Ha közpénz, akkor átláthatóság - legalábbis a világ egyik részén. (Persze ott sem triviális ez, nem kevés politikus állt és áll bíróság előtt arrafelé.) Nálunk a közpénzek elköltésének nyilvánosságáért viszont folyamatosan megy a küzdelem a hatalom és a közt képviselő sajtó között - különösen az elmúlt 10 évben, a Fidesz kormányzása alatt.
TAO-pénzek, a Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok, állami cégek: Kúriát, Alkotmánybíróságot megjárt esetek. Végül legtöbbször az átláthatóság és a nyilvánosság nyert, az illetékeseknek ki kellett adniuk az adatokat.
De így lesz-e ez az Alaptörvény kilencedik módosítása után is?
De mire gondolt a művész?
Az Alaptörvény-módosítás másik két fontos pontjánál világos a jogalkotói szándék. Az egyik a társadalmi nemek létezésének tagadását emeli alkotmányos szintre, megnehezítve ezzel a későbbi jogalkotók számára mind a női, mind a meleg emancipáció érdekében tett lépéseit. Az alkotmánymódosítás mellett benyújtott salátatörvénnyel együtt pedig az örökbefogadást is lehetetlenné tenné melegek számára (bár minden egyedülállót sújt vele).
A másik pedig azokat a közpénzmilliárdokkal kitömött, és jórészt a Fidesz politikusai vagy hozzá közel állók által irányított alapítványokat (Corvinus Egyetem, Színművészeti, Mathias Corvinus Kollégium, stb.) akarja érintetlenül megőrizni a Fidesz által kinevezett magántulajdonosok (kuratóriumok) kezében kormányváltás után is, melyeket a kormányzat és a parlament az elmúlt években hozott létre vagy támogatott.
De mit jelent az új közpénz-definíció? Szűkítést?
Ennek látszólag ellentmond, hogy az Alaptörvény közpénzzel foglalkozó 39. cikkelye csak kiegészül az új, fent idézett mondattal, és nem törölnék el azt a részt, miszerint “a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni…”.
A Varga Judit igazságügyminiszter által benyújtott javaslat indoklása sem igazít el. Eszerint: “a Javaslat meghatározza a közpénz fogalmát annak érdekében, hogy az alkotmányos szervek gyakorlatában megjelent eltérő helyett egységes gyakorlat alakulhasson ki. A Javaslat egyértelműen, világosan és az állami működés egészét átfogóan definiálja a közpénz fogalmát, mely az átlátható közpénzfelhasználás garanciája. A meghatározással a fogalom valamennyi alkotmányos, állami és önkormányzati szervre, állami és önkormányzati intézményre kiterjed”.
De a “szerv és intézmény” fogalmába vajon beletartoznak-e az állami cégek vagy az MNB-alapítványok?
Kértük a javaslatot benyújtó minisztériumot, hogy segítsenek a jogértelmezésben, de nem kaptunk tőlük választ.
Megkeresésünkre Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke időt kért: “a törvényjavaslat végleges elfogadása után tudunk érdemben válaszolni.”
Az átláthatatlanság alaptörvényi védelme?
Megkerestünk két, a témában jártas szakembert, Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját és Karsai Dániel ügyvédet, aki az MNB-alapítványok ügyét is vitte a bíróság előtt - a Transparency megbízásából.
Karsai Dániel először inkább az alapítványokról szóló passzussal kapcsolja össze ezt a közpénzt definiáló mondatot is. “A Fidesz politikájának lényege, hogy közpénzből magánvagyonokat csinálnak, és ezt el akarják titkolni.” Szerinte a TAO-pénzek az alaptörvény-módosítás után sem tudnak majd kikerülni a közpénzek köréből, mert ott - ugyan be nem folyó, de - állami bevételről van szó. (A TAO-zó cégek az államnak befizetendő társasági adójukat fordíthatják sportegyesületek, vagy a kultúra támogatására is.)
Arra a kérdésünkre, hogy “állam-e az állami cég”, viszont nem tud e módosítás alapján válaszolni, bár kétségei vannak afelől, hogy “lehet-e majd két év múlva adatot kérni arról, hogy mire költ a Mathias Corvinus Alapítvány.“
Eddig nem volt definíció arra, hogy mi a közpénz. "Lehet, hogy az a cél, hogy csökkentsék a közpénzköltés láthatóságát, de lehet, hogy maradhat továbbra is az, amit eddig a bíróságok határoztak meg ítéleteikben. A jövő zenéje, hogy a szürke zónákra ki fog-e terjedni ez a módosítás” - mondja Karsai Dániel.
Errefelé indult el Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója is. “Az Alkotmánybíróság a jegybanki alapítványokról, a Kúria a látványsportokról mondta ki, hogy az az összeg, ami kikerült az állam kasszájából, nem vesztette el közpénz jellegét.”
Szerinte a módosítás arra irányul, hogy a definíció szűkebbre vonásával közpénzen kívülinek minősítse az államháztartáson kívüli pénzmozgást. “Gyanítom, hogy lesznek módosítások az állami vagyonról és a költésekről szóló törvényekben.” Tart attól is, hogy az inkriminált mondat a bírói ítéleteket is megváltoztathatja majd. “Főleg a Kúria új elnöke segítségével” - utal Varga Zs. András kinevezésére.
Kérdésünkre, hogy érintheti-e mindez például az állami Eximbank “közpénzügyi” megítélését is, egyik interjúalanyunk sem tudott válaszolni. Mint ismeretes, a magyar állam az Eurostattal folytatott évekig tartó vita után elfogadta, hogy az Eximbank költségeit az állami büdzsé keretein belül kell vizsgálni. Így a kormány a bank adósságát is kénytelen volt az államadóssághoz sorolni.
Egyik megkérdezett szakértő sem tudott arról, hogy van-e uniós bírósági ítélet, ami definiálta volna a közpénzt, így megítélhető lenne az alaptörvény-módosítás EU-kompatibilitása.
Összefoglalva: amennyire egyértelmű, hogy mi a célja az alapítványokkal kapcsolatos alapítói döntéseket parlamenti kétharmadhoz kötő Alaptörvény-módosításnak, annyira titokzatos az új közpénz definíció.
De, Ligeti Miklós szavaival: “a módosító nem tűnik abba az irányba mutatni, amit szeretnénk, és amit a bíróság sokszor visszaigazolt”.
Vagyis hogy az adóforintjaink nem veszíthetik el közpénz jellegüket.
