán között.
BRICS-kiegyensúlyozás: Kazahsztán 2025. január 1-jén hivatalosan csatlakozik a BRICS-hez partnerállamként, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hivatala azonban közölte, hogy az ország nem tervezi, hogy teljes jogú tagságot kérjen a Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika gazdaságait tömörítő szervezetben.
Egy dolog, amire figyelni kell
Hszi újévi beszédében kijelentette, hogy senki sem állíthatja meg Peking törekvését, hogy átvegye az irányítást Tajvan felett. „A Tajvani-szoros két oldalán élő emberek egy családot alkotnak. Senki sem szakíthatja el családi kötelékeinket és senki sem állíthatja meg a nemzeti újraegyesítés történelmi trendjét” – mondta televíziós beszédében. Hozzátette: az ország gazdasága a legfőbb prioritása, ami növekedési pályán van, miközben igyekezett eloszlatni azokat az aggodalmakat, hogy Trump hivatalba lépő kormánya árthat Peking kilátásainak.
