A közoktatási törvény szerint ötszáz diák után igényelhet egy iskola egy félállású iskolapszichológust, teljes állású szakembert csak ezer főnél nagyobb intézményben tudnak alkalmazni. Egy kecskeméti, három iskolában dolgozó iskolapszichológus úgy érzi, az állam elhanyagolja és szinte semmibe veszi a hálózatukat. Pedig óriási szükség lenne több, a gyerekek, főleg a tinédzserek lelki életére, problémáira odafigyelő szakemberre – mondta a szakember a Kecsup.hu portálnak.
Ráczné Karikó Rita tíz éve iskolapszichológusként dolgozik három kecskeméti középiskolában (a Bányaiban, a Bolyaiban és a Katonában), amelyekbe összesen kétezer diák jár. A közoktatási törvény szerint ötszáz diák után igényelhet egy iskola egy félállású iskolapszichológust, azaz csak akkor tudnak teljes munkaidőben alkalmazni egy szakembert, ha legalább ezer tanuló jár oda.
Betöltetlen állások és pályaelhagyó szakemberek
Kecskeméten tizenhárom iskolapszichológus dolgozik az állami fenntartású iskolákban (teljes vagy félállásban ), a város óvodáit két pszichológus látja el. Több betöltetlen állás is van, bár a tankerület évek óta bővítést ígér.
Ehhez kapcsolódóan: Gyarmathy Éva: „A vizsgált elsősök húsz százaléka nem felel meg az iskolarendszer elvárásainak”
„A segítő szakma nem igazán lényeges a jelenlegi kormány számára, egyszerűen nem rendel hozzá elegendő anyagi forrást, hogy a hálózat jobban működjön, mint most. Nem kertelek: jelenleg nagyon széthullóban van ez a háló, mert a benne dolgozó szakemberek nincsenek jól megfizetve. Pedig nekünk is ugyanannyiba kerül az élelmiszer, a benzin, a gyógyszer, mint bárki másnak. Egy idő után nyilván nehéz minőségi munkát végezni úgy, ha nincs elismerve – sem anyagilag, sem a társadalmi presztízs szempontjából. Emiatt ebben a szakmában is gyakori a pályaelhagyás, még ebből az alacsony létszámból is” – mondta el Ráczné Karikó Rita.
Egy-két gyerek mindig kilóg az osztályból
A diákok szoronganak az iskolai teljesítményük és a szülői elvárások miatt is, de a legtöbb nehézség mégsem a tanulással kapcsolatos problémákból származik, hanem abból, amit a gyerek a családból hoz. A gondok harmadik részét a kortársakkal való kapcsolatok, konfliktusok adják – összegezte a kecskeméti iskolapszichológus.
A szakember gyakran találkozik a gyerekek egymás közötti bántalmazásának tipikus mai formájával, az internetes zaklatással (cyberbullyinggal). A tanárok és szülők számára általában csak a kirívóan durva esetek kapcsán derül ki, hogy a gyerekek néha hogyan sértegetik, alázzák egymást chatelés közben .
Ráadásul az offline, akár fizikai bántalmazás is egyre jobban elharapózik, eldurvul a pszichológus szerint.
„Sok olyan gyerekkel beszélek, aki nem azért megy el az iskolájából, mert nem tud teljesíteni, hanem mert kirekesztik, kiközösítik. A gyerekek bizony olykor kegyetlenek egymással, nem fogadják el a másságot, ha valaki valamiben különbözik tőlük. 30-35 diák esetében mindig lesz kettő-három, aki valamilyen módon eltér a többségtől.”
Nem szabad elengedni a kezüket
Az iskolapszichológus szerint teljesen természetes, hogy egy hetedikes-nyolcadikos lassan eltávolodik, leválik szüleiről, „de nem szabad elengedni a kezüket. Még amikor a legtüskésebb sündisznó képét mutatják, akkor is fontos, hogy a szülő érzelmileg és fizikálisan is elérhető legyen a gyerek számára, mert lehet, hogy hirtelen szüksége lesz rá.”
Karikó Rita tízéves iskolapszichológusi pályafutása során öt olyan diákról – három lányról és két fiúról – tud az említett három gimnáziumban, aki öngyilkosságot kísérelt meg. Szerencsére mindegyikük életben maradt.
„Ezek az esetek ritkán kerülnek nyilvánosságra, érthető okokból a szülők és az iskola is igyekszik eltitkolni. A kiváltó okok között a leggyakoribb a diszfunkcionális családi működés, a válás, az otthoni konfliktusok, veszekedések, az érzelmi hidegség, az elhanyagolás. De említhetjük azokat a helyzeteket is, amikor egy serdülő szülői szerepbe kényszerül, parentifikált lesz, gondoskodik a testvéréről, mert anya vagy apa tartósan távol van vagy meghalt. Ez nagyon megterhelő helyzet egy tinédzsernek. Akárcsak az, ha valamelyik szülő függőséggel, leggyakrabban alkoholizmussal küzd, vagy beteg, valamint ha a gyermek testvére testi vagy értelmi fogyatékos, vagy autizmussal él. És akkor még nem szóltunk a manapság igen jellemző megélhetési problémákról, a szülők túlfeszített életmódjáról, ami szintén nem kedvez a harmonikus családi életnek. Nagy baj az is, ha a szülők túlságosan magas elvárásokat támasztanak a gyerekeik felé, amelyeknek nem tudnak megfelelni, mert egyszerűen mások.”
A szakember hangsúlyozta: ezért is lenne szükség több szakemberre a rehabilitációban, a gyermekek és a családok támogatásában, segítésében.
Fő cél a prevenció
Karikó Ritának a három gimnáziumban hetente összesen 22 kontaktórája van, ami egyéni ülést, kisebb csoportos foglalkozásokat vagy egy egész osztálynak tartott prevenciós órát jelent. További tíz órát tölt még az intézményekben, nyolc órát pedig az otthoni munkavégzésre fordít.
Igény szerint tart az osztályoknak dohányzásprevenciós órát, szexedukációs órát (külön lányoknak, fiúknak és együtt az egész osztálynak), beszél stresszkezelő technikákról, módszerekről, de érdeklődő diákoknak vannak érzékenyítő-edukatív foglalkozások például az autizmussal élőkről, a függőségekkel küzdőkről, mindenféle másságról, evészavarokról, depresszióról, szorongásról. A bántalmazás, netes zaklatás elleni prevenció akár hat-tíz alkalmas foglalkozássorozat is lehet, de vannak osztályközösség-építő, konfliktuskezelő órái is.
Hússzor riasztották a mentőket
„Az idei év első nyolc hónapjában összesen 1296 olyan megkeresés érkezett az éjjel-nappal, név nélkül és ingyenesen hívható, fiatalokat támogató Kék Vonal lelkisegély-szolgálathoz, amelyben megjelent az öngyilkosság gondolata. Ezekben a megkeresésekben olykor csak elsuhanó gondolat az öngyilkosság, de előfordulnak olyan esetek is, ahol a serdülőkori depresszió jeleként is megjelenő tartós életérzéssel küzd a fiatal, illetve olyan akut helyzetek is, ahol a gondolatot aktív késztetés, esetleg már életellenes tettek is kísérik, vagy annyira beszűkült állapotban van a megkereső, hogy nem érzi magát biztonságban a saját önagresszív késztetései miatt. Idén húsz alkalommal a lelkisegély-szolgálat ügyelői riasztották a mentőket a hasonló krízisben lévő fiatalokhoz”– tudta meg a Kecsup.hu Nagy Melindától, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai munkatársától. A szakember szerint érezhetők a Covid és a megélhetési nehézségek lelki következményei, és a számok is azt mutatják, hogy a fiatalok jobban szoronganak, gyakoribbak az önsértő gondolatok és tettek. A szakember szerint a legsúlyosabb probléma az, amikor egy serdülő azt osztja meg velük, hogy bántják otthon, legyen szó elhanyagolásról, érzelmi, fizikai vagy szexuális bántalmazásról. Ilyenkor a beszélgetés nem elég, ezért a segítség szervezését is felajánlják a gyerekeknek. – Sokan küzdenek érzelemszabályozási problémákkal és kapcsolódási nehézségekkel, érintettek serdülőkori depresszióban. A témák között a fentieken felül számtalanszor feltűnik a kortárs bántalmazás, a cyberbullying, illetve a párkapcsolat, szakítás” - hangsúlyozta Nagy Melinda.
