A magyarok nem tartják elfogadhatónak a palesztinok elűzését Gázából
Az izraeli hadsereg fényképe Gázából 2023. december 22-én
A magyar közvélemény szerint messze inkább a Hamász a felelős az újabb gázai konfliktusért, ugyanakkor elutasítják a palesztinok végleges kiűzését a térségből egy friss felmérés szerint.
Ötből négy magyar ítéli el a Hamász októberi terrorakcióját, és ötből három szerint „az Izrael államot régóta elpusztítani akaró Hamásznak” van nagy szerepe az újabb gázai harcokban – derült ki a Népszava felméréséből.
Emellett a válaszadók 61 százaléka tulajdonított valamekkora felelősséget Izrael államnak is a konfliktus durva fellángolása miatt.
A felmérés alapján a magyarok bő harmada értett csak egyet azzal, hogy a Hamász kizárólag egy ilyen terrorcselekménnyel irányíthatta rá a figyelmet az ott élő palesztinok elnyomására.
A brutális terrortámadás utáni elsöprő gázai bombázások indokoltsága ügyében a válaszadók inkább megosztottak voltak. Nagyjából ugyanannyian gondolták arányosnak az eddigi izraeli válaszlépéseket, mint ahányan nem.
Ezzel együtt a válaszadók csaknem kétharmada egyetértett azzal, hogy „Izrael átfogó offenzívát indított a Hamász teljes felszámolására”.
Némi újabb logikai csavarként viszont a felmérés szerint a magyarok harmada gondolja azt, hogy Izrael „háborús győzelme” esetén romlani fog a helyzet a térségben, de nem sokkal kevesebben gondolják, hogy javulni fog.
Negyvenezer épület vált rommá a Gázai övezetben
1/8Romokban heverő mecset a Gázai övezet déli részén fekvő Hán Júniszban 2023. november 29-én. A konfliktus október 7-i kezdete óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület, vagyis a konfliktus előtti épületek mintegy 18 százaléka sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ kedden közzétett értékeléséből
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
2/8Izraeli zászló lobog a Gázai övezetben 2023. december 12-én. Az izraeli hadsereg számos légi- és szárazföldi csapást indított a Hamász ellen a Gázai övezetben, miután az enklávét kormányzó iszlamista csoport október 7-én halálos támadásokat hajtott végre. Ennek következtében mintegy 1,9 millió ember, vagyis a lakosság mintegy 85 százaléka menekült el otthonából
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
3/8Egy palesztin férfi sisát szív, a háttérben a földdel egyenlővé tett Hán Júnisz 2023. november 29-én. A kárbecslést az ENSZ Műholdközpontja készítette, ahol az elemzők nagyon nagy felbontású műholdfelvételeket vizsgálnak, hogy megtalálják a sérült épületeket
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
4/8Palesztinok kenyeret sütnek az izraeli csapásokban lerombolt otthonaik között az ideiglenes tűzszünet idején Hán Júniszban 2023. november 30-án. Az ilyen, nagy felbontású műholdképeken alapuló becslések még mindig alulbecsülhetik a pusztítás mértékét, mivel nem mutatják az összes épületkárt – például egy összeomlott, ép tetővel rendelkező épület is tűnhet sértetlennek
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
5/8Palesztinok gyülekeznek egy izraeli csapás helyszínén, a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. december 4-én. Az értékelés szerint a legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza volt, ahol a 37.379 megrongált vagy lerombolt épületből 29.732 érintett, vagyis az összes épület mintegy nyolcvan százaléka
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
6/8Füst és törmelék emelkedik a Gázai övezet fölé Dél-Izraelből nézve 2023. december 11-én. Az ENSZ által közzétett elemzés a Gázai övezetben, a megszállt palesztin területen található építményeket érő károk és pusztítás műholdfelvételeken alapuló átfogó értékelését mutatja a 2023. november 26-án, május 1-jén, május 10-én, szeptember 18-án, október 15-én és november 7-én készült felvételekkel összehasonlítva
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
7/8Egy palesztin nő sétál Hán Júniszban 2023. december 2-án. A háttérben az izraeli hadsereg által lerombolt lakóépületek láthatók. A heves izraeli támadások miatt az ENSZ és az arab államok már a palesztinok teljes kitelepítését emlegetik
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
8/8Emberek kutatnak egykori otthonuk romjai között 2023. december 12-én a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban. A tűzszünetben sok palesztin család tért haza, hogy összeszedje maradék épen maradt holmiját és emlékeit. A Gázai övezet déli része lakhatatlanná vált, épületek és infrastruktúra sincs
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
Previous slide
Next slide
A felmérés során a magyarok több mint kétharmada válaszolt nemmel arra, hogy hogy „Elfogadhatónak tartaná-e a palesztinok végleges elűzését a Gázai övezetből, és a terület izraeli megszállását?”.
Itt kiemelték még, hogy a budapestiek lényegesen nagyobb arányban tartják előbbi célt elfogadhatatlannak (81 százalék a 60-nal szemben), illetve a magukat ellenzékinek besoroló válaszadók közül 14 százalékkal többen utasították el a palesztinok totális elüldözését, mint a kormánypártiak (75 százaléknyian a 61 százalékhoz képest).
A válaszadók 57 százaléka gondolta azt, hogy várhatóan „Palesztinok tömegei menekülnek majd Európába.” Ez egyébként az iskolai végzettséggel fordítottan volt arányos.
A jelentős menekülthullámot sejtő magyarok elsöprő többsége szerint viszont ezzel párhuzamosan az iszlám terrorizmus is fel fog erősödni emiatt Európában. A reprezentatív felmérés decemberben készült, további részletek a lap cikkében.
Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt.
