Kapu Tibor közép-európai idő szerint június 25-én, 8 óra 31 perckor az Axiom-4 küldetés tagjaként elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a NASA floridai Kennedy Űrközpontjából. A 34 éves gépészmérnök Kapu Tibort és tartalékos társát, Cserényi Gyulát 240 jelentkező közül választották ki, és mindketten az Egyesült Államokban, Houstonban készültek fel a küldetésre.
Az Ax-4 küldetés parancsnoka, az amerikai Peggy Whitson (65 éves), az Axiom Space űrhajósa ötödszörre indul az űrbe, a többiek első űrutazásukon vesznek részt. Shubhanshu Shukla (40 éves) indiai pilóta az Indiai Űrkutatási Hivatal, Sławosz Uznański-Wiśniewski (41 éves) lengyel küldetésspecialista az Európai Űrügynökség (ESA) és a Lengyel Űrkutatásai Hivatal együttműködésében, Kapu Tibor (34 éves) küldetésspecialista pedig a HUNOR magyar űrhajós program képviseletében repül.
A négyfős személyzet 31 ország csaknem 60 tudományos kísérletét végzi el, kiemelve a küldetés globális jelentőségét és együttműködésen alapuló jellegét az alacsony Föld körüli pályán (LEO) végzett mikrogravitációs kutatások előmozdítása érdekében - áll az MTI összefoglalójában.
A tudományos kísérletek száma rekordot jelent, még sosem hajtottak végre ennyi vizsgálatot Axiom Space-misszió során a Nemzetközi Űrállomáson. Végeznek majd többek között kísérleteket az orvostudomány, a rákkutatás és a cukorbetegség területén.
A magyar Hunor program keretében 25 kísérletet, illetve programot hajtanak végre. A kutatások célja, hogy bővítsék az űrrel, valamint annak az emberekre, illetve anyagokra gyakorolt hatásaival kapcsolatos ismereteinket.
A kormány 2021-ben fogadta el azt a 99 millió dolláros (mintegy 35 milliárd forintos) űripari fejlesztési programot, amelynek részeként most a korábban az autóiparban dolgozó 33 éves Kapu Tibor mehet majd az űrbe. A kiválasztott személyét egyébként Szijjártó Péter jelentette be tavaly májusban a Facebook-oldalán.
Az űrutazás legnagyobb anyagi nyertese ugyanakkor az a néhány kiválasztott cég lehet, amelyeknek az eszközeit Kapu felviszi az űrállomásra tesztelni.
Ez az űrutazás a magyar űrprogram legnagyobb nyilvánosságot kapó zászlóshajóprojektje. A HUNOR (Hungarian to orbit, vagyis Magyart Föld körüli pályára) nevű programra az állam 99 millió dollárt (mintegy 35 milliárd forintot) szánt.
Ehhez kapcsolódóan: Jelentős közpénzes támogatással rárepül a nagyobb magyar űripari cégekre a NER
A program legnagyobb értéke az ISS-en eltöltött idő, azaz hogy milyen kísérleteket végez el fent a magyar űrhajós. Ez a lényeg, ugyanis Magyarország rendelkezhet az asztronauta űrben töltött idejének egy részével.
Egy űripari vállalkozásnak óriási lökést ad, ha rendelkezik flight heritage-dzsel,
azaz fel tudja mutatni, hogy eszköze valódi űrbeli körülmények között is működőképes.
Az első kiképzett magyar űrhajós, aki eljutott a világűrbe Farkas Bertalan volt, ő 1980-ban a Szojuz–36 fedélzetén vett részt az űrutazásban. Cseretársa, a Szojuz–36 tartalékszemélyzetének tagja a szintén űrhajósként kiképzett Magyari Béla volt. Simonyi Károly (Charles Simonyi) 2007-ben és 2009-ben is járt űrturistaként a Nemzetközi Űrállomáson.
Magyarországnak 2021 óta van űrstratégiája, amelynek célja az ágazat fejlesztése. Ebben négy nagy zászlóshajóprogram szerepel, ami a hazai űripar alapját jelentené, ezekre költené a legtöbb pénzt az állam. Része ennek a magyar űrhajósprogram is. Cikksorozatban mutattuk be, kik lehetnek az űrstratégia valódi nyertesei. A sorozat első részét itt, a másodikat itt, a harmadikat pedig itt olvashatja el.
