A kormány 35 évre magáncégeknek adná oda a hazai autópályák üzemeltetését és az ország összes településének szemétszállítását. Ez elképesztő nagy üzlet. Érthetetlen, hogy miért érné meg az adófizetőknek. A kabinet szerint a megalapozó számítások igazolnák azt, hogy megéri az üzlet, ezeket azonban nem akarja nyilvánosságra hozni. A bíróság mindkét esetben úgy döntött, hogy az adatokat nyilvánosságra kell hozni. Az egyik ügyben ma jogerős ítélet is született.
Nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI), milyen számítások alapján jutottak arra, hogy 35 évre koncesszióba adják a teljes magyar hulladékgazdálkodást. A kormányzati szervet a Transparency International Magyarország (TI) perelte be, és a bíróság múlt heti elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint ki kell adnia a számításokat. Ezt az információt korábban közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni a TI, de miután az NKI elutasította, bírósághoz fordultak.
Ez már a második ilyen jellegű ítélet, miután tavaly októberben szintén arra jutott a bíróság, hogy nyilvánosságra kell hozni, hogy mi alapján döntött a 35 éves autópálya-koncesszió mellett a kormány. Az NKI azonban fellebbezett, ennek a pernek ma volt a másodfokú tárgyalása, ahol jogerős ítélet született: ki kell adni az adatokat.
Mindkét esetben arról van szó, hogy nagyon hosszú időtávra a kormány által kiírt pályázaton nyertes magáncég végezheti a hulladék kezelését és elszállítását, illetve a gyorsforgalmi utak üzemeltetését és építését az egész országban. Hogy miért van erre szükség, egyáltalán miért éri ez meg az államnak és az adófizetőknek, azokból a számításokból derülhet ki, amelyeket a koncessziós iroda eltitkolt.
Nem kell közbeszerzést kiírni 35 évig
Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője szerint a 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között, hiszen a kormány mind az autópálya-üzemeltetés, mind a hulladékgazdálkodás esetében lezárná a piacot. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben úgy lehet majd autópályát építeni, hogy nem kell többé közbeszerzést kiírni.
„A koncesszió jogosultján kívül csak az a cég lehet alvállalkozó, amely feltehetően jó kapcsolatainak köszönhetően megbízást kap a koncesszión nyertes társaságtól. Egy esetleges kormányváltás esetén az új kabinetnek nem lesz beleszólása a magyarországi gyorsforgalmi utak építésébe” – tette hozzá. De a közvélemény sem fog hozzájutni alapvető információkhoz, mivel a kormány egyetlen koncessziós pályázattal 35 évnyi állami megrendelést vonnak ki a közbeszerzések alól.
Nagy Gabriella hangsúlyozta: a hosszú időtartam miatti kockázatokat, például az építőanyagok drágulását, a forint árfolyamának változását, vagyis a jövőbeni gazdasági bizonytalanságot a koncessziós pályázaton ajánlatot tevő cégek mind be fogják árazni, ezért feltételezhető, hogy a végeredmény jóval drágább lesz, mintha egy-egy kisebb, időben jobban belátható szakaszokban versenyeztetné meg a tevékenységeket a kormány.
Nagy Gabriella szerint nem tudni, hogy milyen lesz a hulladékgazdálkodás és a közlekedés 2057-ben, amikor lejár a koncesszió. A szakértő szerint abszurd az időtartam, olyan, mintha a kormány 1986-ban 35 éves beszállítói szerződést kötött volna egy írógépgyártóval arra, hogy a teljes magyar közigazgatást ellássa írógéppel. 2021-ben járt volna le a szerződés, miközben a világ már nagyot változott: mindenki számítógépet és internetes kommunikációt használ.
Mit mond a bíróság?
A Fővárosi Törvényszék októberi ítéletében kimondta, hogy az NKI nem indokolta meg kellő alapossággal, miért kellene titokban tartani a gyorsforgalmi utak koncesszióba adásáról szóló számításokat. Az Alaptörvény ugyanis garantálja a közérdekű adatok nyilvánosságát, ettől csak alapos indokkal lehet eltekinteni. Az alperes NKI jogi képviselője nem élt azzal a lehetőséggel, hogy csak a bíróságnak bemutassa a számításokat.
A múlt heti tárgyaláson egy másik ügyben – amely a hulladékgazdálkodás szintén 35 éves koncesszióba adásáról szólt – már egy fokkal aktívabb volt az NKI. Ebben az esetben megkísérelte a bizonyítást. A kormányszerv becsatolt a törvényszéknek egy 43 oldalas dokumentumot bizonyítás gyanánt. Ilyenkor csak a bíróság láthatja az adatokat, a felperes TI nem. A bíróság szerint azonban a 43 oldalból negyven teljesen ki volt takarva, csupán három oldal volt, ahol nem minden volt kitakarva, de számadatok ezen a három oldalon sem látszódtak.
„Az NKI több mint meglepő módon a zárt adatkezelést is kreatív módon értelmezte. Dacára annak, hogy a zártan benyújtott előzetes számításokat csak a bíróság ismerheti meg, az alperes szinte mindent kitakart belőle” – mondta a Szabad Európának Karsai Dániel ügyvéd, a felperes TI jogi képviselője.
Az ügyvéd szerint a bíróság kifejtette, hogy a több mint negyvenoldalas anyagból csak hármat tudott elolvasni, vagyis az NKI megfosztotta a törvényszéket attól a lehetőségtől, hogy érdemben felülvizsgálja az adatmegtagadás indokait – hiszen ahhoz a teljes iratot ismernie kellett volna a bíróságnak. „A törvényszék ezért úgy vélte, hogy az alperes nem tudta bizonyítani a megtagadás jogosságát, és a teljes irat kiadását elrendelte” – tette hozzá Karsai Dániel.
A koncessziós beszerzési eljárás során egyetlen pályázatot írnak ki. Az a cég, amely megnyeri, lényegében 35 évig egyeduralkodó lesz a piacon. Ő döntheti el, hogy kivel szerződik alvállalkozói munkákra, kivel épít utakat, kivel tartja karban azokat vagy kivel szerződik az adott településen a szemétszállításra. Amíg tart a koncesszió, nem kell közbeszerzést sem kiírni, a koncessziós pályázat nyertesei 35 éven át tartó monopóliumot szereznek.
Mészáros-közeli cégek és a Mol
A hulladékgazdálkodásra egyedül a Mol jelentkezett. Ahogy az Átlátszó.hu beszámolt róla, a kiírás előzménye az a tavalyelőtt novemberben beterjesztett törvény, amely az önkormányzatok helyett az államnak adta át az egyébként igen jövedelmező ágazatot, az állam pedig az egész országra vonatkozóan koncesszióba adhatja.
A gyorsforgalmi utak üzemeltetésére három cég adott be pályázatot: ahogy lapunk beszámolt róla, a Themis Magántőkealap, az osztrák Strabag és a lábatlani Dömper Kft. Ezek közül fog valamelyik cég szerződni az autópályák 35 évre szóló üzemeltetésére.
A vállalkozások közül a Dömper Kft. tűnik kakukktojásnak, mivel egyedül pályázik a több száz milliárd forintos forgalommal kecsegtető üzletre. A Strabag a francia Colasszal, annak egyik leányvállalatával és a januárban ezer euró alaptőkével létrehozott projektcégével közösen pályázott.
A harmadik jelölt, a Themis Magántőkealap több más hazai tőkealappal – mint a Konzum PE, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus; a Vesta és a Via, illetve a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. – indulna. A cégnevek arra utalnak, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei szálltak harcba a hazai autópályák koncessziójáért.
A koncessziós szerződést értesülésünk szerint az NKI decemberig akarta megkötni az autópályák esetében. Az ebben az ügyben a mai napon született jogerős döntés értelmében az NKI az ítélet kézbesítését követően 15 napon belül köteles átadni a Transparency International Magyarországnak azokat a számításokat, amelyek szerinte igazolják, hogy mindez miért jó a magyar embereknek. Kerestük az NKI-t és a felügyelő szervet, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
