Múlt héten lemondott Karas Monika, az NMHH elnöke, mert „új szakmai kihívások” kezdték érdekelni. Így biztosan a fideszes többség választhatja ki utódját az NMHH élére kilenc évre. Az ellenzék most bojkottot hirdetett, tiszta választást akar.
Múlt pénteken váratlanul lemondott Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), egyben a Médiatanács elnöke. Hivatalosan azért akar nyolc év után távozni a legfőbb médiaszabályozói posztról, mert „új szakmai kihívásokat” keres. Az NMHH elnökét kilenc évre választják.
A Szabad Európa már tavaly októberben arról írt, hogy Karas még azelőtt távozhat posztjáról, hogy 2022 szeptemberében lejárna a mandátuma. Ha ugyanis Karas kivárta volna a szeptembert, akkor már az új összetételű Országgyűlés választotta volna ki az utódját.
Így viszont még a parlamenti kétharmaddal rendelkező Fidesz jelölheti ki a médiaszabályzó testület vezetőjét. Karas Monika akkor még tagadta, hogy ez lenne a terv.
Hétfőn Brenner Koloman (Jobbik), az NMHH tagjait jelölő eseti bizottság ellenzéki alelnöke, Gurmai Zita (MSZP), Keresztes László Lóránt (LMP) és Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) bejelentette, hogy bojkottálni fogja az eseti bizottságot – írja a Media1. Szerintük Karas lemondása és utódjának azonnali megválasztása kilenc évre antidemokratikus és aggályos lépés.
„A Médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság ellenzéki tagjaként ezúton is tiltakozunk és felháborító lépésnek tartjuk mindezt, amely érdemben és negatívan befolyásolja a jövő áprilisi parlamenti választásokat, hiszen a hazai torz médiaviszonyokat minden mérvadó hazai és nemzetközi elemzés is a valóban fair választásokat megakadályozó tényezőként azonosították, ezt egyébként az EBESZ nemzetközi megfigyelői már a 2018-as parlamenti választások esetében is megállapították, és azóta a helyzet tovább romlott” – írták közleményükben.
Az NMHH hivatalosan független intézmény, ő felügyeli és szabályozza az elektronikus hírközlést az internettől a mobilfrekvenciákig, illetve a teljes médiaiparágat.
Az NMHH legfőbb döntéshozó szerve, a Médiatanács tagjait – szintén kilenc évre – 2019 decemberében választotta meg az Országgyűlés. A testületbe csak a Fidesz jelöltjei kerültek be.
A Médiatanács dönt a rádiós frekvenciák kiosztásáról és hatóságként a médiavállalatok bírságolásáról is.
A Médiatanács ellenőrzi a mintegy százmilliárd forint közpénzből gazdálkodó állami média (Magyar Televízió, Rádió és Magyar Távirati Iroda) működését, azáltal hogy ő felügyeli a munkavállalókat foglalkoztató és a műsorgyártói szerződéseket megkötő MTVA-t is.
2005-ben a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. jogi képviselőjeként megnyerte az Orbán Viktor és felesége szerepével kapcsolatos pert az Élet és Irodalommal szemben. Igaz, a lap cikkének fő állítása cáfolatlan maradt, miszerint Orbán Viktor regnáló miniszterelnökként érdemben vett részt a céggel kapcsolatos tárgyalásokon (ezen hangzott el az ismert „ne mi nyerjük a legtöbbet” mondat), de a bíróság arra hivatkozva marasztalta el a lapot, hogy a miniszterelnök nem közgyűlésen vett részt, ahogy a lap állította.
