Így biztosan a fideszes többség választhatja ki utódját az NMHH élére, 9 évre.
Lemondott posztjáról Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, egyben a Médiatanács elnöke, számolt be a 24.hu. A Szabad Európa már tavaly októberben arról írt, hogy Karas még az előtt távozhat posztjáról, hogy mandátuma 2022 szeptemberében lejárna. Ha ugyanis Karas kivárta volna a szeptembert, akkor már az új összetételű Országgyűlés választotta volna ki utódját. Így viszont még a parlamenti kétharmaddal rendelkező Fidesz jelölheti ki a médiaszabályzó testület vezetőjét.
Az NMHH elnökét a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A kinevezéssel az elnök automatikusan a Médiatanács elnökjelöltjévé is válik, ahhoz azonban, hogy ezt a tisztséget megkaphassa, a parlament kétharmados többsége szükséges.
Októberben Karas még cáfolta lapunk értesülését, most viszont az NMHH megerősítette a lemondás hírét. Az elnök lemondását hivatalosan „új szakmai kihívások keresésével indokolta”. A 24.hu szerint Karas már Áder János köztársasági elnökkel is közölte döntését.
Az NMHH legfőbb döntéshozó szervének, a Médiatanácsnak tagjait – szintén 9 évre – 2019 decemberében választotta meg az Országgyűlés. A testületbe csak a Fidesz jelöltjei kerültek be.
A Médiatanács dönt a rádiós frekvenciák kiosztásáról, és hatóságként a médiavállalatok bírságolásáról is. A Médiatanács ellenőrzi a mintegy 100 milliárd forint közpénzből gazdálkodó állami média (Magyar Televízió, Rádió és Magyar Távirati Iroda) működését, azáltal, hogy ő felügyeli a munkavállalókat foglalkoztató és a műsorgyártói szerződéseket megkötő MTVA-t is.
A Karas Monika vezette hatóság nem indított vizsgálatot arról, hogy a több száz médiumot tulajdonló Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrejötte nem járt-e túlzott médiapiaci koncentrációval és a média sokszínűségének csökkenésével.
Az NMMH elnöke 2019 augusztus óta a jegybank elnöki fizetésének 80 százalékát, azaz 4 millió forintot keres havonta, amihez jön még 400 ezer a Médiatanács elnöki tisztsége után.
A kritikusai szerint is kiváló médiajogász Karas Monika az 1990-es években a Hírlapkiadó Vállalat jogtanácsosaként, majd vezérigazgató helyetteseként dolgozott, ügyvédként pedig sok kiadót és médiaszolgáltatót képviselt. Így Csurka István (MIÉP) Magyar Fórumát évekig, a Hír TV-t és a Lánchíd Rádiót, de képviselte Habony Árpádot (sikertelenül próbálkozva a kormányzati kommunikáció meghatározó embere nem-közszereplői státuszának elfogadtatásával) és Rogán Antalt is.
2005-ben a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja kft jogi képviselőjeként megnyerte az Orbán Viktor és felesége szerepével kapcsolatos pert az Élet és Irodalommal szemben. Igaz, az ÉS cikkének fő állítása cáfolatlan maradt, miszerint Orbán Viktor regnáló miniszterelnökként érdemben vett részt a céggel kapcsolatos tárgyalásokon (ezen hangzott el az ismert „ne mi nyerjük a legtöbbet” mondat), de a bíróság arra hivatkozva marasztalta el a lapot, hogy a miniszterelnök nem közgyűlésen vett részt, ahogy a lap állította.
