Az ukrajnai háború egyik mellékhatása, hogy jelentős mennyiségű, több millió tonna búza ragadt az ország raktáraiban. Ez a mennyiség nagyon hiányzik a piacról, emiatt egekbe szökött a búza ára. Első hallásra ez jó hír a magyar gazdáknak, de nem mindenki örülhet, mert szintén a háború miatt jelentősen emelkedtek a költségek is. Vagyis drágábban lehet eladni, de drágább is termelni. Van, aki nagyot nyer, és lesznek vesztesei is az abnormális piaci helyzetnek. A zöldségtermelők és a sertéstenyésztők sem örülhetnek.
„Az aszályos időjárás miatt gabonából csak az ország nyugati felén ígérkezik elfogadható termés. Észak-Magyarországon és az Alföldön a szárazság keseríti meg a gazdák életét” – mondta Raskó György agrárközgazdász a Szabad Európának.
„Finoman szólva is a nyugat-magyarországi gazdák jó hangulatban várják az aratást” – tette hozzá. Raskó György ezzel arra utalt, hogy a jelenlegi felvásárlási árak miatt – elsősorban az ukrán háború következményeként – az egekben van a gabona ára. Most átlagos termésmennyiséggel is nagyot lehet szakítani, annak ellenére hogy az inputárak, vagyis a bekerülési költségek is jelentősen nőttek.
Elképesztő ára van a búzának
Raskó György szerint a búza és az árpa csak a Dunántúlon jó, de ott nagyon, míg az ország keleti felében alacsonyak lesznek a termésátlagok. A szakember szerint a gázolaj, a műtrágya, a növényvédő szerek, a vetőmag ára nagyot emelkedett, a gabona és olajos magvak hektáronkénti költsége 130-140 ezer forinttal nőtt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a mezőgazdasági termelői árak 2022 első negyedévében 34 százalékkal emelkedtek. A műtrágya ára 264 százalékkal nőtt az első negyedévben a tavalyi hasonló időszakhoz képest.
A KSH szerint 2020 vége óta folyamatosan emelkedtek a műtrágyaárak, az ugrásszerű növekedés 2021 harmadik negyedévében kezdődött. Leginkább a nitrogénműtrágyák ára nőtt, közel három és félszer kerültek többe, mint egy évvel ezelőtt. A drágulás a műtrágyák alapanyagául szolgáló földgáz nagymértékű áremelkedésének hatása.
A KSH adatai szerint a gabonafélék és az olajos növények ára dinamikusan, összességében 54, illetve 61 százalékkal növekedett. A drágulás mögött a takarmánynövények iránti élénk nemzetközi kereslet és a háború miatt kialakult szállítási problémák állnak.
Egy, az aktuális felvásárlási árakra rálátó kereskedő szerint őszi árpára 130 ezer forintos tonnánkénti áron szerződtek a gazdákkal. A takarmánybúza 155 ezer, a kukorica 122 ezer, a repce felvásárlási ára 330 ezer forint volt.
„Azért a múlt idő, mert tíz napja nincs kötés gabonára. Mindenki azt várja a piacon, hogy mi lesz az Ukrajnában ragadt több millió tonna búza sorsa. Ha valóban kiengedik az oroszok, nagyot esnek a felvásárlási árak” – mondta. Hogy milyen jó árnak számít a búza esetében a 150 ezer forintos tonnánkénti felvásárlási ár, jól jelzik a 2020-as adatok. Akkor ötven-hatvanezer forintos tonnánkénti felvásárlási árak voltak.
Raskó György szerint a brutálisan megszaladó takarmányárak miatt komoly bajban vannak az állattenyésztők. „Az állati termékek ára korántsem követte az inputárak növekedését. Utóbbiak hatvan–nyolcvan százalékkal drágábbak, míg az élő állat felvásárlási ára csak 25-30 százalékkal emelkedett” – mondta. Az agrárközgazdász szerint sem a baromfi-, sem a sertéságazatban nincs nyereség, a tenyésztők örülnek, ha nullára kihozzák az évet.
Sivatagos Alföld
„Egyévnyi csapadék hiányzik a földekből, a megyének van olyan része, ahol idén nyolcvan milliméter csapadék hullott. Ez konkrétan sivatag” – mondta a Szabad Európának Hevesi István, Csongrád-Csanád megyei családi gazdálkodó.
Elmondása szerint az árpa viszonylag tűrhető termést hoz, de a búza és a kukorica esetében nagyon nagy gondokat lát. Van olyan tábla, amelyet nem lesz érdemes learatni, mert többe kerül a gázolaj, mint amennyit a termés ér.
„Az inputárak az egekben vannak, vagyis sokkal drágábban tudtam csak vetni és fogok tudni majd aratni, mint tavaly. Hiába elképesztően magasak a felvásárlási árak, ha alig lesz termésem, nincs, ami kompenzálja a költségeimet” – panaszolta.
A helyi benzinkúton csak harminc liter gázolajat adnak tankolásonként, miközben a kombájn tankja 440 literes, és a szárazság miatt napi háromszáz liter gázolajra van szüksége az öntözőrendszer működtetéséhez. Mivel nagy gépekről van szó, csak a piaci, hétszáz forint feletti üzemanyagból tud tankolni.
Hevesi István fő tevékenysége az állattenyésztés, a takarmány nagy részét igyekszik maga megtermelni. „A sertéságazat nagy gondokkal küszködik. Tavaly minden egyes hízón 10-15 ezer forintot buktam” – mondta. A korábbi 350 forintos ár ugyan 620-650 forintra nőtt, de ezt követően visszapattant 570 forintra. A mostani gabonaárak mellett a sertés önköltsége 700-750 forint lesz.
"Egy negyven kilogrammos bárányért kapok 56 ezer forintot, míg egy százkilós hízóért 57 ezer forintot, miközben a sertés már a súlyánál fogva is sokkal többe kerül, míg a bárányt egyszerűbb, olcsóbb felnevelni, igénytelenebb állat."
Hevesi István tartalékai elfogytak, a sertésvonalon elszenvedett tavalyi veszteségét a növénytermesztésből származó nyereségéből kompenzálta. Idén azonban az aszály miatt ezt aligha tudja megismételni. „Ha nem mennek fel a sertésárak 750-800 forintra, nagy bajban leszek” – tette hozzá.
Paprikás hangulatban
„Mindennek felment az ára, van, ami duplájára, van, ami négyszeresére drágult. Ezek között van a műtrágya, a növényvédő és a gyomirtószer” – mondta a Szabad Európának Bakó Dániel paprikatermesztő. A Szentes-környéki kertész szerint vannak olyan alapanyagok, mint a foszfor, amely eddig Oroszországból és Ukrajnából érkezett műtrágya formájában az európai piacra, így Magyarországra is.
„Most nehéz beszerezni. Pótolni sem egyszerű, mert amit Egyiptomban bányásznak, annak bizonyos elemei nem felelnek meg az európai uniós szabványoknak” – tette hozzá.
Szerinte nagy a valószínűsége annak, hogy el fognak fogyni a foszforalapú műtrágyák, ami a paprikatermesztéshez is nélkülözhetetlen. A hazai paprikatermesztőket is érinti a magas gázolajár és az energiahordozók drágulása, sőt erős bérnyomás is van, nagyon nehéz munkást találni, ezért magasabb fizetést kell kínálni.
„Tetézi a bajt az is, hogy az árainkat nem mi határozzuk meg, hanem az áruházláncok, pontosabban a nekik beszállító termelői értékesítő szervezetek” – mondta. Bakó Dániel szerint mivel Európa egyes országaiban hiány van zöldségből, sokkal nagyobb arányban lehetne beépíteni a bekerülési költségeket a megtermelt áruk eladási árába.
„A termelői értékesítő szervezetek árképzése miatt a teljes piac ehhez igazodik, sajnos amíg a bizományi felvásárlás létezhet, a zöldségágazatban nem lesz ez másképp” – mondta.
Gondot jelent az import is, hiszen olyan országokból is érkezik nagy mennyiségben fehér paprika Magyarországra, ahol a bérköltségek, az energiaárak és az egyéb költségek növekedése nem annyira meghatározó, így olcsóbban tudnak termelni.
„A koronavírus-járvány kitörésekor megálltak a kamionok, emiatt a 2020-as év rendkívül jó volt a hazai zöldségágazatnak. Tavaly viszont nagy volt a veszteség, idén csak kisebb mértékben emelkedtek az átvételi árak, mint amennyit a bekerülési költségek emelkedése indokolt volna” – mondta. Emiatt arra számít, hogy idén sem lesz túl nyereséges az ágazat.
