A betegellátás rovására megy, hogy a háziorvosoknak kell ellátni az oltásokkal járó rengeteg adminisztrációt, amire sokszor csak néhány órájuk van.
Hétköznap gyakran este nyolcig, és egyre többször hétvégén is dolgoznak a háziorvosok, hogy tartani tudják a tempót. A háziorvosok terhelése már az oltási program beindulása előtt sokszorosára nőtt. A feladatok nagy része pedig nem is igényelne orvost.
A koronavírus elleni védőoltások beadása rengeteg adminisztrációval jár, sokszor néhány óra alatt kell leszervezni több tucat ember oltását. A hivatalos tájékoztatás sok esetben ellentmondásos, segítséget pedig nem kapnak a háziorvosok. Van, akinek 30 kilométereket kell utaznia, hogy átvegye az oltóanyagot.
A Szabad Európának egy budapesti és egy kelet-magyarországi háziorvos mellett Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke, szintén háziorvos beszélt a tapasztalataikról.
Az oltási program beindulása épp egy olyan időszakra esett, mikor már amúgy is hatalmas terhelésnek voltak kitéve a háziorvosok. „Most zajlik a háziorvosi rendszer átszervezése a praxisközösségekbe. Ez egy rakás papírmunkával jár, szűk határidőkkel. Ha nem készülünk el időben, csökken a várható finanszírozás” – mondta egyik forrásunk. A háziorvosokra maga a járványkezelés pluszterheket ró.
„Nagyon sok kórházban leállt a normál ellátás, szakrendelői és osztályos szinten is. Ez azt jelenti, hogy azok a betegek, akiket normál esetben ott látnának el, megjelennek a háziorvosi szinten. Rengeteg, kórházi ellátási feladatot helyben kell megoldanunk” – mondta a Szabad Európának nyilatkozó vidéki háziorvos.
Azt is kiemelte, hogy egyre több a koronavírusos beteg: „Itt van a brit variáns, ez megdobta a covidosok számát. Ezek pedig már nem enyhe, hanem közepes, vagy akár a súlyos felé közelítő esetek. Ebből amit lehet, megpróbálják a háziorvosok saját maguk megoldani. Egyszerűen nem lehet mindent rázúdítani a kórházakra. Közben állandóan szól a telefon, mert a rendelőbe csak előjegyzéssel jöhetnek a páciensek. Akit lehet, azt telefonon próbáljuk meg ellátni. Egyre többen kérnek covid-tesztet, reggelente pedig le kell ellenőrizni telefonon a koronavírusos betegeket. Ebben a megnövekedett feladatokkal járó környezetben kell helytállni az oltásokkal is.”
Öt helyről érkeznek az instrukciók
Az oltandók listáját az épp elérhető oltóanyagok függvényében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) küldi ki a háziorvosoknak. Külön listán érkezik az, hogy kit várnak AstraZeneca-oltásra (de van olyan is, aki közvetlenül kap SMS-t, hogy mehet az oltópontra). A listából már a háziorvosok döntik el, milyen sorrendben hívják be az embereket. Általában kor szerint haladnak (az idősebbektől a fiatalok felé), de azt is figyelembe kell venni, ki milyen oltóanyagot kaphat. Az idősebbek általában inkább Pfizert, míg például az orosz Szputnyiknál az életkoron túl figyelembe kell venni az esetleges betegségeket is.
„Nekem kell megszervezni, hogy mikor és hova kell menni, elfogadja vagy nem fogadja el az adott vakcinát. Át kell nézni, hogy alkalmas-e vagy nem, van-e olyan heveny betegsége, ami most az oltást ellenjavalná, mérlegelni kell a listán lévők közül, akinek most fontosabb mint másnak” – sorolta kelet-magyarországi forrásunk, mit jelent a gyakorlatban a szervezés. A fővárosi praxisban annyival könnyebb helyzetben vannak, hogy egy program az ismert betegségek alapján előrangsorolja az oltandókat.
A mostani listán szereplő emberek jó fele be van oltva. Ez még plusz fél óra adminisztráció, kigyomlálni a listát.
Sokszor olyan nevek is érkeznek a listán, akiket már beoltottak, magyarázta a vidéki háziorvos. „A mostani listán szereplő emberek jó fele be van oltva. Ez még plusz fél óra adminisztráció, kigyomlálni a listát, ez is a mi feladatunk. Aki kiküldi a listát, annak fogalma sincs, ki van beoltva, pedig mi minden esetben feltöltjük a központi rendszerbe, amikor beoltottunk valakit.” De nem ez az egyetlen hiba a rendszerben.
„Sok helyről kapunk instrukciót az oltással kapcsolatban: a NEAK-tól, az országos tiszti főorvostól, a megyei oltási munkacsoportoktól, a Kormányhivatal Népegészségügyi Osztályától, néha Kásler Miklós minisztertől is. Ezek az utasítások nem mindig vannak egymással összhangban, sőt néha kifejezetten ellentmondásban vannak.”
Szabad Zoltán azt mondta, oltópontra általában pár napjuk van leszervezni az oltásokat. „Látható az igyekezet arra, hogy ez az idő hosszabb legyen. Mivel a háziorvosi rendelőben történő beadás időpontjáról a háziorvos dönt, így ott nagyobb a mozgástér, itt általában egy hét áll rendelkezésre az adott mennyiségű oltóanyag beadására.”
Az igyekezet azonban még nem mindig látszik meg. „Amikor oltópontra kell szerveznünk a pácienseket, akkor megkapjuk az oltóanyag nevét, és megírják, hogy a szintén csatolt listából, követve a sorrendet, hány beteget szervezzünk. Ilyenkor még nem tudjuk, mikor lesz az oltásuk, és hol, az néhány nappal később szokott kiderülni, és akkor újra kell telefonálnunk. Tegnap ez például úgy volt, hogy 18 órakor jött az e-mail az időpontokkal és hellyel, és az ma 11:00 és 11:30 volt, tehát nagyon gyorsan kellett kiértesíteni 19 pácienst, miközben 20 másik nevét kellett leadni. Mindez alatt rendeltünk és helyben oltottunk is” – mondta a fővárosi háziorvos. Hallottunk olyan esetről is, amikor pénteken vagy szombaton érkezett meg a lista hétfői határidővel.
18 órakor jött az e-mail, hogy másnap 11:00-re van időpont. Nagyon gyorsan kellett kiértesíteni 19 pácienst
„Sok az adminisztráció, azzal is, akit beküldünk az oltópontra” – magyarázta vidéki forrásunk. „Le kell ellenőrizni, hogy rendben van-e, amit felvittek az oltási kérdőívre, amit le is kell pecsételnie a háziorvosnak. Ha betegszállítóra van szükség, azt is nekünk kell megszervezni. Minden oltópontra küldött betegért is felelősséget vállalok. Ez komoly munka, és azoknál is el kell végezni, akit a második adag oltásért küldünk, hiszen változhatott az állapota. Egyszerűbb lenne, ha itt oltanánk be mindenkit, mert ugyanannyi időt elvesz az adminisztráció.”
„A páciensek nem is sejtik, hogy egy-egy oltópontos oltás megszervezése hány ember háttérmunkáját jelenti, amíg eljut a dolog oda, hogy felhívom, hogy ekkor és ott oltás. Erre van, hogy az a válasz: »nem megyek, mert akkor más programom van«, vagy »nem megyek másik kerületbe«” ‒ tette hozzá fővárosi forrásunk.
„Én inkább a tájékoztatás híve vagyok, mindenkinek magának kell dönteni. Ha valaki bizonytalan abban, hogy ezt vagy azt a vakcinát elfogadja-e, akkor részletesebben beszélek a vakcinákról, a különbségekről, arról hogy világszerte mennyit adtak be belőle, és el szoktam mesélni, hogy oltásra váró társai hogy reagáltak hívásomra és hogyan gondolkodnak ezügyben. Sokszor mesélem a kedvencemet: »Jaj, doktornő végre hív, mindegy nekem, hogy mit ad, csak adjon már valamit és legyen vége ennek az őrületnek«.” Ő úgy tapasztalta, hogy a bizonytalanságok ellenére tízből nyolcan elfogadták a kínai Sinopharm vakcinát is.
Szabad Zoltán arról számolt be, hogy „a páciensek jelentős része jól tájékozott, de a betegek meggyőzésére egyszerűen nincs kapacitás. Sok beteg nem szeretne elutazni az oltás miatt, és sok betegnek vannak oltóanyag preferenciái. Van, akit hiába hívunk fel, hogy lenne AstraZeneca a háziorvosi rendelőben, ha a beteg inkább az oltópontra is elmegy a Pfizerért.”
Szabad Zoltán azt mondta, március első feléig jellemzően több beteget oltottak háziorvosi rendelőkben, mint oltópontokon. A két másik háziorvos azóta úgy becsülte, hogy a páciensek felét ők oltják be, felüket pedig oltópontra kell küldeni.
„A rendelőben oltottaknak hőmérsékletet mérünk, a beleegyező nyilatkozatot vagy hozzák, vagy helyben együtt kitöltjük, majd oltunk, oltás igazolást állítunk ki, melyen a személyes adatokon túl szerepel a második oltás időpontja, a kapott oltás gyártási száma, az oltás beadásának helye és oldala. Mindezeket a programunkban is rögzítjük. Oltás után fél órát megfigyeljük a pácienst, ellátjuk tanácsokkal és elengedjük.”
Ő azt is elmondta, hogy a fővárosban az oltóanyagokat megkapják, neki csak arról kell gondoskodnia, hogy a megadott időintervallumban valaki átvegye azokat és biztosítva legyen a hűtési lánc. Vidéken ez kicsit bonyolultabb.
30 km-re kell menni, felvenni az oltást, ez másfél óra. Közben jönnének az előjegyzett betegek, mert nem tudni előre, mikor lehet az oltásért menni.
„Nagyjából 30 km-re van a rendelőm a járási hivataltól, ahol fel kell venni az oltást, ezt munkaidőben kell megoldani. Fél óra oda, fél óra, míg átveszem és leadminisztrálom az oltásokat, fél óra vissza. Közben jönnének az előjegyzett betegek, mert nem tudni előre, mikor lehet az oltásért menni. Amikor szólnak, akkor indulni kell szinte azonnal. Önmagában az, hogy el kell menni az oltásért nem megterhelő, de elviszi a drága időt. A betegellátás rovására megy.”
Ezt úgy igyekszik áthidalni, hogy oltónapokat szerveznek. „Egy fél vagy egész nap, amikor mindenkit beoltunk a listáról. Van, hogy ez este 8-ig eltart. Ötvennél többet egy nap alatt még nem kellett oltanom, de van olyan kollégám, akinek már napi 100-120 embert is be kellett oltania. Náluk az is előfordult, hogy szombaton is oltaniuk kellett.” Március közepe óta ugyanis a háziorvosoknak hétvégén és munkaszüneti napokon is oltaniuk kell, ha rendes munkaidőben nem tudnak végezni a kiküldött oltóanyaggal.
Hibázni nem lehet
De fővárosi háziorvos forrásunk már hónapok óta dolgozik minden hétvégén.
„Január vége óta minden hétvégén szervezkedünk, e-mailezünk, telefonálunk, máskülönben nem tudjuk tartani a nagyon sokszor hétfői leadási határidőt. Nagyon nehéz most és nagyon sűrű mindenkinek, betegeknek, oltásra váróknak és nekünk is. Én próbálom tartani a kapcsolatot a pácienseimmel minden informatikai eszközt használva: érkeznek e-mailek, Messenger üzenetek, Viber, SMS, és folyamatosan csöng az összes telefon. A pihenőidő minimálisra redukálódott, és azzal számolunk, hogy ez még sokáig így lesz.”
Hasonló a helyzet vidéken is.
„A munkaidőt nagyon intenzíven kitöltjük. Ebéd közben is telefononálok, egyik nap egy családdal beszéltem, ahol mind a négyen covid-gyanúsak, és elnézést kellett kérnem, hogy csámcsogok a telefonba. De így se fér bele minden a napi munkaidőben. A háromnapos hétvégén volt időm átolvasni alaposan az új útmutatásokat, irányelveket, jobban utánanézni a Favipiravirnak, és konzultálni kollégákkal, szakorvosokkal – akik szakítottak rám időt a hétvégén.”
Szabad Zoltán szerint ugyanakkor az alapellátás nem szenved kárt az oltások miatt. „A praxisokban jellemzően rendelési idő után történik az oltások szervezése. Az viszont tagadhatatlan, hogy a 3. hullám betegút-menedzsmentje, a friss covidos betegek ellátása, nagyon sokat elvesz a rendelési időből, valamint a rendelői telemedicinális kapacitást is erősen leköti, így a hagyományos ellátásra váró betegek többet várnak, kisebb a hozzáférésük az alapellátáshoz.” A szabadnapból, pihenőidőből viszont nagyon sok időt elvesz az oltással járó adminisztráció Szabad szerint. „Sok praxisban hétvégén is zajlik az oltások szervezése, és azok elektronikus dokumentálása jellemzően szintén az esti órákra húzódik.”
A több praxisra rálátó szakszervezeti elnök úgy fogalmazott, változó, hogy a háziorvosok kapnak-e pluszsegítséget. „Vannak önkormányzatok, ahol anyagilag is és adminisztratív módon is segítséget nyújtanak, de ez messze nem általános jelenség.”
Ez utóbbit tapasztalták a Szabad Európának nyilatkozó háziorvosok, ők ugyanis nem kaptak pluszsegítséget a megnövekedett feladatok ellátásához. „A védőnő lelkesedésből felajánlotta, hogy besegít az adminisztrációba. De ez sem olyan egyszerű, mert az egészségügyi adatok érzékenynek minősülnek, és a GDPR miatt azokat nem kezelheti akárki” – magyarázta a kelet-magyarországi háziorvos.
„Külön-külön nem bonyolultak ezek a feladatok, mindent meg tudunk csinálni, csak sok időbe telik. Hibázni pedig nem lehet, mert emberek életéről van szó.”
