Qalbinur Sidiq az ujgurok és más muszlim kisebbségek számára létrehozott hírhedt fogolytáborok egyikében dolgozott, Kína nyugati részén, Hszincsiang tartományban.
A kínai nyelv tanárnőjét elmondása szerint két olyan táborban kényszerítették óraadásra, ahol a fogvatartottakat kínzásnak, megaláztatásnak és erőszakos születésszabályozásnak vetették alá.
Miután 2017-ben mintegy kilenc hónapon át dolgozott a táborokban, őt magát is kényszersterilizálták. A megrázó élmény hatására 2019-ben Hollandiába távozott.
„Könyörögtem, hogy ne műtsenek meg” – mesélte az 55 éves nő a Szabad Európa balkáni szolgálatának.
„Mondtam nekik, hogy nem akarok több gyermeket, és már nem is tudok szülni. De ennek ellenére sterilizáltak.”
Feltételezések szerint több mint 1 millió muszlim – ujgurok és kazahok, kirgizek, tádzsikok és üzbégek – tűnt el Kína szigorúan titkosított fogolytáborainak kiterjedt hszincsiangi hálózatában az elmúlt nyolc évben.
Peking azt állítja, hogy ezek a létesítmények a vallási szélsőségek elleni küzdelmet szolgáló szakképzési központok. Aktivisták, jogvédő csoportok és korábbi fogvatartottak azonban nemi erőszakról, kikényszerített abortuszról és kényszermunkáról osztottak meg beszámolókat a táborokból.
Egyes jogvédő csoportok és nyugati parlamentek azzal vádolják Kínát, hogy népirtást követ el a térségben. Peking ezt az állítást visszautasítja.
Ehhez kapcsolódóan: Üzbég gazdákat kényszerítenek az államtól bérelt földjeik átadására kínai cégeknek
„Sikolyokat hallottam”
Az üzbég nemzetiségű Sidiq egy általános iskolában tanított Hszincsiang fővárosában, Urumcsiban, amikor 2017 februárjában a hatóságok beidézték.
Arra kényszerítették, hogy fogadjon el egy új állást: tanítson kínai nyelvet egy kizárólag férfiaknak létesült internálótáborban. Sidiq titoktartási esküt tett, és egy rendőr hordta őt az új munkahelyére, majd onnan vissza.
„Az embereket megkötözték, és kénytelenek voltak kúszva jönni a „tantermekbe”” – mondta a Szabad Európa balkáni szolgálatának Szarajevóban. „Minden elképzelhető módon szenvedtek. Néha sikolyokat és segélykiáltásokat hallottam a többi szobából.”
Sidiq beszámolója szerint az összes fogvatartott ujgur nemzetiségű volt ott – ez egy török nyelvű etnikai kisebbség Kínában. Hszincsiang korábban kisebb szeparatista lázadás helyszíne volt, ezt brutális állami megtorlás követte.
A fogvatartottak „nem csak vallástudósok voltak, az élet minden területét képviselték: akadémikusok, üzletemberek, filantrópok, orvosok egyaránt voltak köztük, sőt még olyanok is, akik külföldön tanultak” – mondta Sidiq, ellentmondva a hatóságok állításának, miszerint a táborokat „analfabéták” tanítására hozták létre.
„Ezeknek az embereknek nem volt szükségük több tanulásra – a legtöbbjük felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Az egyetlen "bűnük" az volt, hogy ujgurok.”
A táborokban a fogvatartottakat intenzív kínai nyelvtanfolyamnak vetették alá, hazafias kínai dalokat kellett énekelniük és propagandavideókat nézniük a Kínai Kommunista Párt politikájáról. A legtöbben cellákban éltek.
Ehhez kapcsolódóan: Több száz kisebbségi település nevét változtatták meg a kínai hatóságok Hszincsiangban
Kényszersterilizáció
Hat hónap után Sidiq-et átvitték egy kizárólag nőkből álló táborba, ahol kényszerű születésszabályozásnak volt a tanúja.
„Mindnyájukat erőszakkal sterilizálták” – mondta. „Isten tudja, milyen tablettákat kaptak, amelyek leállították a menstruációjukat. Még a hajadon lányokat is kényszersterilizációnak vetették alá.”
Egy fiatal nőt hordágyon vittek el, és később meghalt – emlékszik vissza Sidiq.
„Legfeljebb 19 éves volt” – mondta. „Azt hiszem, a tabletták miatt volt, amiket be kellett szedniük. A teste egyszerűen nem bírta tovább.”
Magának Sidiq-nek a méhében egy fogamzásgátló eszközt helyeztek el, jóllehet már 47 éves volt.
A spirál erős vérzést okozott, és állandó fájdalmai voltak. Amikor Sidiq beteg lett, korengedményes nyugdíjba kellett mennie és sterilizálták.
„A végén sterilizáltak” – mondta. „Nem kényszerítettek tabletták szedésére, mint a többieket, de megműtöttek.”
El Kínából
A kínai hatóságok szinte lehetetlenné tették az ujguroknak és más muszlim kisebbségek tagjainak az ország elhagyását.
Sidiq-nek azonban sikerült Európába kerülnie, miután leküzdötte a bürokratikus és egyéb akadályokat.
Sidiq lánya, aki Hollandiában él, meghívólevet küldött az édesanyjának. Sidiqnek sikerült útlevelet szereznie, nagyjából kilenc hónap alatt. Ujgur férjének megtiltották az ország elhagyását.
„Az volt a leglényegesebb, hogy üzbég nemzetiségű vagyok. Ha ujgur lennék, soha nem jutottam volna ki.”
Sidiq megkapta a menedékjogot, miután 2019-ben Hollandiába érkezett. Felszólalt az ujgurok és más kínai muszlim kisebbségek elnyomása ellen, így Peking célkeresztjébe került.
A kínai rendőrség megkereste Sidiq-et, a férjét pedig megfenyegette.
„Azt mondták: Ne csináld ezt tovább. Ha hallgatsz ránk, segítünk a férjednek kijutni az országból, vagy visszajöhetsz, és újra együtt lesztek.”
De ő visszautasította ezt. „Csináljatok, amit akartok. Én nem maradok csendben. Ezt mondtam.”
A férjét arra kényszerítették, hogy váljon el tőle, és most nincs semmilyen kapcsolata vele – mondta Sidiq.
Ehhez kapcsolódóan:Kiadatási egyezmény Kínával 1. – Magyarországtól nemzetközi védelmet kapott személyek kiadatását is kérte korábban Kína
