Semmilyen döntés Ukrajnáról Ukrajna nélkül, de Európáról sem Európa nélkül – az Európai Unió új kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint ez az egyik vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni az ukrajnai békerendezés esetén. Kaja Kallas kedden a Szabad Európának és néhány más európai lapnak adott interjúban arról is beszélt, hogy az oroszokkal szimpatizáló európai kormányok számának növekedése ellenére bízik abban, hogy az EU képes lesz megőrizni az egységet, mert csak akkor maradhat erős.
Európát nem lehet kihagyni semmilyen békerendezésből
„Világos, hogy bármilyen megállapodásról legyen szó, Európa része kell hogy legyen. Az ukránokra tartozik, hogy milyen megállapodás elfogadható számukra” – hangsúlyozta a főképviselő, miközben a világ a jövő héten az elnöki esküt letevő Donald Trump által beígért rendezési tervre vár. Emlékeztetett Trump ígéretére, miszerint gyorsan véget fog vetni a háborúnak. Úgy véli, hogy amennyiben a leendő elnök tényleg latba veti Amerika erejét annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon az orosz elnökre, hogy kivonja a seregeit Ukrajnából, és véget vessen a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra bombázásának, a háború záros időn belül véget érhet.
A korábbi észt miniszterelnök szerint az a probléma, hogy Vlagyimir Putyin nem igazán akar békét. Tűzszünetet akar, hogy erőinek átcsoportosítására és újrafelfegyverzésére használja. „Láttunk már tűzszüneteket azelőtt. Az oroszok sohasem tartották tiszteletben a fegyvernyugvást. Ezért Európa számára lényeges, hogy a béke fenntartható és tartós legyen.”
Ehhez kapcsolódóan: A leendő EU-s külügyi főképviselő szerint amíg csak szükséges, támogatni kell Ukrajnát
A főképviselő szerint Oroszország gyengül, és nem érdekelt a békében
Kaja Kallas szerint korai bármiféle európai békefenntartó szerepről gondolkodni, mert Moszkva jelenleg nem érdekelt a békében. Mi több, úgy látja, hogy Európa jobban akarja a békét, mint Oroszország, amelynek meggyőződése, hogy az idő neki dolgozik. Szerinte ez tévedés. A Nyugatnak fokoznia kellene a gazdasági nyomást Oroszországon. „Azt látjuk, hogy a pénztartalékaik teljesen lemerültek. Jóval kevesebb bevételük van a kőolaj és a földgáz eladásából, mint azelőtt. A legfrissebb hírek szerint a Gazprom leépíti menedzsmentjének negyven százalékát; a munkaerőpiac nagyon rossz bőrben van; az irányadó kamat húsz százalék felett van; észak-koreai katonákat toboroznak – ez mind azt mutatja, hogy nem állnak valami fényesen.”
Ezért ő úgy véli, hogy ha sikerül megőrizni az egységet és az erőt, az idő valójában Ukrajnának és szövetségeseinek dolgozik. „Tehát rajtunk múlik annak biztosítása, hogy Ukrajna erős legyen a harctéren. Mert minél erősebb a harctéren, annál erősebb lesz a tárgyalóasztalnál.” A bizottsági alelnök szerint Ukrajna katonai támogatása, a gazdasági nyomás fokozása Moszkvára, és nemzetközi elszigetelése az egyetlen módja annak, hogy Oroszország ne kerekedjen felül.
„Nem szabad alábecsülni a saját képességeinket és túlbecsülni az oroszokét. Oroszország időnként titokzatos hatalomnak tűnik, amelyet nem lehet legyőzni. Ez nem igaz, katonai és gazdasági képességek szempontjából is erősebbek vagyunk, az erő pozíciójából kellene hozzáállni a dolgokhoz” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a szíriai rezsim összeomlása egyértelműen megmutatta, hogy Oroszország nem legyőzhetetlen.
Ehhez kapcsolódóan: Tíz uniós partner orosz földgáz- és atomstopot sürget
Kallas nem aggódik egy oroszbarát közép-európai tengely létrejötte miatt
A kül- és biztonságpolitikai főképviselő igyekezett kisebbíteni annak a jelentőségét, hogy Közép- és Kelet-Európában több országban is olyan vezetők és kormányok vannak hatalmon vagy – mint Ausztriában és Csehországban – kerülhetnek hatalomra, akik nyíltan oroszpártiak. „A nehéz egyezkedések ellenére képesek voltunk fenntartani az egységet. Ez egyre nehezebbnek ígérkezik. Mégis még mindig bízom benne, hogy egységes álláspontot tudunk képviselni, mert csak ennek birtokában tudunk erősek maradni.” Kaja Kallas nem hiszi, hogy a Trump-kormányzat meg fogja osztani az EU-t, ami szerinte – tekintettel az Egyesült Államok európai érdekeltségeire – nem is áll érdekében.
A főképviselő nem látja sok értelmét a számháborúnak akörül, hogy – mint Trump legutóbb nyilatkozta – a NATO-szövetségeseknek GDP-jük öt vagy három százalékát kellene védelmi kiadásokra költeniük. „Nyilvánvaló, hogy többet kell tennünk. A GDP két százaléka (ami tíz éven át volt cél) már nem elég, ha figyelembe vesszük, hogy Kína és Oroszország mennyit költ védelmi célokra – húzta alá, hozzátéve, hogy a védelmi kiadásokkal az a probléma, hogy amikor szükséged van rá, már túl késő. – Ahhoz, hogy békében éljünk, készülnünk kell a háborúra” – jegyezte meg.
Meggyőződése, hogy mindenki veszítene egy kereskedelmi háborúval Európa és az USA között, az egyetlen, aki jól járna vele, Kína.
A tenger alatti kábelek elleni támadások tanulságai
A politikus a Balti-tenger alatt húzódó kábelek elleni támadásokról szólva hangsúlyozta, hogy hiba lenne külön kezelni a különböző európai kritikus infrastruktúrákat érő támadásokat. Az első dolog szerinte ezért az ilyen események együttes kezelése és a tudatosság növelése, a figyelemfelkeltés. Másodszor: a tenger alatti kábelek nem csak uniós tagállamok között vannak kitéve ilyen veszélynek. Példaként említette, hogy Kína több mint harminc alkalommal elkövetett ilyesmit Tajvan és Dél-Korea viszonylatában, ezért fontosnak tartja a nemzetközi tengerjog továbbfejlesztését, hogy az ilyen problémákra is kiterjedjen; végül a kibervédekezés mellett a kőolajat a büntetőintézkedések kijátszásával fuvarozó orosz árnyékflotta elleni szankciók további szigorítását is szükségesnek tartaná.
Ehhez kapcsolódóan: A német külügyminiszter szerint az orosz árnyékflotta tagja a Balti-tengeren megsérült tankhajó
Szíria: fokozatos és feltételekhez kötött szankcióoldás
Megerősítette, hogy az EU a Szíriát sújtó szankciók fokozatos feloldását mérlegeli, a helyes lépések megtételétől függővé téve az egyes büntetőintézkedések megszüntetését. „Megnyugtató szavakat hallunk az új szír vezetéstől, de megnyugtató lépéseket is szeretnénk látni, azt, hogy a dolgok a jó irányba mennek. Ha azt tapasztaljuk, hogy nem ez történik, akkor visszaállíthatjuk a szankciókat” – mondta, emlékeztetve rá, hogy a kérdés a következő külügyminiszteri tanács ülésén is napirenden lesz.
