Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapta az orvosi Nobel-díjat. Karikó több évtizedes kutatásai alapján alkotta meg a BioNTech a Pfizerrel közösen az első mRNS-alapú, koronavírus elleni vakcinát. Magyar származású tudósnak utoljára 19 éve, 2004-ben ítélték oda a Nobel-díjat, magyar nőnek pedig még soha.
A két Nobel-díjas felfedezései döntő fontosságúak voltak a Covid–19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztésében a 2020 elején kezdődő világjárvány idején – olvasható az orvosi-élettani elismerést odaítélő stockholmi Karolinska Intézet Nobel-közgyűlésének közleményében.
Úttörő felfedezéseikkel, amelyek alapvetően megváltoztatták az mRNS és az immunrendszer kölcsönhatásának megértését, a díjazottak hozzájárultak ahhoz, hogy a modern idők egyik legnagyobb, emberi egészséget fenyegető veszélye idején példátlan ütemű vakcinafejlesztés valósuljon meg – írták az indoklásban.
A vakcinák több millió ember életét mentették és még több ember súlyos megbetegedését előzték meg, lehetővé téve a társadalmak nyitását és visszatérését a normális kerékvágásba. Az mRNS bázismódosításainak fontosságára vonatkozó alapvető felfedezéseik révén az idei Nobel-díjasok döntően hozzájárultak ehhez a fejlesztéshez korunk egyik legnagyobb egészségügyi válsága idején – áll a közleményben.
„Gratulálok az első Nobel-díjas magyar nőnek! Büszkék vagyunk!” – Orbán Viktor miniszterelnök ezekkel a szavakkal reagált Karikó Katalin elismerésére Facebookon. Közös fotójukon az olvasható: „Magyar nő a világ tetején”.
Az mRNS-vakcinák kifejlesztésének lenyűgöző rugalmassága és gyorsasága megnyitja az utat az előtt, hogy más fertőző betegségek ellen is alkalmazzák. A jövőben a technológia terápiás fehérjék bejuttatására és egyes ráktípusok kezelésére is felhasználható lesz – írták.
Karikó Katalin a díjátadó után egy online videóbeszélgetésben reagált az elismerésre. Egyebek mellett arról mesélt, hogy édesanyja régebben minden évben azon spekulált, hogy talán ő nyeri a Nobel-díjat – mire ő emlékeztette, hogy volt idő, amikor még ösztöndíjat sem kapott a kutatásaihoz.
„[Az anyám] azt mondta, hogy »de te olyan keményen dolgozol«. Én pedig azt mondtam, hogy sok-sok tudós dolgozik nagyon-nagyon keményen” – mondta.
„Ez hihetetlen megtiszteltetés. Mindkettőnk részvétele nélkül nem juthattunk volna erre az eredményre” – reagált a díjra Drew Weissman.
A két díjazott 2005-ben közösen fejlesztette ki az úgynevezett nukleozid bázismódosításokat, amelyek megakadályozzák, hogy az immunrendszer gyulladásos támadást indítson a laboratóriumban előállított mRNS ellen, ami korábban a technológia terápiás felhasználása előtt álló fő akadálynak számított.
A BioNTech júniusban közölte, hogy világszerte mintegy másfél milliárd ember kapta meg a Pfizerrel közösen kifejlesztett mRNS-vakcinát. Nyugaton ez volt a legszélesebb körben használt oltóanyag.
Karikó Katalin több mint hetven elismerést kapott, de mint mondta, sosem a díjakért dolgozott, munkáját szolgálatnak tekinti az emberiség és a tudományos fejlődés érdekében. 2022. július 1-jén vette át az ELTE díszdoktori címét.
„Utoljára magyar egyetemen öt évvel ezelőtt tartottam előadást a nukleozidmódosított mRNS-ek hatásáról, akkor tizenketten jelentek meg” – mondta a magyar kutató a zsúfolásig telt teremben.
Karikó Katalin kutatótársával, Drew Weissmannal közösen 2021-ben megkapta az amerikai Nobel-díjnak is nevezett Lasker-díjat, mert az általuk kidolgozott, a hírvivő RNS módosításán alapuló új terápiás technológia áttörést tett lehetővé a rendkívül hatékony Covid–19-vakcinák gyors kifejlesztésében, és számos különböző betegség kezelésének és megelőzésének fejlődését is elősegítheti.
Karikó Katalint és kutatótársát már 2021-ben is esélyesnek tartották a Nobel-díjra. A CNN cikke szerint akár idén is megkaphatják a legnagyobb tudományos elismerést. A tavalyi orvosi, fizikai és kémiai Nobel-díjak díjazottjai között kizárólag férfiak voltak – emlékeztet a cikk.
Karikó Katalin Szolnokon született 1955. január 17-én, Kisújszálláson nőtt fel, apja hentes, anyja könyvelő volt. Egy interjúban arról beszélt, hogy apja már néhány évesen disznószívet adott a kezébe, és megmutatta neki, hogyan alvad a vér. Kisújszálláson tovább táplálták a természet iránti érdeklődését, mint mondta, ma is büszke arra, hogy nyolcadikos korában tanulmányi versenyt nyert élővilágból.
Középiskoláit is Kisújszálláson, a Móricz Zsigmond gimnáziumban végezte, majd 1973–1978 között a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt.
1978–1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatta PhD-képzését, 1983-ban doktorált. 1978-ban a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként kezdett dolgozni a Szegedi Biológiai Központban (SZBK). Ott első feladata egy antivirális molekula szintetizálása volt. Ekkor kezdte el tanulmányozni a vírusokat, ami aztán egész pályafutását meghatározta.
Ehhez kapcsolódóan: Nemzetközi díjat kapott Karikó Katalin – rangos lista
Minden nagy tudományos elismerést megkapott
1985-ben létszámleépítés miatt küldték el az SZBK-ból. Több próbálkozás után végül elfogadta a philadelphiai Temple Egyetemtől kapott meghívást, férjével és kislányával az Egyesült Államokban telepedett le. Három év után otthagyta a labort, és Washingtonba került, ahol interferonokkal dolgozott. Elmondása szerint ott tanulta meg igazán a molekuláris biológiát. 1989-ben tért vissza Philadelphiába, ahol a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta kutatásait 2013-ig. Molekuláris biológusként ott, a kardiológián kezdhette el az mRNS-kutatást.
1998-ban került az egyetemre Drew Weissman immunológus, Karikó Katalin későbbi kutatótársa, aki HIV elleni vakcinát akart készíteni. DNS-sel próbálkozott, de miután megismerkedett az mRNS-sel, a magyar tudóssal közösen folytatta a kutatást. A Pennsylvaniai Egyetem orvosi karán dolgozva sikerült elérniük, hogy a hírvivő RNS- (messenger RNS) molekulák, amelyek proteinek gyártására utasítják a sejteket, mesterségesen előállítva is stabilak maradjanak.
2005-ben jutottak el odáig, hogy az egyetem szabadalmaztatta technológiájukat, amely alapján a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcinája készült.
Karikó Katalint az elmúlt években minden nagy tudományos elismeréssel kitüntették Magyarországon és külföldön is. Megkapta a magyar tudományos élet legrangosabb kitüntetését, a Bolyai-díjat, és elnyerte a Nobel előszobájaként emlegetett kitüntetéseket is, így a Columbia Egyetem The Louisa Gross Horwitz-díját, valamint a Brandeis Egyetem díját is.
Tavaly szeptember végén megkapta a legrangosabb német tudományos elismerést, a Paul Ehrlich és Ludwig Darmstaedter-díjat, amelyet a BioNTech három irányítója közösen nyert el az mRNS-terápia fejlesztése terén elért eredményeiért. 2021 szeptemberében felkerült a Time magazin éves listájára, amelyen a világ száz legbefolyásosabb embere szerepel.
Magyar származású tudós utoljára 19 éve, 2004-ben kapott Nobel-díjat. Ekkor Herskó Ferenc izraeli biológust tüntették ki a test fehérjéinek lebomlását vizsgáló kutatásaiért.
