„Javaslataink nem nyerték el a kormányzati oldal támogatását” – az új korrupcióellenes állami szervezetek első éve

A magyar és az európai adófizetők pénzének védelmére – uniós kényszerre – másfél éve jött létre az Integritás Hatóság. Kétfelé kell beszámolnia: az Európai Bizottságnak és a magyar Országgyűlésnek. Az utóbbinak írt beszámolójukat és egy másik új testület, a Korrupcióellenes Munkacsoport munkáját elemezzük.

Magyarország ismét a lista utolsó helyén végzett a Transparency International január végén megjelent éves korrupcióérzékelési felmérésében.

A magyaroknak csak 55 százaléka tartja nagyon fontosnak a politikai korrupció elleni büntetőjogi fellépést (2019-es Eurobarometer-vizsgálat). A beletörődést a jogállamiság mostani állapotába más, például a mit tart a legégetőbb problémának kérdést feltevő kutatások is igazolják.

A jogállamiság helyzete – az uniós támogatások felfüggesztése révén – három éve mégis elérte a korrupciót adottságnak vevő választók zsebét is. Az uniós pénzek visszaszerzése miatt a kormány rákényszerült arra is, hogy felállítson egy új antikorrupciós intézményt, az Integritás Hatóságot (IH), amely 2022. november 4. óta működik.

A létrehozásáról rendelkező törvény miniszteri indokolása szerint Magyarország az uniós költségvetés védelmét szolgáló, az Európai Bizottság által meghatározott feltételrendszer, az úgynevezett kondicionalitási eljárás részeként, egyfajta korrekciós intézkedésként vállalta a hatóság létrehozását. Az IH azért jött létre, hogy megóvja az európai unió adófizetőinek pénzét Magyarországon, és biztosítsa a célnak megfelelő elköltését.

Az IH autonóm szerv, amely – más jogosítványai mellett, erről később – integritásjelentéseket készít, illetve évente beszámol a parlamentnek az előző évéről. Az első teljes évről, 2023-ról szóló beszámolója nemrég, 2024 márciusában lett nyilvános.

Ezt értékeljük és értékeltetjük ebben a cikkben, emellett egy másik, szintén a kondicionalitási eljárás során felállított tanácsadó szerv, a Korrupcióellenes Munkacsoport (KEMCS) szintén friss jelentését. A KEMCS tíz tagja kormányzati delegált, a másik tíz civil szakértő, többen közülük szervezetek képviselői. (A 21. tag a testület elnöke, Bíró Ferenc, aki az IH-t is vezeti.)

A Korrupcióellenes Munkacsoport jelentését tavaly és idén sem szavazták meg a civil oldalon ülő atlatszo.hu, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország képviselői. Közös közleményük szerint azért nem, mert nem ad valós képet a magyarországi korrupciós problémákról, és nem tartalmaz elég ambiciózus vállalásokat. Ők különjelentést adtak ki.

Nem ezt ígértétek

Első évében a költségvetéssel (így munkatársakkal) megfelelően ellátott IH alapvető dolga egy működő szervezet létrehozása volt. Ezenkívül készítettek egy javaslatcsomagot egy új vagyonnyilatkozati rendszerre, és létrehoztak egy anonim korrupcióbejelentő felületet. Erre népszerűsítő kampányt is szerveztek. Két hónapon belül 25, a hatóság hatáskörébe tartozó releváns bejelentés érkezett. 2023-ban 120 milliárd forint uniós támogatást vizsgáltak meg – írják a beszámolóban. (Kértünk interjút az IH elnökétől, de egyelőre nem kaptunk.)

A jelentés – diplomatikus – frusztráltságának okát mindjárt a bevezetőben leírják. A hatóság jogkörei „egyrészt (ma még) messze elmaradnak nem csak a más EU-tagállamok hasonló szervezeteinek jogköreitől és a nemzetközi szervezetek (pl. OECD) ajánlásaitól, másrészt a törvényileg biztosított jogkörei nincsenek harmonizálva a jogrendszerben, így azok sokszor nem is végrehajthatók”.

Emiatt is akadozik az együttműködés az állami szervezetekkel, és „rendszerszinten nem biztosított” a hozzáférésük az érdemi információkhoz sem. Konklúziójuk: jogköreik „azonnali napirendre vételét” kérik a jogalkotótól, de nem csupán tőle, hiszen nemcsak a magyar parlamentnek, hanem az EU-nak is jelenteniük kell a munkájukról: „Ez az Integritás Hatóság első számú prioritása, és ehhez kéri a kormány, az Országgyűlés és az Európai Bizottság támogatását.”

Az Eufetv.-ben (2022. évi XXVII. törvény az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről) rögzített feladat- és hatáskörök jogszabályi kereteit nem jelenítette meg a jogalkotó a kapcsolódó intézmények (például a NAV) működését szabályozó törvényekben, magyarán az ágazati jogszabályok nem nevesítették fellépésre jogosultként a hatóságot, így például nem adnak információt, adatokat az IH megkeresésére.

Az IH beszámolójában azonosított a feladatellátásához szükséges, de nem nevesített jogköröket is. Ezek, ha nem is érnék el a korábban a fél politikai elitet bilincsben elvivő román korrupcióellenes ügyészség vagy – az új miniszterelnök, Robert Fico parlamentje által az elmúlt hetekben megszüntetett – szlovák különleges ügyészség jogköreit, de a mostani jogosítványoknál erősebb hatáskört adnának az IH-nak. Összehasonlításul: az IH lettországi társintézménye a titoktartási szabályoktól függetlenül jogosult adatigénylésre akár hitelintézetek által kezelt adatokról is.

A magyar kormány persze nem ok nélkül nem csatlakozik az EPPO-hoz, az Európai Ügyészséghez, meghagyva kizárólagos vádhatóságnak és nyomozásfelügyeleti szervnek a Polt Péter vezette ügyészséget, amelynek renoméja a napokban kapott súlyos sebet a Magyar Péter-féle hangfelvételtől. Az idén elindult Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nincs ilyen gondja: minden adathoz hozzáfér, titkosszolgálati eszközöket is rendelhet a vizsgálataihoz.

„Amikor a pályám csúcsán antikorrupciósminiszter-jelölt voltam – ironizál megkeresésünkre a 2022-es választás előtti ellenzéki kormánytervekről Hadházy Ákos –, akkor jogászokkal ők is előkészítették egy antikorrupciós hivatal tervezetét. – Lehetne olyan hatásköröket adni egy ilyen hatóságnak, amelyik még Polt Péter mellett is hatékonyan működhetne. Az IH távolról sem ilyen lett, vezetője teljesen jogosan kéri, hogy változtassanak ezen. Izgalmas lesz, hogy megadják-e, vagy sem. Ha megadják, akkor valóban lehetnek komolyabb eredményeik” – mondja a parlamenti képviselő.

Jog- és hatáskörök, valamint adathozzáférés hiánya miatt a hatóság nem tudta érdemben elkezdeni egyes feladatait (például bizonyos vagyonnyilatkozatok ellenőrzése, közbeszerzési eljárásból kizárt személyek nyilvántartása) – írják beszámolójukban. „Más feladatok elvégzését pedig ugyan megkezdte, de érdemben nem tudja végrehajtani (például más szerv eljárásának kezdeményezése)” – folytatódik a szöveg.

Ezt tette az IH 2023-ban

A hatóságnak van eljáráskezdeményezési jogosultsága. A tágabb értelemben vett vizsgálat arra irányul, hogy az európai uniós források felhasználása vagy ellenőrzése ügyében illetékes szervezet megtette-e a szükséges lépéseket. Ugyanakkor az IH-nak nincsenek a közigazgatási eljárásrendben rögzített tényállásfeltárási és bizonyítási eszközei.

Megalakulásától 2023. december 31-ig 215 bejelentés érkezett a hatósághoz. Míg a versenyszférában lévő „komplex megfelelőségi rendszerekben” a bejövő információknak csak egy-két százaléka releváns, addig a hatósághoz érkező bejelentések több mint húsz százaléka érdemi információt tartalmazott – írják.

Öt lezárt vizsgálata során az IH összesen tizenkilenc intézkedést, valamint tizenkét ajánlást fogalmazott meg a különböző uniós programok ellenőrzését végző Irányító Hatóságok felé.

A hatóság felülbírálati indítvány benyújtására is jogosult – ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt tett feljelentést elutasítja vagy a nyomozást megszünteti – az anonimizált határozat nyilvános közzétételétől számított egy hónapon belül.

A hatóság 2023-ban 315 ilyen határozatot dolgozott fel, ebből 235-öt az ügyészség, 76-ot a rendőrség, négyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hozott. A határozatok 91 százalékában a nyomozó hatóság elutasította a feljelentést, a maradékban a nyomozás megszüntetéséről határozott. Hadházy Ákos sok ilyen határozatot kapott már.

A megvizsgált határozatok közül a hatóság hat ügyben nyújtott be felülbírálati indítványt. Ezek közül egyben az ügyészség helyt adott neki, hatályon kívül helyezte a nyomozást megszüntető határozatot, és elrendelte az eljárás folytatását. A nyomozó hatóság az eljárást ismét megszüntette, mire a hatóság ismételt felülbírálati indítványt terjesztett elő. Ezt már a Budai Központi Kerületi Bíróság utasította el. A többi eljárás még nem fejeződött be.

A hatóság 2023-ban két feljelentést tett. Az egyikben közérdekű bejelentés alapján, a másik esetben a hatóság által lefolytatott vizsgálati eljárás eredményeként, amelyekről egyidejűleg értesítette az OLAF-ot, továbbá az Európai Ügyészséget. Utóbbi lehet a lombkoronasétányok ügyében folytatott vizsgálatuk. A környék fideszes egyéni képviselője, Tasó László szerint koncepciós eljárást folytat ellene az Integritás Hatóság.

A közbeszerzési eljárásból kizárt szereplőkről nyilvántartás vezetése: az IH 2023-ban számos egyeztetést folytatott a nyilvántartásokat vezető kormányzati szereplőkkel a szükséges műszaki, fejlesztési és adminisztratív feladatok tervezése és kialakítása érdekében – írja a parlamenti beszámoló. Konklúzió: a nyilvántartás üzembe állításához jogszabály-módosítások szükségesek.

A hatóság 2023. március 31-én publikálta először A magyar közbeszerzési rendszer integritáskockázat-értékelési jelentését. E szerint a közbeszerzés magyarországi jogi kerete alapvetően megfelel a nemzetközi szabványoknak és iránymutatásoknak, a nyilvánosságra vonatkozó jogszabályi rendelkezések részletesek, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos adatok nyilvánosak. A rendszer összességében mégis diszfunkcionális, költségnövelő hatású, ami a közbeszerzési rendszerbe vetett bizalom hiányát, ezáltal a verseny alacsony szintjét és a korrupciós kockázatok növekedését eredményezi. A hatóság emiatt húsz javaslatot fogalmazott meg.

A hatóság törvényi kötelezettségének eleget téve közzétette elemző integritásjelentését is a közbeszerzési piacról. Szerinte a hazai intézményrendszertől kapott adatok töredezettek, hiányosak, az információk gyakran nem ellenőrzöttek. A jelentésükben szereplő közel ötven javaslatra a kormány válaszolt, erre pedig a hatóság is.

Ötven javaslatukból csak tizenkettőt támogatott a kormány, de még ezek nagy részénél is csak a javaslat egy részére tér ki. Érdemi intézkedések ezekben sem születtek, és erre határidő sincs – írja az IH.

A hatóság 2023 decemberében eseti jelentést publikált a magyar vagyonnyilatkozati rendszerek működéséről is. Tizennyolc ajánlást fogalmazott meg a szabályozás javítására konkrét nemzetközi jó gyakorlatok bemutatásával.

Ugyanakkor nem tudta megkezdeni a vagyonnyilatkozatokkal összefüggő érdemi feladatellátását, mert továbbra sem rendelkezik a szükséges adatbázisokhoz történő közvetlen, automatikus hozzáféréssel.

Nem tartozik a polgárokra

A csalódottság elsősorban amiatt érződik az IH parlamenti beszámolójából, mert nem kapták meg azokat a jogosítványokat, amelyeket a kormány és az EU közötti tárgyalások során ígértek nekik – mondja egy névtelenséget kérő forrásunk. Korrupcióellenes ügyészség és nyomozó hatósági jogkör nem volt ezek között, de az igen, hogy a vagyonnyilatkozatokat ténylegesen ők fogják ellenőrizni a kormányzati felső vezetőknél.

Mégsem kaptak hozzáférést azokhoz az adatbázisokhoz, amelyek egy hatékony ellenőrzéshez szükségesek, és a szakjogszabályokban sincs benne, hogy a kormányzati adatkezelőknek át kellene adniuk ezeket az IH-nak. Úgy tudjuk, erről folyamatos egyeztetés zajlott a kormány és az IH között, mégsem történt semmi. „Egy év után már azért elég nyilvánvaló, hogy részben tudatos ennek a halogatása” – mondja egy névtelenséget kérő megkérdezettünk.

Ugyanez történik az országgyűlési képviselőkkel is – mondja Hadházy Ákos. „Az országgyűlési törvény alapján elvileg minden adathoz hozzáférhetnénk, a minősítettekhez is. A gyakorlatban ezt egyszerűen nem adják meg. Itt jogorvoslati probléma is van, mert ha a képviselő odafordul valakihez, akkor nem egy határozatot kap, hanem egy választ, hogy menjen a fenébe. Ezt nem lehet megtámadni sehol” – mondja. Az IH ezt leírhatja a jelentésében, és Brüsszel esetleg reagál is rá, de joga nincs arra, hogy megkapja a kellemetlen adatokat – teszi hozzá.

A NER-elithez vezető másik téma a magántőkealapoké. Az IH már a tavalyi júniusi jelentésében pedzegette, hogy Magyarországon nincs is egy olyan nyilvántartás, amelyben a magántőkealapok tényleges tulajdonosai szerepelnének, mondja Vincze Orsolya, a K-Monitor szakértője, a KEMCS tagja. Magyarországon nem a tényleges tulajdonost tartják számon nyilvántartásban, hanem a magántőkealapot kezelő szervezet adatait.

„Hiába válogattak össze jó szakembereket, de ők sem tudnak adatok nélkül, és lényegében kormányzati szándék nélkül eredményt felmutatni” – mondja az IH-ról Vincze Orsolya. Azzal már ők is szembesültek, mondja a szakértő, hogy a kormányzati szándék nem feltétlenül az, hogy ők sokkal hatékonyabban, gyorsabban láthassák el a rájuk bízott feladatokat.

Sőt, voltak konkrét akadályoztatásaik is. Egy közbeszerzés miatt az Integritás Hatóság eljárást kezdeményezett. „Ez egy Végrehajtási Operatív Program Pluszos közbeszerzéssel lett volna kapcsolatos, de már a nulladik szakaszban elhasalt a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, később a bíróságon is. Amiatt, mert bár a Végrehajtási Operatív Plusz Program uniós program, de 100%-ban hazai költségvetési forrásból valósul meg, amire hivatkozva az ügy érdemi részét már nem is tárgyalták. Mondván, az IH ebben az esetben egyáltalán nem rendelkezik eljáráskezdeményezési joggal, csak ott, ahol konkrét EU-s forrás van” – meséli Vincze Orsolya.

Hasonló a helyzet a vagyonnyilatkozatokkal is. „Ott is furcsán fogalmaz a törvény, hogy igazából nekik csak a feladatkörük ellátásához kapcsolódóan van joguk a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban csinálni bármit is: az pedig az uniós költségvetés védelme.”

Az IH már említett, a vagyonnyilatkozati rendszer gyökeres reformját célzó javaslataiban komoly digitális, mesterséges intelligenciára építő eszközök alkalmazását is javasolta, melyek red flag-elésre is alkalmasak, mondja a K-Monitor munkatársa, „de nem hiszem, hogy a kormány szándékai között szerepelne, hogy ezt egy az egyben átültessék.”

A tanácsadó testület, a Korrupcióellenes Munkacsoport

A 21 tagú Korrupcióellenes Munkacsoport 2023-ról szóló jelentésével párhuzamosan a K-Monitor és a Transparency International Magyarország különjelentést adott ki.

A KEMCS nem kormányzati szereplőket képviselő tagjai egyhangúlag fogadhatnak el árnyékjelentést, és mivel ez idén nem teljesült, ezért tették közzé különjelentésként. Ehhez Katus Eszter (atlatszo.hu), Hegedűs Mihály, Kutasi Gábor (Magyar Közgazdasági Társaság), Sándor Tamás és dr. Várady Szilvia csatlakozott.

Azt írják, hogy „a KEMCS által konszenzuálisan elfogadott javaslatok a legtöbb esetben a kormányzati oldal kezdeményezésére kerültek be a tervezetbe (vagyis olyan javaslatokat tartalmaztak, amelyek eleve kormányzati támogatást élveztek), azonban a nem kormányzati szereplők által kezdeményezett javaslatok – kevés kivétellel – nem nyerték el a kormányzati szereplők támogatását”.

Ők is adathiányra panaszkodnak: „az adatok beszerzésére irányuló megkeresésekre sok esetben későn vagy nem megfelelő tartalommal érkezett válasz”.

A KEMCS négy almunkacsoportban dolgozik. A közbeszerzési almunkacsoport nem kormányzati tagjai továbbra is „kiemelten fontosnak tartják konkrét intézkedések megfogalmazását mind a központi beszerző szervek által lebonyolított nagy értékű közbeszerzések, mind a csekélyebb értékű, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 115. § szerinti eljárásrendben lefolytatott eljárások esetén”. Ezeket az ajánlatkérők nem uniós forrásból finanszírozott, maximum nettó háromszázmillió forint értékű építési beruházások esetén alkalmazhatják. Öt gazdasági szereplőt hívhatnak fel közvetlenül ajánlattételre, „de a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény nem nyilvános, ezáltal jelentős teret enged a valódi verseny nélküli közbeszerzések lefolytatásának. Fontosnak tartjuk fenntartani azon javaslatunkat, hogy az eljárás szabályait lényegesen változtassák meg vagy ezt a típusú eljárást szüntessék meg” – írják.

Az almunkacsoport civil tagjai az uniós támogatásokra vonatkozóan is ismét szorgalmazták a támogatási jogviszonyok átláthatóságának növelését, „így például javasoltuk a támogatások végső kedvezményezettjeinek, illetve az átláthatósági nyilatkozatoknak a közzétételét, ezen javaslataink ugyanakkor nem nyerték el a kormányzati oldal támogatását”.

Átfogó javaslatuk volt a vagyonelrejtésre alkalmas tulajdonosi konstrukciók (például magántőkealapok) felügyeletének és átláthatóságának szigorítása. „…ez a téma a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia általunk megismert első tervezetében még – üdvözlendően – szerepelt, azonban a 2024 februárjában elfogadott végleges stratégia és az ahhoz kapcsolódó intézkedési terv már nem foglalkozik a területtel”.

Egyébként a kormány a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia elkészítésébe sem a munkacsoportot, sem az Integritás Hatóságot nem vonta be, a stratégia tervezetének nyilvános véleményezését sem tette lehetővé, amivel szemben az OECD is kritikát fogalmazott meg.

A kormány a közbeszerzési és a piaci árak összehasonlítását lehetővé tévő módszertan bevezetésére és az európai uniós finanszírozás körében zajló szabálytalanságkezelés folyamatának nyilvánossá tételére sem volt hajlandó.

A civilek különjelentésükben üdvözlik, hogy tovább csökkent az egyajánlatos eljárások aránya (bár értékeinek aránya 2023-ban nőtt), de hozzáteszik, hogy a csökkenő tendencia önmagában nem jelenti a korrupciós kitettség csökkentését, „mivel akár az ajánlatkérők tudtával (irányított beszerzés), akár anélkül is („klasszikus” közbeszerzési kartell) elképzelhető olyan szituáció, amikor a látszólag versengő ajánlattevők nem kívánják az adott közbeszerzést megnyerni, és csupán támogató – akár érvénytelen – ajánlatot tesznek. Mindezek tükrében – a jelentéssel összhangban – tanácsos szorgalmazni a szigorúbb versenyfelügyeleti fellépést.”

A tényleges vagyontulajdonos kilétét elrejtő magántőkealapok száma jelentősen nőtt, és megjelentek a közbeszerzési piacon is. „Álláspontunk szerint ez sérti az Alaptörvény 38. cikkének (4) bekezdésében, valamint a 39. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményt, miszerint a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. Magántőkealapok által tulajdonolt vállalkozások összesen 608 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket, amely összeg az összes vizsgált közbeszerzési eljárás értékének 4,8 százalékát teszi ki. A magántőkealapok kezelői között kormányzati vezetőkhöz kötődő szereplők is megtalálhatók. A vagyon eltitkolásának egy másik módja az osztalékelsőbbségi részvények használata, melyek tulajdonosa a többi részvényesnél nagyobb összegű osztalékra jogosult a társaság nyereségéből” – írják.

Problémát okoz az is, hogy az államháztartási törvény alapján folyósított állami támogatásokra egy több mint tíz éve elfogadott törvénymódosítás értelmében nem kell alkalmazni a közpénzből nyújtott támogatások körében egyébként érvényesülő szigorúbb átláthatósági követelményeket.

Az információszabadság, az átláthatóság terén is romlott a helyzet. 2023-ban bővült azon indokok köre, amelyekre hivatkozva megtagadható vagy korlátozható a hozzáférés a közérdekű adatokhoz – írják.

A korrupciós ügyeket érintő büntetőeljárások körében az elmúlt időszak legfontosabb változása a pótmagánvád lehetőségének kiterjesztése volt. „Az elvi lehetőség adott arra, hogy bármely magánszemély és a közhatalmi körön kívül tevékenykedő bármely szervezet, tehát gazdasági társaságok vagy civil szervezetek a bírósághoz forduljanak akkor, ha az ügyészség nem emel vádat a közvagyont károsító vagy korrupciós bűncselekmény miatt. A szabályozás súlyos eljárási hiányosságai miatt azonban ezzel a lehetőséggel a gyakorlatban igen nehéz élni.”

A kormányzati dolgozók, valamint a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű szervezetek dolgozói által elkövetett korrupciós bűncselekmények felderítése átkerült a rendőrségtől az Alkotmányvédelmi Hivatal hatáskörébe, aki viszont már nem köteles feljelentést tenni a látókörébe kerülő bűncselekmények miatt. Emiatt csökken az esélye annak, hogy a büntetőeljárás megindul a korrupció feltételezett elkövetőjével szemben.

„Az ügyészség változatlanul vitatja a korrupció súlyos formáinak, valamint a magas szintű korrupciónak a korrupciós bűncselekményeken belül történő elkülöníthetőségét. Ebből kiindulva vitatja, illetve tagadja annak a gyakran elhangzó kritikának a megalapozottságát, miszerint a bűnüldöző hatóságok nem tesznek hathatós intézkedéseket a korrupció ezen formáinak a visszaszorítása érdekében” – írják.

„Nem tudom általánosan azt mondani, hogy soha nem érkezett válasz a civil felvetésekre, mert van olyan munkacsoport, ahol érkezett. De az információkhoz majdnem mindenhol nagyon későn jutottunk hozzá” – mondja Vincze Orsolya.

Az előkészítő anyagok is a minisztériumokban készülnek, többnyire nem a civil szereplők állítják össze. Az adatkérések hivatalos útja is az, hogy vagy az Integritás Hatóság vagy a minisztérium keresi meg az adatgazda szervezetet (a bírói hivataloktól kezdve a minisztériumokig), nem a munkacsoport egésze. Vagyis a KEMCS anyagait többnyire a kormányzat készíti elő.

Volt olyan eset, hogy a vizsgálatot, amit a munkacsoportnak kellett volna a munkaterv szerint elvégeznie, a Pénzügyminisztérium végeztette el a Századvégen keresztül, és végül magát az eredeti tanulmányt nem is adták oda a civileknek, mert a Miniszterelnöki Kabinetiroda döntés-előkészítő iratnak minősítette. „Ez egy kicsit fájdalmas volt, különösen annak fényében, hogy egy olyan tanulmányról van szó, amit eleve azért rendelt meg a Pénzügyminisztérium, hogy mi, a munkacsoport felhasználjuk, nem csak a kormányzati oldal” – mondja a K-Monitor szakértője.

Csokireszelék

A Transparency és a K-Monitor számára a KEMCS egy fórum arra, hogy szakmai véleményeik még intenzívebben megjelenjenek a sajtóban. Az, hogy a javaslataikat szinte soha nem fogadja el a kormányoldal, nem ingatja meg azt a döntésüket, hogy több szakértővel/szervezettel ellentétben, ők részt vesznek a KEMCS munkájában? - kérdeztem Vincze Orsolyát. Vállalva ezzel azt, hogy akár csokireszelék lesznek a NER tortáján?

Szerinte a bent létükkel nem legitimálják a kormány korrupcióellenes programját, mert „ez egy olyan folyamatos fórum, ahol számon tudjuk kérni ezeket, egyrészt a saját vállalásaikat is, és általában a kormány korrupcióellenes tevékenységét is” – válaszolta Vincze Orsolya. „Egy olyan szituációból indultunk el, amikor a kormány annyira nem tekintette a civil szereplőket partnernek, hogy az előző korrupcióellenes stratégia, a 2020-22 közötti, teljesen társadalmi egyeztetés nélkül ment le. És most nem lehet ránk azt mondani, hogy nem tesszük oda magunkat.” Persze a mostani korrupcióellenes stratégiának is csak az első változatát kapták meg.

Egyáltalán nem arról van szó, hogy „most el lennénk ájulva attól, hogy mekkora a kooperáció a kormány és a civil oldal között”, mondja. „Viszont még mindig ez az egyetlen egy olyan fórum, ahol direktben számon tudjuk kérni a kormányon a korrupcióellenes fellépést, és nem a sajtóban üzengetünk egymásnak. Pontosan azért vagyunk bent, hogy számon kérjük a vállalásokat, hogy tényleg napirenden maradjanak ezek a témák. Nem lehet azt mondani, hogy csak Brüsszelnek panaszkodunk, mert a megfelelő fórumon, a Munkacsoportban mondjuk el ugyanazokat a dolgokat.”

Ami az IH-t illeti – ahogy már a genezise is mutatja –, a kormány nem valós elköteleződésből hozta létre, és a beszámoló alapján így is kezeli. De egyre több az olyan vélemény, miszerint a hatóság kezdi megtalálni a hangját, és egyre kritikusabb. Elnöke, Bíró Ferenc talán már nem vállalná be azt az induláskori mondatát, hogy nincs rendszerszintű korrupció Magyarországon.

Kérdés, hogy hova vezet az, hogy falakba ütköznek, illetve meg fogja-e valaki hallani az Unióban ezeket a panaszokat. „Mert számos olyan korlátozás is van az IH hatásköreivel kapcsolatban, amit igenis számon kérhet és egy harmadik szereplő, az Európai Bizottság” – mondja anonimitást kérő megkérdezettünk.

Eleve lehetett tudni, hogy ha mindent egészen komolyan akar csinálni az IH, akkor ezekkel a hatáskörökkel nem tudja megtenni – mondja Hadházy Ákos. „Tehát csak annyi történt, ami várható volt. De pozitívum, hogy ez a frusztráció megvan bennünk. Ha az IH abszolút báb lenne, nem kérné ezeket a hatásköröket. Nyilvánvalóan többre mentünk ezzel, mint az Állami Számvevőszékkel vagy a versenyhivatallal, ami mindenképp fontos. Az más kérdés, hogy a legmagasabb szintekre vezető ügyekkel mennyire foglalkoznának, ezt egyelőre nem tudjuk” – értékel a korrupcióellenes fellépéseiről ismert képviselő.

Bár az IH hozzányúlt már a Híd a munkához roma önkormányzati programhoz vagy legújabban a lomkoronasétányok ügyéhez, de ez még nem az a szint, ahol a Mészáros-cégek, Szíjj László, Jellinek Dániel vagy Balásy Gyula mozog – és nyer zsinórban tendereket.

„Az a baj, hogy az IH arra jó, hogy majd néhány év múlva el lehessen mondani, hogy továbbra is rendszerszintű problémák vannak. De hogy valóban jogi következmények legyenek, az szerintem nem lehetséges” – mondja Hadházy.

Egy másik forrásunk szerint az Integritás Hatóság egy „nyögvenyelős muszáj dolog a többi kormányzati szerv részéről. Igyekeznek megnehezíteni a munkájukat, igyekeznek nem kooperálni. És ezt most az IH le is írta.” Ennek a vizsgálati lehetőségeit az is nehezíti, hogy a közbeszerzési anomáliák inkább már a magyar, nem az uniós költségvetésből finanszírozott projekteknél mutatkoznak.

Forrásunk szerint a magyar kormány okosan azt ajánlotta fel az Európai Bizottságnak, hogy teljesíteni fogja azt, amit már teljesített. Az uniós közbeszerzéseknél az egypályázós közbeszerzések aránya már szinte az EU által kívánatosnak tartott tízszázalékos szinten van – 12 százalékon –, de a magyar adófizetők által fizetett közbeszerzéseken ez az arány negyven százalékra ment föl, és továbbra is ugyanazok az oligarchák tarolnak a közbeszerzéseken, akik korábban (Tiborcz István kivételével, aki már más úton épít vagyont).

Szakértők szerint statisztikai elemzéssel a közbeszerzési anomáliák olyan nagy valószínűséggel mutathatók ki, ami sok esetben indokolttá tenné a nyomozást.

Az egyik leglátványosabb példája a magyar költségvetés eltérítésének a Balásy Gyula cégei által elnyert, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) által kiírt tenderek. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) februárban angolul megjelent elemzése szerint Balásy cégei 2012 óta 650 milliárd forintot nyertek közbeszerzéseken. A Rogán Antal felügyelte NKH tenderei közbeszerzési értékének hetven százalékát Balásy két cége nyerte, e tenderek 84 százalékán Balásyék voltak az egyedüli indulók.

Ezek a számok önmagukban extrém magas korrupciós kockázatot mutatnak – forrásunk szerint antikorrupciós stratégia helyett egyszerűen ügyészségi vizsgálatot kellene indítani.

„A büntetés az igazságszolgáltatás dolga, ahhoz viszont mi is hozzátehetjük a magunkét, hogy aki nyomozhat és büntethet, az megalapozottan futhasson neki az eljárásoknak” – nyilatkozta 2022 decemberében Bíró Ferenc.

Az IH-nak nemsokára kijön a következő jelentése, amely a közbeszerzési kockázatokkal fog foglalkozni. Kérdés, mit írnak majd Balásy és az NKH tendereiről.