Nem nyugtatta meg a meghívottakat Navracsics Tibor önkormányzati és területfejlesztési miniszter nem sajtónyilvános egyeztetése az önkormányzati gazdálkodást komolyan érintő új kormányzati tervekről. Például július 1-jétől a Magyar Államkincstár egy gumiparagrafus alapján költségvetési biztosokat küldhetne az önkormányzatokhoz határozatlan időre.
Zárt körű egyeztetést tartott Navracsics Tibor önkormányzati és területfejlesztési miniszter kedd délután önkormányzati vezetőknek a helyhatóságokat érintő változásokról. Információink szerint az „inkább tájékoztató, mint konzultáció jellegű” eseményen a miniszternek nem sikerült eloszlatnia a településvezetők aggodalmait. Az első napirendi pont a Versenyképes Járások Programhoz kötődött. Mint ismert, a tervek szerint a településeken képződő iparűzési adóból a kormány 65 milliárdot (ennyi az adó többlete a kormány szerint 2025-ben a 2024-eshez képest) elvon és egy külön alapba csoportosít, erre pályázhatnának az önkormányzatok a Versenyképes Járások Program keretében.
„A fontosabb kérdések már eldőltek, ezekről nem lehetett konzultálni. Ezenkívül az is eldőlt, hogy a pályázatokról úgy döntenek majd, hogy egy járás polgármestereinek kétharmadának kell egyetértenie. Ha ez nincs meg, akkor az adott célra (például egy bölcsőde fejlesztésére vagy térfigyelő kamerák beszerzésére) több település konzorciumot alkothat, és a konzorciumok versenyeznek a forrásokért. Ha a konzorciumi tagok egyezségre jutnak – szintén kétharmados arányban –, akkor is eldőlt a pályázatok sorsa. De ha nem, akkor viszont már a miniszter döntheti el, ki juthat pénzhez” – mondta egy forrásunk.
Számla, vezetés
A másik két legfontosabb kérdés közül az első az a törvénymódosítási javaslat volt, amelynek értelmében október 1-jétől a megyei jogú városok önkormányzatai, a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok a megelőző évi költségvetési kiadásuk öt százalékát meghaladó pénzeszközeiket kötelesek a Magyar Államkincstárnak utalni, és onnantól a kincstárhoz kell fordulniuk, ha használni akarják a saját pénzüket, a MÁK pedig köteles a kért pénzösszeget egy munkanapon belül visszautalni az önkormányzat számlájára. 2027-től ez vonatkozna a városi önkormányzatokra, majd 2028-tól az összes helyhatóságra. Ugyancsak kötelesek lesznek átutalni minden pénzt, ami „nem szükséges a következő munkanap végéig ellátandó feladataikhoz, illetve teljesítendő fizetési kötelezettségeikhez”.
Ehhez kapcsolódóan: Navracsics Tibor: „Mondjuk én vagyok a garancia”
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) véleménye szerint a tervezet alkotmányosan aggályos, de zavart is okozhat az önkormányzatok működésében. „Most a miniszter azt mondta: a MÁK 6,5 százalékos éves, tehát a piacit meghaladó kamatot fizet majd a nála lekötött pénzért, és a lekötéseket költségmentesen fel is lehet törni. Ez elsőre jól hangzik, valóban előnyös lehet a konstrukció. De persze ez a 6,5 százalék nincs kőbe vésve, ha esetleg úgy alakul, a jövő évi választások után a kormányzat a rossz gazdasági helyzetre tekintettel akár csökkentheti is – mondta forrásunk, aki szerint a kormány első körben négyszázmilliárd forinttal számol, vagyis ennyivel javulhat az államháztartás egyenlege. – Az persze nem tisztázott, hogy a két legnagyobb önkormányzati számlavezető bank, az OTP és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH hogy reagálja majd le, hogy ennyi pénz kezelésétől esik el. Nyilván drágítani fogják az egyéb szolgáltatásaikat felénk” – fogalmazott.
Kockázatok
A törvény elfogadása ugyanis drasztikus változást jelent az önkormányzatok gazdálkodásában. Ma a helyhatóságok túlnyomó része – néhány kivételtől eltekintve, amikor már eleve a MÁK-nál vezetik – kereskedelmi bankoknál vezeti a számláját. Ez nemcsak azt jelenti, hogy piaci kamatot kapnak lekötött betéteik után, hanem azt is, hogy élhetnek a folyószámlahitel lehetőségével.
A polgármesterek szerint ez a törvénymódosítás gyakorlatilag az önálló önkormányzati gazdálkodás végét jelenti, márpedig ezt az Alaptörvény is rögzíti. A MÖSZ 14 pontban kifogásolta a tervezett módosításokat. A már említett alkotmányos aggályokon túl többek között azzal érvelnek, hogy az önkormányzatok rengeteg olyan pénzt is kezelnek (például illetékek), amit csak beszednek és egyből továbbítanak. Ha ezt a kincstár elvonja, és csak külön kérésre utalja vissza, az hosszabb ügyintézést, akár káoszt is okozhat. Azt sem tudni, pontosan mi lesz az önkormányzatokhoz érkező uniós támogatások sorsa. „Magas lesz a kockázata” az új rendszerben a MÖSZ szerint, hogy az önkormányzatok önhibájukon kívül késve tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek – a késedelmi kamatok viszont várhatóan őket terhelik majd.
Ehhez kapcsolódóan: Egymásnak ugrottak a fideszes polgármesterek és országgyűlési képviselők, országjárásra indult Navracsics Tibor
A tervezet szerint a cél többek között az államháztartás egyensúlyának javítása és a kormányzat részére rendelkezésre álló likvid pénzeszközök mennyiségének emelése, valamint „az önkormányzati gazdálkodás átláthatóságának erősítése”. A HVG cikke szerint a mintegy 3200 magyar önkormányzat kilencszáz-ezermilliárd forintos betéttel rendelkezik, így első körben, októbertől mintegy háromszázmilliárd forint érkezhet az államhoz. Ezt a pénzt innentől a MÁK fialtathatja. Az államnak kevesebb rövid lejáratú – egynapos – állampapírt kell kibocsátania, ezzel is jobban jár.
Egy másik törvénymódosítás szerint a Magyar Államkincstár elnöke július 1-jétől határozatlan időre költségvetési biztost nevezhet ki minden olyan önkormányzathoz, amelynél „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet” tapasztal. Csakhogy a jogszabály nem definiálja, hogy egy önkormányzat pénzügyi helyzete mikor válik romlóvá, súlyossá. A keddi egyeztetésen erről sem hangzott el túl sok konkrétum. Forrásunk szerint a módosítás célja első körben egyértelműen az lehet, hogy a főváros nyakába ültessenek egy megbízottat.
Nem szükséges a transzparencia
Köztudott, hogy – többek között a helyi adóbevételek jelentős részének kormányzati elvonása és az egyre alacsonyabb központi finanszírozás miatt – a magyar helyhatóságok jelentős része anyagi gondokkal küzd, így például folyamatosan kénytelenek folyószámlahitelt felvenni számlavezető bankjuktól. Ezenkívül jelentősebb egyszeri tételek (akár egy beruházás költségei) is ronthatják egy-egy helyhatóság gazdálkodási mutatóit az adott évben.
A költségvetési biztos gyakorlatilag teljesen átveheti az irányítást egy önkormányzat működése fölött, hiszen kinevezése után minden kiadáshoz szükséges az ellenjegyzése. Ráadásul – a törvénymódosítás szövege szerint – a költségvetési biztos a működése során keletkezett „véleményeit, javaslatait, ajánlásait, megállapításait és egyéb dokumentumait a törvényi kivételekkel nyilvánosságra hozhatja” – vagyis akár úgy is dönthet, hogy ne legyenek nyilvánosak.
A Szabad Európának nyilatkozó önkormányzati vezetők attól tartanak, hogy a túl általánosan megfogalmazott kritériumok teret adhatnak annak is, hogy a MÁK elnöke akár politikai alapon nevezzen ki költségvetési biztosokat. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége információink szerint részletesen felsorolta a kifogásait. Ebben többek között azt írják, hogy mivel a költségvetési biztos akár nem nyilvános módon is élhet a jogaival, éppen az önkormányzatok gazdálkodásának átláthatósága sérülhet súlyosan – pedig a kormány többek között erre hivatkozik a törvénymódosítás beterjesztésekor.
