Ha van kormányzati szándék arra, hogy teljes mértékben állami tulajdonba kerüljön a Telenor, akkor ezt közelebb hozhatja a tulajdonos halálhíre. Egyéb esetben aligha érzékel bármit a piac abból, ha egy vállalatbirodalom vezetője tragikus baleset áldozata lesz. Megkérdeztünk egy szakembert is arról, hogy mi várható.
Szinte meg sem moccant az Apple árfolyama az amerikai tőzsdén (NASDAQ), amikor Steve Jobs, a vállalat legendás alapítója elhunyt. 2011. október 5-én, tőzsdezárást követően jelentették be Jobs halálhírét, ekkor az árfolyam 54 dolláron állt. A másnapi kereskedésre nem volt hatással a hír, 53,9-en zárt az Apple árfolyama. A következő nap 52,8-dollárra csökkent, aztán három nap múlva korrigált, és 55-re emelkedett a részvényárfolyam. A menetelés azóta is tart, 2021. március 29-én délután például 121 dolláron állt az Apple árfolyama.
Aznap délelőtt Petr Kellner halálhíre rázta meg a világot. A cseh milliárdos egy alaszkai helikopter-balesetben vesztette életét. Kellner PPF nevű cégcsoportjához tartozik többek között az egyik legnagyobb fogyasztási hitelt nyújtó pénzügyi vállalat, a Home Credit, a cseh és a szlovák mobilszolgáltató, az O2, de több médiaérdekeltsége is van. A PPF birtokolja a magyar Telenor 75 százalékát és a Mall.hu 40 százalékát is. Globálisan 158 ezer alkalmazottat foglalkoztat.
Nem mindegy, hogy mi történik egy olyan befektetési csoporttal, amelynek 99 százaléka egy embernek a tulajdonában van, és ez a személy balesetben életét veszti. „Többszörösen be van biztosítva egy ilyen hatalmas vállalatcsoport, és bár tragikus, ami történt, aligha lesz hatása a cégcsoport tagjaira és a piacra a vezető halálhíre” – mondta a Szabad Európának Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A szakember szerint nehéz elképzelni azt, hogy egyszemélyben hozott volna döntéseket, hiszen egy ilyen hatalmas és komplex, többféle gazdasági ágazatban jelenlévő cégbirodalmat csak a megfelelő szaktudás birtokában lévő menedzserekkel lehet irányítani. „Nyilván a stratégiai döntéseket Kellner hozta meg. Ezek olyan döntések lehetnek, hogy mibe fektessen, melyik céget vegye meg, vagy melyik vállalatból adjon el részvényeket” – mondta a vezető elemző.
Az első milliók
A PPF (První Privatizační Fond), vagyis az Első Privatizációs Alap rövidítése. Kellner nagy ötlete az volt, hogy létrehoznak egy befektetési alapot. A céget 100 ezer koronával alapították meg és húszmilliós kölcsönt vett fel. Ennek nagy részét hirdetésekre költötte, amelynek eredményeként a cseh privatizáció első körében a teljes értékesített vagyon 3 százalékát ők vették meg. Csehországban a privatizáció máshogy zajlott, mint Magyarországon. Náluk két hullámban a lakosság térítésmentesen vagyonjegyeket kapott, amiket aztán az értékesített állami cégek részvényeire cserélhettek, vagy eladhatták olyan befektetési alapoknak, mint a PPF. Ahogy a G7 beszámolt róla, a nagy üzlet az volt, hogy a lakosságnál lévő mikroszkopikus méretű részesedések magukban nem értek sokat, de ha valaki összevásárolta őket, exponenciálisan nőtt az értékük (így ugyanis már irányítási jogokat is lehetett velük szerezni cégekben). A PPF saját honlapja szerint a privatizáció első körében 186 ezren választották őket.
Ebből mit fogunk érzékelni Magyarországon?
Nagy kérdés, hogy az örökösök mit akarnak a céggel kezdeni; eladják, vagy csak bizonyos cégeket értékesítenek, esetleg az egész vállalatcsoportot továbbviszik. Bármelyik is következik be, ez időigényes folyamat, 2022 előtt aligha lesz ebből valami. „És hogy ebből mi itt Magyarországon mit fogunk érezni? Semmit” – mondta az elemző.
A cég, amely a magyar Telenort birtokolja, nem szűnik meg, létezik, működik és működni is fog, függetlenül attól, hogy ki volt, vagy ki lesz a tulajdonosa. Virovácz szerint a telekommunikációs cég eladása esetén elképzelhető, hogy a kisebbségi tulajdonos tesz egy ajánlatot. Kellner cégcsoportja a magyar Telenor 75 százalékát birtokolja, a fennmaradó 25 százalék az Antenna Hungárián keresztül a magyar államé.
Az Antenna Hungária 2018-ban vásárolta meg a Telenort és annak ingatlanos cégét 101 milliárd forintért. A G7.hu cikke szerint a cseh többségi tulajdonos valószínűleg nem csinált rossz üzletet az adásvétellel.
„Már régóta hallani lehet arról, hogy a kormány azt szeretné, ha lenne egy nemzeti, vagy állami mobilszolgáltató, és egy ilyen tragédia akár egy lépéssel közelebb hozhatja ennek megvalósulását” – mondta Virovácz Péter.
Kérdés, hogy a kormány mint kisebbségi tulajdonos kívánja-e a befolyását növelni a telekommunikációs vállalatban, és lesz-e eladási hajlandóság a másik oldalon.
A PPF-csoport értékét 48,6 milliárd euróra teszik, miközben Petr Kellner magánvagyonát a Forbes nemrég 17,5 milliárd dollárra becsülte, a Bloomberg listáján 15,7 milliárd dolláros vagyonnal szerepelt. A magánvagyont viszonylag könnyű örökölni, hiszen ez készpénzben, bankbetétben, ingatlanban, vagy egyéb ingóságban, például nagy értékű autóban és hajóban van.
A cégcsoport értékét úgy határozzák meg, hogy megnézik, mennyit érnek ezek a vállalatok. A tőzsdei cégek esetében a részvények számát felszorozzák az árfolyammal. „Ez persze csak egy elméleti érték. Erre is igaz, hogy annyit ér, amennyit adnak érte” – mondta.
Virovácz Péter szerint néhány részvény eladása nem mozgatja meg a piacot, de a tömeges értékesítés leszorítja az árfolyamot. Emiatt sem kell arra számítani, hogy bármilyen gyors változás lépne fel a Kellner-birodalommal kapcsolatos örökösödésben, hiszen egy hirtelen és gyors döntéssel többet lehet veszíteni, mint nyerni.
