A tiszalöki börtönben rendszeresen verik a rabokat – áll az Európa Tanács tavaly decemberi jelentésében, amit a a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzéséért felelős bizottság (CPT) készített. A jelentés részleteiről elsőként most a Szabad Európa számol be. Lapunknak nyilatkozott egy olyan tiszalöki volt rab is, aki a nemrég szabadult ki az egyik leghírhedtebb magyar börtönből.
A CPT jelentése szerint Tiszalökön válogatott módszerekkel kínozták az embereket, egy rendőrségi fogdában pedig a rendőrök kéz és lábbilincsben csókoltatták meg a földet az előállítottal, mielőtt egy árokba lökték. A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint az Európa Tanács jelentése óta kicsit javult a helyzet a tiszalöki börtönben: megszüntették az úgynevezett bántalmazó-osztagokat és a parancsnokot is áthelyezték Debrecenbe. A bizottság április végén úgynevezett ad hoc vizitet tartott az uniós börtönökben, azaz Tiszalökön és Szombathelyen.
Az Európa Tanács kínzás megelőzésére létrehozott bizottsága (CPT) még tavaly decemberben hozta nyilvánosságra a 2023. május 16-26. közötti magyarországi látogatásáról készült jelentését. A delegáció tagjai a tíznapos látogatásuk alatt a rendőrségi őrizetben, a börtönökben és az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) fogvatartottakkal is találkoztak, valamint azt vizsgálták: hogyan bánnak velük.
A CPT a székesfehérvári, a nyíregyházi és a tiszalöki börtönt is vizsgálta. A székesfehérvári börtönben nem hallottak a raboktól arról, hogy a személyzet verné őket. A nyíregyházi fegyintézetben csak néhány esetről szereztek tudomást. Ezzel szemben a tiszalöki börtönben rengeteg esetet ismertettek. A szakembereket mindez nem lephette meg, mivel a Magyar Helsinki Bizottság különböző szakmai fórumokon már évek óta hangoztatja: Tiszalökön verik a rabokat.
„A tiszalöki börtönben a delegáció tagjai beszámolókat hallottak arról a fogvatartottaktól, hogy gyakori a felügyelői bántalmazás. A szakértők megnézték néhány ügy orvosi iratait, amik alátámasztották a beszámolókat és megnéztek videofelvételeket, ahol nyilván azt nem lehet látni, hogy ütlegelik a rabokat, de azt igen, ami a rabok elmondásából is nyomon követhető: hogy hánykor, hányan mentek be, melyik helyiségbe, ahol – állítják a rabok – őket bántalmazták. És ezekből az információkból összességében arra következtettek a CPT tagjai, hogy helytállóak és valósak az állítások, miszerint a tiszalöki börtönben bántalmazások voltak”
– magyarázta lapunknak Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.
A tiszalöki bántalmazó-osztag
A CPT szerint Tiszalökön válogatott módszerekkel verték a rabokat. Néha úgy is, hogy kéz- és lábbilincset raktak rájuk. A verések pedig a kamerák látószögéből kieső helyeken, rendszerint raktárhelyiségekben, orvosi szobában vagy a rabok által használt folyosói zuhanyzókban történnek. A dokumentumban azt írják, az állítólagos bántalmazásokat egyszerre több BV-dolgozó követte el. De akadt olyan eset is, amikor a különleges reagálású műveleti egységek fekete maszkos tagjai vertek rabokat. A börtön feljegyzéseibe való betekintés alapján a panaszolt bántalmazásokból származó sérülések között volt törött borda, kitört fogak és vérömlenyek is – állapítja meg a jelentés.
De az összevert tiszalöki raboknak még abban sem volt sok köszönet, ha a verések után az orvosi részlegre kerültek. A gyanú szerint az egészségügyi személyzet tagjai 2022 júniusa és 2022 szeptembere között chilipaprikával kevert fertőtlenítő folyadékot használtak nyílt sebek kezelésére. Biztos, ami biztos: már a vizsgálat előtt a csípős oldatba mártották a gumikesztyűiket. A három egészségügyi alkalmazott közül a látogatás idején már egyikük sem dolgozott a tiszalöki börtönben. A vizsgálat idejére mindannyiukat felfüggesztették.
A jelentés szerint a tiszalöki börtönőrök más módszerekkel is operáltak. Akadtak olyan rabok, akiknek átengedték a piszkos munkát, vagyis azt, hogy büntetlenül verjék a társaikat. De voltak olyan rabok is, akiket utasítottak arra, hogy bántalmazzák a cellatársaikat.
TV-műsor és két törött borda
Bartha István szabó-varró és ipari alpinista. A férfi elmondása szerint besurranásos lopásokért több mint hét év letöltendőt kapott még 2017-ben, nemrég szabadult. Az ideje nagy részét a tiszalöki börtönben húzta le. Azt mondta: nem volt leányálom a börtön, aminek még távolról sincs jó híre. István egyik kedvenc tévéműsora miatt került bajba a rácsok mögött, pedig már nem sok volt hátra a szabadulásáig.
„A tiszalöki börtönben csökkentett áramrendszer működik. Na most, hogyha maszek alapon csinálnak vízmelegítőt – tudod, két penge, zsinór - bedugják a konnektorba, és hogyha nem jól van megcsinálva, levágja az áramot. De nem csak ott vágja le, hanem úgy van megcsinálva, hogy az egész emeleten. Épp a kedvenc műsoromat néztem az M1-en, amit Rákay Philip csinált, a Szabadság tér ’89-et, az áramnak meg lőttek. Jeleztem az őrnek, hogy szeretnék tévét nézni és mondom, ha ez itt nem lehetséges, akkor tegyenek át egy másik épületbe. Nekem mindegy, csak szeretnék tévét nézni”
– emlékezett vissza Bartha István. Aki, miután jelezte, hogy a kedvenc műsorát nézné, hamarosan egy másik műsort is megnézett, aminek ő volt a főszereplője.
„Hamarosan feljött zárkába a főfelügyelő arra hivatkozva, hogy megtagadtam a zárkát. Ellenkeztem, hogy itt valami félreértés van. Kérdezte, hogy vertek már meg? Mondom, én tolvaj vagyok, nem gyilkos, miért vertek volna meg itt bent. Erre csapott egy olyat, hogy összeestem. Majd tovább ütött és rugdosott, de úgy, hogy elpukkant a bordám”
– magyarázta Bartha István, aki azt állítja: a verése után napokban több BV-dolgozó azt követelte tőle, hogy ne tegyen panaszt, hanem mondja azt: leesett a székről és emiatt lettek sérülései. Csakhogy István kötötte az ebet a karóhoz. Végül a verés után megvizsgálta a börtön egyik nővére is. A CPT kimondja: „a nővér 2023. április 28-i vizsgálati jelentése szerint „a bal füle enyhén duzzadt volt, a felszínén egy 2 mm-es horzsolással, amely már nem vérzett. Egyéb sérülés nem volt.”
Az Bartha István számára is csak néhány nappal később derült ki, hogy a sérüléseit ellátó és jelentést megíró ápoló az őt megverő főfelügyelő felesége volt. Bartha Istvánnak két bordája tört el, ez hat nappal később a Jósa András Oktatókórház röntgenfelvételeiből derült ki. A férfi végül 2023. április 30-án tett feljelentést a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészségen. A CPT vizsgálatából kiderül: amikor a reintegrációs tiszt István sérüléseiről érdeklődött, a körlet főfelügyelője és a biztonsági tiszt is azt mondta neki: István leesett a stokiról. Az ügyészség néhány nappal később nyomozást indított az ügyben. A személyzet négy tagja ellen fegyelmi eljárást indítottak, beleértve az ápolót is. Bartha István, bár azóta szabadult Tiszalökről, de a rendőrség máig nem hallgatta ki az üggyel kapcsolatban.
Az akadozó igazságszolgáltatás
A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint a delegáció látogatása után nem sokkal részben felsóhajthattak a tiszalöki rabok, történtek intézkedések, például parancsnokcsere volt és képzést tartottak, ennek ellenére az azóta beérkezett panaszok szerint sem szűntek meg a bántalmazások.
„Javult a helyzet, a hozzánk érkezett jelzések alapján szétszedték azokat a bántalmazó “osztagokat”, amelyekre a legtöbb panasz érkezett. A rabok szerint lehetett tudni, hogy ha aznap XY van szolgálatban, akkor csúnya világ lesz. Volt egy magasabb beosztású tiszt, akiről nagyon sok panaszt kaptunk fogvatartottaktól és ügyvédi körből is, hogy noha nyilván kötelezettsége lett volna megakadályozni a felügyelői erőszakot, mégis szemet hunyt ezek felett. Ennél súlyosabb vádak is szóltak ellene, de a hírek szerint nem volt érdemi következménye ennek, bár nyílt titok, hogy mik történtek”
– mondta lapunknak Ivány Borbála.
A tiszalöki fegyintézet vezetősége tájékoztatta a CPT küldöttséget, hogy tudatában vannak a személyzet által elkövetett bántalmazás gyakoriságának és hogy az 2019 és 2023 között elkövetett állítólagos bántalmazási ügyekben több büntetőeljárás is folyamatban van. Azt is elismerték, hogy a tiszalöki börtönből jelentett személyzet által elkövetett bántalmazásos esetek száma magasabbak az országos átlagnál.
A Magyar Helsinki Bizottság a Legfőbb Ügyészségtől megkapott közérdekű adataiból kiderült: a Budapesti és a Debreceni Regionális Nyomozó ügyészségen arányában más ügyészségekhez képest is ritkán rendelnek ki igazságügyi szakértőt a fogvatartottak bántalmazási ügyében.
Az adatok szerint Debrecenben nagyon elhúzódnak ezek az eljárások: 2024-ben átlagosan 29 hónap telt el az eljárás megszüntetéséig, 25 hónap a vádemelésig. A Magyar Helsinki Bizottság több alkalommal is a strasbourgi bírósághoz fordult az elhúzódó és elégtelen nyomozás miatt. Ezek többsége a debreceni ügyészséget érinti. Ezekben az ügyekben az a tapasztalat, hogy a sértetteket akár évekkel a feljelentésüket követően hallgatják csak meg, a börtönök kamerafelvételei már nem elérhetőek, többször nem rendelnek ki orvosszakértőt és a panaszolt felügyelőket ki sem hallgatja az ügyészség.
Az Európa Tanács CPT jelentése kiterjedt a rendőrségi fogdákra is. A küldöttség találkozott egy olyan esettel is, amely szerint a rendőrök arra kényszerítettek egy embert, hogy megcsókolja a földet, mielőtt egy árokba lökték volna, miközben a keze és a bokája meg volt bilincselve.
A delegáció szerint olajozott volt az együttműködés a Belügyminisztériummal és különböző háttérintézményekkel is. Csupán egy furcsa törökszentmiklósi esetet említenek. A törökszentmiklósi rendőrségi fogdában a rendőrök azt mondták a delegációnak, hogy helyi szinten utasítást kaptak arra, hogy írásban tájékoztassák a fogdában lévőket arról, hogy nem kötelesek együttműködni a CPT-vel. Az őrizetben lévők ezt úgy értelmezték, hogy megtiltották nekik a rendőrök. Csakhogy a küldöttséggel beszélgető, fogva tartottak nevének írásos rögzítése tilos az esetleges megtorlások miatt, valamint a hatóságok nem akadályozhatják azzal a vizsgálatot, hogy nyomást gyakorolnak a fogva tartottakra, hogy ne beszéljenek a CPT delegációjával.
Tavaly decemberben a bizottság megküldte a kormánynak a legfontosabb ajánlásait. Ismét azt ajánlották a magyar hatóságoknak, hogy minden rendőrtisztnek a legmagasabb politikai szintről származó világos és határozott üzenetet küldjenek arról, hogy a fogva tartott személyekkel szembeni bármilyen bántalmazás, beleértve az azzal való fenyegetést, illetve annak felettesek általi eltűrése elfogadhatatlan és büntetendő is.
A CPT megérti, hogy egy-egy bántalmazásra vonatkozó panaszt követő felfüggesztés súlyos intézkedés, azonban a felfüggesztés alkalmazása vagy legalább egy másik szolgálati helyre való áthelyezés, – ahol a tisztviselő nem kerül közvetlen kapcsolatba a fogvatartottakkal –, néha szükséges.
A CPT azt ajánlja, hogy a magyar hatóságok gondoskodjanak arról, hogy azok a személyi állományi tagok, akik ellen prima facie vagyis erős, közvetlen bizonyítékok állnak rendelkezésre a bántalmazásról, az ügy kivizsgálásának befejezéséig ne végezhessenek olyan feladatokat, amelyek során kapcsolatba kerülnek a fogvatartottakkal.
