2025 július közepén Tuzson Bence miniszter kiadatási egyezményt írt alá Kínával. Más EU-s országok is kötöttek ilyet, ez mégis politikai gesztus az ázsiai világhatalomnak. Megelőzte ezt egy belügyi egyezmény, de sem kínai rendőrök nem érkeztek még a budapesti utcákra, sem a tömeges megfigyelésre alkalmas arcfelismerő kínai rendszer adaptálásának nincs nyoma. A deficites magyar költségvetés kínai finanszírozásának viszont igen.
A még parlamenti ratifikálásra váró kiadatási egyezmény nem példa nélküli az EU-ban: még tíz másik ország kötött ilyet Kínával. Cikksorozatunk előző részében összefoglaltuk ennek jogi hátterét. Röviden: a kiadatás politikai döntés, de a bármely országnak történő kiadatást (ami viszonossági alapon kiadatási egyezmény nélkül is működhet és működött Kínával is) bírósági vizsgálat előzi meg, amelynek eredményét, ha az azt állapítja meg, hogy a kiadatás jogi feltételei nem teljesülnek, a miniszter köteles figyelembe venni. Az elmúlt 5 év 7 kínai kiadatási kérelméből ötben a magyar bíróság jogszerűtlennek ítélte a kiadatást, ami nem is történt meg.
Az egyezmény megkötésének gesztusjellegét mutatja, hogy a kormány annak dacára kötötte meg, hogy egy 2022-es strasbourgi ítélet szerint nemzetközi emberi jogi egyezményeket sért a Kínának történő kiadatás. Emiatt a bíróság előszűrése – ha az figyelembe veszi majd az Emberi Jogi Bíróság ítéletét, ami egyébként kötelessége – várhatóan a jövőben is kiadatás-ellenző lesz. Kína és más autoriter hatalmak szokásosan köztörvényes bűncselekmények vádjával fedik el a politikai/vallási/etnikai alapú üldözéseket. Ezt mutatja az a Fővárosi Törvényszéktől kapott információnk is, hogy az említett öt kínai kiadatási ügyben két esetben is Magyarországon már valamilyen menekültügyi védelemben személyről volt szó, ami a saját állam általi üldözés vagy nem megfelelő védelem biztosítása esetén jár.
Ebben a részben a kínai-magyar belügyi és gazdasági kapcsolatokkal foglalkozunk.
A kínai-magyar belügyi egyezmény
2024. februárjában Vang Hsziang kínai közbiztonsági miniszter Orbán Viktorral találkozott, majd Pintér Sándor belügyminiszterrel aláírtak egy bűnüldözési és biztonsági célú együttműködési megállapodást.
A Belügyminisztériumnak írt kérdésünkre, hogy annak milyen pontjai valósultak meg, azt a választ kaptuk, hogy „a megállapodás tartalommal való kitöltéséről, megvalósításáról a rendészeti szervek tudnak tájékoztatást adni.” Tréningek, tapasztalatcsere, közös járőrözés (utóbbi kapott a sajtóban figyelmet): megkeresésünkre Tompos Márton momentumos országgyűlési képviselő nem tudott róla, hogy ezek közül történt-e már valami. Egyébként már a 90-es években dolgoztak Magyarországon kínai rendőrök, mert a magyar rendőrség akkor még teljesen tehetetlen volt a növekvő kínai kolónia bűnügyi kezelésében. (A népszámlálás hivatalos adatai szerint 18 ezren élnek most itt, de valószínűleg többen vannak.)
A sajtó a kínai totális megfigyelő állam által használt arcfelismerő szoftver magyarországi felhasználását sejtette a belügyi megállapodás mögött, van, aki szerint azt már a Pride-on működtette a rendőrség. Szerbiában használják már a kínai technológiát (a Huaweitől vettek első körben ezer térfigyelő kamerát), de Siófok polgármestere is bejelentette 2021-ben, hogy a városban mesterséges intelligencián alapuló arcfelismerő kamerarendszert telepítenek, a kínai Dahua Technology rendszerét.
A tömeges megfigyelés Magyarországon sem utópia, de ennek állami elindítására egyelőre senki nem szolgáltatott bizonyítékot, ahogy arra sem, hogy bár a „Kínával kötött biztonsági megállapodás értelmében kínai gyártmányú, fejlett MI-képességekkel, köztük arcfelismerő szoftverrel felszerelt megfigyelő kamerák telepítése is lehetséges Magyarország területén”, ez megtörtént-e, elkezdett-e az állam megrendelni kínai eszközöket, szoftvereket. Amit persze megtehet hazai magáncégek közbeiktatásával is, ahogy ezt pl. a lélegeztetőgépekkel tette. Siófok közbeszerzési pályázatán is egy magyar cég, a Video-Data Kft. nyert, az adott ajánlatot a kínai kamerákra.
A Shodan keresőmotor adatai szerint több ezer Dahua és Hikvision eszköz működik már az országban, írta Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértő. Bár több országban biztonsági aggályok miatt korlátozzák vagy tiltják ezen cégek termékeit, sem EU-s szintű, sem magyarországi tilalom nincs. A magyar rendőrség 2017-ben kötött szerződést a Dahua céggel a határőrség és a rendőrség adminisztratív rendszere számára, de számos egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a készenléti rendőrség is használ Hikvision kamerákat.
A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) hordozható biometrikus adatgyűjtő eszközökre írt ki tendert 2025 elején, amelyek ujjlenyomat- és arcfelismerésre is alkalmasak, hasonlóan a menekültek regisztrációjához használt eszközökhöz. Májusban meg is született a döntés: a belügyminisztérium, illetve más állami szervek tenderein rendszeresen sikeresen szereplő Scorpio Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság nyert. Írásban megkérdeztük tőlük, hogy kínai termékeket szállítanak-e a NISZ-nek, de nem kaptunk választ.
Kérdésünkre a Belügyminisztérium sajtóosztálya azt válaszolta, hogy „A Belügyminisztérium és irányított szervei nem vásároltak és nem vásárolnak arcfelismerő szoftvert és / vagy arcfelismerő szoftverrel felszerelt megfigyelő kamerákat.”
Jórészt tartalom nélküli megállapodások mellett tartalmas kínai kölcsönök
A kínai kapcsolat fontos eleme a kormány elköteleződése a jelentős részben kínai gyárakat érintő akkumulátoripari fejlesztések mellett. Az ágazat állami támogatására 700 milliárd forintot szánt a kormányzat az elmúlt időszakban. Kritikusai szerint a környezetre káros akkumulátoripar fejlesztése ugyanolyan politikai döntés, mint az erőltetett iparosítás volt a korai szocializmusban. Ugyanakkor, mondja külügyes megkérdezettünk, az biztos, hogy a Mercedes és a BMW bátorította a magyar kormányt, hogy az anyagilag támogassa, hogy autógyáraik kerítése mellé akkumulátorüzemek épüljenek.
A Hszi Csin-ping látogatásakor kötött tizennyolc megállapodás több pontja a Fudanhoz hasonlóan valószínűleg szintén gyenge lábakon áll, mondták a tavalyi cikkünkben megkérdezett szakértők. Viszont Kína számára jól hangzik, hogy átfogó stratégiai partneri megállapodást kötött egy EU-tagországgal is, nem csak Üzbegisztánnal, Pakisztánnal vagy Belarusszal képes erre.
Kína nagy infrastrukturális projektjébe, az Egy övezet, egy út kezdeményezésbe a Budapest–Belgrád vasút mellé besorolták még öt nagy infrastrukturális magyarországi fejlesztés tervét, melléjük a pénzügyi együttműködés erősítését. Lapunknak az egyik szakértő akkor azt mondta a két új vasúti projektről, hogy a megépítésük „már húsz évvel ezelőtt is előkerült a kínai delegációk látogatásakor. Kicsit déjà vu érzésem is volt, amikor most megint meghallottam. Nem gondolom, hogy most meg fog valósulni, valószínűleg csak megint előszedték a régi ötleteket.”
A nemrég még 250 százalékos amerikai gyógyszeripari vámmal fenyegetett Richter Zrt. vezérigazgatója nemrég arról panaszkodott, hogy kérésük ellenére a magyar kormány egy kínai cég európai bázisát teremti meg Gödöllőn, ahol 7,5 milliárd forintos állami támogatással épül kínai gyógyszergyár. Érthetetlen, hogy amikor Európa egésze marad le a Kínával és Amerikával folytatott versenyben, a magyar állam egy ilyen versenytársat támogat, mondta Orbán Gábor a HVG-nek.
A magyar kormánynak viszont a jogállami deficitek miatt visszatartott uniós támogatások helyettesítése miatt van nagy szüksége a kínai pénzügyi segítségre. A deficites költségvetés miatt a választási osztogatást, illetve a már az éves költségvetésbe illesztett korábbi juttatások esedékes kifizetéseit is részben ebből fedezi.
A magyar állam egymilliárd euró összegben vett fel hároméves hitelt kínai bankoktól 2024 tavaszán, amit teljesen le is hívott. A kötvénytartozásokat nem számolva ez az összeg a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül, írta akkor a Portfolio. Ebből fizette ki például az uniós helyreállítási alap helyett az elektromos autó töltőállomások bővítését. Felmerült az is, hogy a pénzből került a budapesti Liszt Ferenc repülőtér tulajdonjogának négyötödéért kifizetett összegbe is.
Május elején Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten tárgyalt Ko Haj-csiaoval, a Bank of China elnökével. Úgy értesültünk, hogy egyelőre titokban tartva, de a magyar kormány a tavalyi után egy újabb kínai hitelt kap, de annak lehívását még nem kezdték meg.
Nemrég államadóssága finanszírozására jüan alapú államkötvényeket is kibocsátott Magyarország. Végeredményben – a kötvényeket nem számítva - az Orbán-kormány néhány év alatt nagyjából 1000 milliárd forintnyi adósságot halmozott fel Kínával szemben. Az ezekről szóló szerződéseket titkosították.
Sorozatunk záró részében a magyar-amerikai kapcsolatok fényében mutatjuk be a magyar-kínai kapcsolatot.
