Nemrég térképre tette a Roma Sajtóközpont (RSK) azt a 120 települést amelyek éltek a kormány adta jogukkal és most már önazonossági rendeletben szabnak feltételeket, hogy kik, milyen feltételekkel vásárolhatnak ingatlant vagy költözhetnek be a településekre.
Kadét Ernő az RSK főszerkesztője szerint bár Navracsics Tibor miniszter a Balaton-felvidéki falvak arculatának megőrzése, valamint a fővárosi agglomeráció túlnépesedésére hivatkozott a törvény bevezetésekor, többségében Észak-Magyarországon használják a rendeletet a romák kiszorítására vagy épp távoltartására.
Példaként említette a csaknem tízezres lakosú Heves városának Krakkó nevű cigánytelepét, ami miatt a várost félkaréjban körülvevő hét településen gyorsan bevezették az önazonossági rendeleteket. Az RSK főszerkesztője szerint a láncreakció azért indult be, hogy a Krakkóban élők nehogy a környező településekre költözzenek be. Kadét Ernő szerint úgy terjednek az önazonossági rendeletek, mint a vírus. A borsodi Teresztenye rendelete pedig nem csak a beköltözést korlátozza, hanem már azt is, hogy a választás évében kik létesíthetnek lakcímet a faluban. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium szerint a törvény minden elemében jogszerű és kizárja a diszkriminációt.
Százhúsz település önkormányzata döntött eddig arról, hogy kikkel és milyen feltételekkel akar együtt élni a jövőben. A legtöbb település legalább középfokú végzettséghez, folyamatos TB-jogviszonyhoz, jövedelemigazoláshoz, büntetlen előélethez kötné azt, hogy ki vehet náluk ingatlant. De, ha meg is felelnek a kritériumoknak, akkor ezen felül még pénzt is kell csengetnie a kasszába annak, aki ilyen településre költözne. Van, ahol több tízezret, van, ahol több százezret. Betelepülési hozzájárulásnak nevezték el.
Jogi No-Go zónák
Az önazonossági rendeletekbe úgy tűnik majdnem minden belefér. Az önkormányzatok próbálkoznak is különféle ötletekkel, ha nagyon túllőnek a célon maximum a vármegyei Törvényességi Felügyeleti Osztály megsemmisíti a rendeletüket. De erre nem sok példa van – magyarázza a Szabad Európának Kadét Ernő. A Roma Sajtóközpont főszerkesztője az elmúlt hónapokban keresztül-kasul bejárta Észak-Magyarországot. Ott lett eddig a legnépszerűbb a kitiltó rendeletek alkotása.
„Azt láttuk, hogy nem ott terjednek ezek a rendeletek, amire hivatkozva Navracsics miniszter és a kormány beszélt. Ők, ugye, azt mondták még a legelején, hogy a Balaton-felvidéki települések arculatát szeretnék megőrizni, és megvédeni a túlnépesedéstől a fővárosi agglomerációt. De a listákat nézve láttuk, hogy nem a nagy települések, a főváros agglomerációja volt elsősorban érintett, és semmiképp sem a Balaton-felvidék, amiről annyit beszéltek, hanem Magyarország legszegényebb térségei”
– mondta lapunknak az RSK főszerkesztője, aki tudomása szerint Borsodban például eddig csak két-három rendeletet semmisített meg a Törvényességi Felügyelet, a többi átcsúszott.
„Az egyik az a mezőkeresztesi volt. Ők alkották meg a legelső rendeletet. Az önkormányzat annyira szorgalmas és lelkes volt, hogy még a törvény hatályba lépése előtt megcsinálták az önazonossági kitiltó rendeletüket. Mezőkeresztes egyébként egy nagyon jól dokumentált helyszín arra nézve, hogyan szorítja ki az önkormányzat évek óta a romákat. Ráadásul eléggé kétes módszerekkel. Ilyet máshol is láttunk már, csak nem ekkora volumenben. A településen legalább húsz olyan háznak a helyét találtuk meg, ahol korábban romák laktak. Az önkormányzat ilyen-olyan módszerekkel megszerezte tőlük a házaikat, majd lerombolta azokat, a cigányokat meg rátolta a környező falvakra”
– magyarázta a módszer Kadét Ernő.
A mezőkeresztesi rendelet csak néhány hétig volt érvényben. A helyiek tiltakozása miatt az önkormányzat behúzta a féket. A szomszédos Szentiván településen is rendeletet alkottak – magyarázza Kadét Ernő – miután a mezőkeresztesi önkormányzat kirekesztő gyakorlata miatt a romák oda menekültek. Szentistvánnak nem maradt más választása, így ott is hoztak egy rendeletet, amely megfékezi az elűzött emberáradatot.
Csodafegyver
Ugyanez a tendencia ismétlődött meg Heves vármegye szegletében is, csak látványosabban, nagyobb volumenben. A tízezres Heves városának hírhedt szegregátuma a Krakkó nevű városrész. Itt több ezren élnek. A környékbeli települések pedig azt szerették volna, hogy aki a Krakkóból jön, ne hozzájuk menjen. Átány, Erdőtelek, Tarnaszentmiklós, Tenk, Pély, Hevesvezekény és a Jászivány önkormányzatai ezért miután felhatalmazást kaptak a kormánytól megalkották a saját rendeletüket. De csak névlegesen. Ugyanis nem bíbelődtek sokat a szövegezéssel, általában szóról-szóra átvették egymásét, csak a nevek, a szignó és a pecsét különbözött. Kadét Ernő szerint azért léptek gyorsan a települések, nehogy késő legyen.
„Ez olyan, mint egy vírus. Láncreakciószerűen terjed egyik településről a másikra. Ha egy térségben beindul, akkor a szomszédos falvak is átveszik. Ezt előre lehetett látni, hogy ez lesz. Hiszen, ha a legszegényebbeket, a legkiszolgáltatottabbakat, kimondva kimondatlanul is a cigányokat célozzák ezekkel a rendeletekkel, akkor nyilván, ha ezt a szomszéd falu is megtudja, akkor azonnal meghozza ő is ezt a rendeletet, mert nem akarja, hogy a településről kiszoruló cigányok bekerüljenek az ő településére. Tehát hova fognak költözni a romák? Oda, ahova engedik őket. Ebből az következik, hogy ha ez a törvény így marad, ezt viccen kívül mondom neked, rezervátumok fognak kialakulni, és nem tíz éven belül, hanem három-öt éven belül”
– fejtette ki Kadét Ernő, aki „mérhetetlen cinizmusnak” tartja az Orbán-kormány részéről azt, hogy az elmúlt 15 évben leépítették a szociálpolitikát és az önkormányzati rendszert.
„Alig maradtak intézményeik és költségvetése a településeknek, majd most egy jogi csodafegyvert adtak az önkormányzatok kezébe, amivel a szőnyeg alá söpörhetik a szegénységet”
– mondta Kadét Ernő.
„Minden elemében jogszerű”
Teresztenye, a borsodi falu arról vált híressé, hogy egy 2002-es örökségvédelmi rendeletre hivatkozva elővásárlási joggal szűrték a roma beköltözőket. Novembertől azonban „miért ne” alapon bevezették az önazonossági rendeletet is a faluban. A tervezetből kiderül: nincs feltételrendszere annak, ki költözhet be, azt majd az önkormányzat gyakorlatilag eldönti. Ráadásul az új szabályozás azt is kimondja: az önkormányzati választás évében egészen a választás napjáig lakhelyet nem lehet az egy utcás faluban létesíteni.
Vécsei Vilmos jegyző még októberben azt mondta lapunknak: bevezetné a közös hivatalhoz tartozó másik négy 100 fő alatti faluban is ezt a rendeletet azért, hogy külsősök ne tudjanak beavatkozni a helyi választásokba. Pedig a 2024-es választásokon pont ez történt, de akkor a jegyző nem tiltakozott amiatt, hogy 110 százalékkal ugrott meg papíron Teresztenye lakossága. A fiktív lakosok többsége a mai napig a faluba van bejelentkezve. Az ő szavazataiknak köszönhetően aratott elsöprő győzelmet tavaly a 2009 óta regnáló Brogli Attila polgármester.
Nemrég a nemzetiségi ombudsman-helyettes is megkongatta a vészharangot és az állásfoglalásában azt írta: javasolja a szabályozás soron kívül történő alapjogi felülvizsgálatát és módosítását, szükség esetén hatályon kívül helyezését.
Az önazonossági rendeletek terjedése kapcsán kerestük a törvényt szignózó Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot, hogy megtudjuk többek között azt:
- A Balaton-felvidéken hány település vezette be a rendeletet?
- Tervezik-e a törvény felülvizsgálatát vagy módosítását miután úgy tűnik, hogy ezt leginkább a romák beköltözése ellen használják és többnyire nem a Balaton környékén és nem a fővárosi agglomerációban?
A minisztérium sajtó osztálya levélben annyit írt:
„Nagy tisztelettel vártuk a roma civil szervezeteket és jogvédőket a törvénytervezet társadalmi vitájában, de nem jöttek, sőt, semmilyen fórumon nem jelezték, hogy módosítanák a javaslatainkat! Több mint kétezer önkormányzati vezető viszont ott volt az összes politikai és szakmai egyeztetésen - velük együtt alakítottuk, majd fogadtuk el az önazonosság védelmi törvényt, ami minden elemében jogszerű és kizárja a diszkriminációt.”
A minisztérium válasza után féltucatnyi roma szervezettel beszéltünk, hogy megtudjuk: hívták-e a törvény társadalmi vitájára a minisztériumtól őket. De egyik szervezetet sem kereste a KTM. A kormány honlapjára április 16-án került fel a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény társadalmi egyeztetése. Itt azonban csak írásban lehetett véleményezni a megjelenéstől számítva összesen 8 napig a törvénytervezetet.
