Izraeli katonák egy 53 éves túsz holttestére bukkantak egy földalatti alagútban Gáza déli részén – közölte a hadsereg szerdán. Most azt vizsgálják, hogy a mellette talált maradványok a fia maradványai-e.
Josef AlZayadni holttestére akkor találtak rá, amikor Izrael és a Hamász fegyverszüneti megállapodást fontolgat a még fogságban tartott túszok szabadon engedéséről és a gázai harcok leállításáról. Izrael szerint mára a még ki nem szabadult 100 túsz körülbelül egyharmada, de akár a fele is halott lehet.
Josefről és fiáról, Hamzah AlZayadniról a szerdai bejelentés előtt még azt hitték, hogy életben vannak. A sorsukról szóló hírek tovább növelhetik a nyomást Izraelen egy megállapodás megkötése érdekében.
A hadsereg azt közölte, hogy olyan bizonyítékot találtak az alagútban, amely „komoly aggodalmat kelt” a 23 éves Hamzah AlZayadnivel kapcsolatban. Ez arra utalhat, hogy a férfi meghalt a fogságban. Nadav Sosani alezredes, izraeli katonai szóvivő arról beszélt, hogy vizsgálják Josef AlZayadni halálának körülményeit.
AlZayadni és három gyermeke aközött a 250 túsz között volt, akiket akkor ejtettek foglyul, amikor a Hamász vezette fegyveresek behatoltak Izrael déli részébe és megöltek 1200 embert.
AlZayadninak összesen 19 gyermeke volt és 17 évig dolgozott egy kibuc tehenészetében – közölte a a foglyok rokonait képviselő Hostages Families Forum. AlZayadni tizenéves gyermekei, Bilal és Aisa mintegy 100 tússzal együtt az egyhetes tűzszünet során szabadultak ki 2023 novemberében.
Gázában eddig mintegy három tucat túsz holttestét találták meg, nyolc túszt pedig kimentett a hadsereg.
A Hostages Families Forum szerint a most tárgyalt tűzszüneti megállapodás „túl késői Josef számára – akit élve fogtak el és ugyanúgy kellett volna visszatérnie”.
„Minden fogságban töltött nap közvetlen halálos veszélyt jelent a túszokra” – áll a csoport közleményében. A korábbi túszhalálok hatalmas tiltakozást váltottak ki Izraelben, az emberek megegyezést sürgettek.
Josef AlZayadni neve ott volt azon a 34 túszt tartalmazó listán, amelyet a Hamász egyik tisztviselője osztott meg az Associated Press-szel a hét elején, mondván: őket fogják legközelebb elengedni. Izrael szerint ezt a listát ők adták át még tavaly júliusban a közvetítőknek és a Hamász nem is reagált rá.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán azt mondta, hogy a fegyverszüneti megállapodás és túszegyezmény Izrael és a Hamász között „nagyon közeli”, és reméli, hogy „megléphetik”, mielőtt még ebben a hónapban átadná az amerikai diplomácia vezetését Donald Trump megválasztott elnök kormányának.
Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök sajnálatát fejezte ki AlZayadni halálhíre miatt és nyilatkozatában azt mondta, „abban reménykedett és azon dolgozott, hogy a család négy tagját visszahozzák a Hamász fogságából”. Jiszráel Kac védelmi miniszter eredetileg arról számolt be, hogy Joszef mellett Hamzah AlZayadni holttestét is megtalálták, de a hadsereg azt közölte, hogy a maradványok egy részét még nem azonosították.
Az AlZayadni család az izraeli palesztin kisebbséghez tartozó és izraeli állampolgársággal rendelkező beduin közösség tagja. A hagyományosan nomád közösség különösen szegénynek számít Izraelben, tagjai mellőzöttségtől és marginalizálódástól szenvednek. A palesztinok Izrael 10 milliós lakosságának mintegy 20%-át teszik ki és további milliók élnek Gázában és izraeli katonai megszállás alatt Ciszjordániában.
Az izraeli beduin kisebbség nyolc tagját rabolták el a 2023. októberi támadásokban.
„Arra számítottunk, hogy élve hazahozzák őket” – mondta Talal Alkernawi, Rahat város polgármestere. „Ahelyett, hogy élve visszakerültek volna a családjukhoz, hogy felneveljék a gyermekeiket, holtan kapjuk vissza őket.”
Sok család tart attól, hogy szerettei sorsa veszélyben van, amíg dúl a gázai háború. Az izraeli erők folytatják légi és szárazföldi háborújukat a Hamász ellen és palesztin egészségügyi tisztviselők szerint az izraeli légicsapásokban legalább kilenc ember halt meg szerdán a Gázai övezetben, köztük három csecsemő – az egyikük 1 hetes – és két nő. Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy csak fegyvereseket vett célba, akiket azzal vádol, hogy a civilek között rejtőzködnek.
A háborúban több mint 45 800 palesztin halt meg a terület egészségügyi minisztériuma szerint. Arról nem tesznek említést, hogy közülük hányan voltak harcosok, de azt állítják, hogy a halottak több mint felét nők és gyerekek teszik ki. A hadsereg azt állítja, hogy több mint 17 000 fegyverest ölt meg, de bizonyítékokkal nem szolgál.
Izrael hatalmas területeket pusztított el az elszegényedett területen, a 2,3 milliós lakosság mintegy 90 százaléka kényszerült otthona elhagyására, gyakran többször is.
A harcok a tágabb Közel-Keletre is átterjedtek, beleértve Izrael és a Hezbollah háborúját, amelyet most egy törékeny tűzszünet tart korlátok között, illetve az Izrael és Irán közötti közvetlen konfliktust.
Az Irán által támogatott jemeni lázadók több mint egy éve támadják a hajókat a Vörös-tengeren, a közelmúltban pedig rakétatámadásokat indítottak Izrael ellen, azzal az ürüggyel, hogy a gázai háború befejezését akarják kikényszeríteni. Az amerikai hadsereg szerdán azt közölte, hogy légicsapásokat hajtott végre a húszi lázadók földalatti hadi létesítményei ellen.
