A magyar kormány az elmúlt négy évben olyan kapcsolatrendszert épített ki az amerikai konzervatívok körében, amire az egész világ felfigyelt. Idén harmadszorra rendezik meg hazánkban a CPAC-t (Konzervatív Politikai Akció Konferencia), a tengerentúli jobboldal egyik legnagyobb eseményét, amelynek 2022-ben Budapest volt az első európai helyszíne.
A kapcsolatépítés nem csupán olyan ismert republikánus politikusokra terjed ki, mint Donald Trump vagy Kari Lake, vagy médiaszemélyiségekre, mint Tucker Carlson, hanem különböző köz- és külpolitikai kutatóintézetekre is. Hegedűs Dániel politológusnak, a German Marshall Fund munkatársának elmondása szerint a magyar kormány hálózatépítési kísérletei két fő célt szolgálnak: először is a jövőbeli erőforrásokba való befektetést. Egy olyan jobboldali közéleti-értelmiségi személyekből álló kört építenek ki az Egyesült Államokban, amely baráti viszonyban áll a magyar kormányzati körökkel. Mivel a Trumpot támogató MAGA-republikánusok és a magyar kormányzati narratívák között amúgy is jelentős átfedés van, ezek a körök más magyar üzenetekre is fogékonyak lehetnek.
„Mivel tudjuk, hogy az agytrösztök gyakran szolgálnak a közhivatalnokok toborzási bázisaként, jó esély van arra, hogy a magyar rezsim által megnyert új barátok közül néhányan befolyásos pozícióba kerülhetnek egy esetleges új Trump-kormányzatban” – mondta a Szabad Európának Hegedűs Dániel.
„Az amerikai politikai napirend rövid távú befolyásolását is szolgálják ezek a kapcsolatépítési törekvések – tette hozzá. – Bár az ilyen jellegű befolyást nem szabad túlértékelni, nyilvánvalóan mutatja a magyar rezsim magabiztosságát, valamint azt, hogy milyen egyszerű hozzáférésük van a Republikánus Párt érdekeltjeihez az amerikai think tankek (agytrösztök, tanácsadó szervezetek – a szerk.) világában.”
Egy kizárólagos kapcsolat veszélye
Think tankeken keresztül külpolitikai befolyást kiépíteni bevett szokás, főként az ázsiai és kelet-európai országok körében. Az viszont, hogy Magyarország mindent egy lapra, vagyis Trump győzelmére tesz fel az Egyesült Államokban, kockázatos stratégia lehet, hiszen a jelenlegi felmérések alapján korántsem jósolható biztosra a volt elnök győzelme. A Demokrata Párttal és a jelenlegi Biden-kormánnyal, valamint az általuk delegált nagykövettel pedig korántsem mondható felhőtlennek az Orbán-kormány kapcsolata. Olyannyira nem, hogy a Szabad Európa diplomáciai forrásai szerint továbbra is asztalon van, hogy néhány kormányközeli figurát kemény amerikai szankciók sújthatnak a közeljövőben.
„Egyáltalán nem szokatlan, hogy kormányzati szervezetek vagy kormányhoz közel álló szereplők befolyást próbálnak vásárolni maguknak amerikai think tankeken keresztül” – mondta Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és a CEPA főmunkatársa a Szabad Európának, hozzátéve, hogy nemcsak Magyarországra jellemző ez a tevékenység, hanem olyan országokra is, mint Azerbajdzsán, Kína vagy Oroszország.
„Utóbbi kettőnek ma ez már persze sokkal nehezebb” – jegyezte meg Krekó, aki azt is kiemelte, hogy a think tankek és a nem kormányzati szervezetek, illetve az amerikai kormányzat között nagyfokú átjárás tapasztalható mindkét irányba.
Csak hogy néhány példát említsünk: a korábbi Trump-adminisztrációban fontos pozíciót betöltő Matthew Boyse (Hudson Institute), Fiona Hill (Brookings Institution), A. Wess Mitchell, illetve Kurt Volker (Center for European Policy Analysis, CEPA) jelenleg mind rendelkeznek valamilyen think tank kapcsolattal.
„Ez alapján jogos lehet a kormányzat elvárása, hogy a közvetlen, politikusok felé irányuló mellett a közvetett, think tankek felé irányuló kapcsolatépítés is meghozhatja a gyümölcsét egy esetleges adminisztrációváltás esetén. Például a trumpi politika egyik legelkötelezettebb és legnyíltabb szószólójává váló Heritage-ből is rekrutálódhatnak egy jövőbeli Trump-adminisztráció szakpolitikai döntéshozói – mondta Krekó. – Így a kapcsolatépítésnek tényleg lehet kézzelfogható hatása a jövőben. Persze ennek a pontos formája kiszámíthatatlan, hiszen az elnökválasztás kimeneténél is bizonytalanabb egy lehetséges jövőbeli amerikai adminisztráció összetétele.”
Ehhez kapcsolódóan: Keményen nekiment az amerikai nagykövetnek Tucker Carlson, aki szerint mindenki hazudik
A magyar kormány részben a következő intézményeken keresztül igyekszik kiépíteni kapcsolatait a Trumphoz közeli republikánusokkal.
Texas Public Policy Foundation (TPPF)
Az 1989-ben alapított TPPF honlapja szerint a szabadság, a lehetőségek és a szabad vállalkozás védelme mellett áll ki Texasban és az egész Egyesült Államok területén. Az alapítványt magánszemélyek, vállalatok és más alapítványok támogatják, legutolsó nyilvános adóbevallásuk (2021) alapján egy év alatt több mint húszmillió dollárnyi bevételt produkáltak, aminek 98 százalékát a támogatók biztosították.
A TPPF szigorúbb határvédelmi intézkedéseket szorgalmaz, emiatt is vett részt társproducerként a Cartel Country című, erősen átpolitizált dokumentumfilm készítésében, amely egyértelműen a Biden-adminisztrációt okolja a mexikói határon kialakult válsághelyzetért. Egyik legfőbb célkitűzésük, hogy a szülők feleljenek a gyermekük oktatásáért; kifejezetten lesújtóan nyilatkoznak a közoktatásról. Emellett élesen kritizálták a koronavírus-járvány elleni intézkedéseket, ellenzik a transznemű fiatalok nemi helyreállító műtétre vonatkozó egészségügyi ellátását és a szén-dioxid-adót. Legutóbb a think tank neve akkor merült fel, amikor a The Texas Observer által látott dokumentumok alapján kiderült: azon dolgoztak, hogy megakadályozzák az elérhető egészségbiztosítás kiterjesztését az alacsony jövedelműek és a fogyatékkal élők számára a déli államban.
2021-ben a szervezet közzétett egy tweetet, amelyen a következő felirat szerepelt: „Hogyan ismerjük fel a kritikai fajelméletet az osztályteremben?” Az általuk megnevezett jelek között olyan dolgok szerepeltek, mint az „antirasszizmus” vagy a sokszínűséget és inkluzivitást elősegítő programok, valamint a Black Lives Matter mozgalom. Történelmi fogalmakat is felsoroltak, amelyekre szerintük a szülőknek érdemes figyelniük, ha a gyermekük az iskolában gyarmatosításként hall róluk.
2021-ben a korábban Donald Trump 1776 Bizottságában dolgozó Carol Swain politológus is csatlakozott az intézethez. Ő egy szélsőségesen nacionalista filmről kifejezetten pozitívan nyilatkozott, és azt javasolta, hogy oktatási anyagként használják szociológiaórán. Emellett vendégként csatlakozott egy youtuber, Jason Köhne egyik élő adásához, ahol azt fejtegette, hogy a kritikai fajelmélet a marxizmusból ered.
A TPPF-et a Global Project Against Hate and Extremism (GPAHE) azok közé a csoportok közé sorolta, akik szélsőjobboldali összeesküvés-elméleteket terjesztenek, aláásva a választók bizalmát az amerikai választási rendszerben.
A TPPF tagjaival idén Varga Judit és Szánthó Miklós is találkozott személyesen, utóbbiról az Alapjogokért Központ adott hírt Twitteren, ahol kiemelték a washingtoni és brüsszeli deep state (mélyállam, háttérállam, az azonos érdeket követő, döntési helyzetben lévő tisztségviselők feltételezett rejtett hálózata – a szerk.) elleni küzdelem fontosságát.
Heritage Foundation
A Heritage Foundation egy washingtoni konzervatív think tank, amelyet Richard Nixon elnöksége alatt alapítottak, és mára már az egyik legbefolyásosabbá nőtte ki magát – nemcsak Amerikában, de a világranglistákon is előkelő helyen szerepelnek. Lelkes támogatói voltak az afganisztáni és iraki háborúnak, de még ennél is lelkesebben mélyedtek el olyan összeesküvés-elméletekben, miszerint a jelenlegi elnök, Joe Biden csalásnak köszönheti a győzelmét. Az elmúlt év során – a Republikánus Párt többségével ellentétben – többször is nyilvánosan érveltek amellett, hogy az Ukrajnának menő támogatásokat más célra kellene fordítani. A hónap elején kormányközeli intézetek tagjai részt vettek egy panelbeszélgetésen is a Heritage Foundation és a washingtoni magyar nagykövetség szervezésében, amelynek egyik központi témája az ukrajnai háború volt. Nem ez volt az első alkalom, hogy Fidesz-közeli szakértők összeültek a think tankkel, néhányhavonta rendeznek hasonló, zárt ajtós megbeszéléseket.
A Heritage a Project 2025 egyik megálmodója, amelynek lényege, hogy az új, megválasztott konzervatív elnök már a beiktatása napján is támaszkodhasson rá. A projekt megalkotói kiadtak egy 180 oldalas tervezetet, amelyben további javaslatok szerepelnek egyebek között az abortusz további szigorítására, a deep state elszigetelésére, az eddigi klímavédelmi intézkedések nagy részének felszámolására és a nemzeti szuverenitás védelmére. A terv szerint a megvalósításhoz szükséges, hogy minden döntéshozó pozícióban konzervatívok legyenek. A javaslatcsomag a kritikusok szerint erősen veszélyeztetné az Egyesült Államokban a demokrácia állapotát. A Project 2025 tanácsadó testületében a cikkünkben említett összes amerikai think tank szerepel.
Orbán Viktor már személyesen is tárgyalt tavaly az agytröszt vezetőivel, köztük a Heritage elnökével, Kevin Robertsszel, aki korábban éppen a Texas Public Policy Foundation vezérigazgatója volt. Roberts érkezése óta a kritikus hangok szerint egészen radikális fordulatot vett a Heritage, üzeneteik pedig egyre inkább hasonlítanak a poszttrumpista populista narratívára.
Roberts legújabban a The New York Timesnak adott nyilatkozatában dicsérte a magyar miniszterelnököt: „A modern Magyarország nem csak egy, hanem A konzervatív államberendezkedés modellje. Orbán Viktor lenyűgöző vezető, a magyar kormány politikai sikerei nagyon vonzók számunkra.” A Heritage elnökének hízelgő kommentjeit Orbán Balázs is idézte X-en.
A magyar kormány és a kormányközeli intézetek munkatársai az utóbbi időben gyakran beszéltek jobboldali hálózatépítésről – a Szabad Európa washingtoni diplomáciai forrásai szerint az erre irányuló erőfeszítések aktívabbak, mint eddig bármikor.
Ezért is szembeötlő, hogy a magyar kormánynak az amerikai igazságügyi minisztérium nyilvántartása alapján jelenleg nincs regisztrált lobbistája az Egyesült Államokban. Az utolsó hivatalos, a külföldi ügynökök nyilvántartásában szereplő (FARA) ügynök, aki az Orbán-kormánnyal állt szerződésben, David Reaboi volt, ám az ő szerződése 2021-ben lejárt. A Southern Poverty Law Center (SPLC) és az Átlátszó közös cikke szerint több, kormányközeli intézettel szerződésben álló konzervatív író és médiaszemélyiség (Christopher Rufo, Michael O’Shea és a Claremont Institute főmunkatársa, Jeremy Carl) is olyan tevékenységet végez, amely kimeríti a lobbizás fogalmát.
Claremont Institute
A kaliforniai Claremont Intézet egy jobboldali think tank. A fentiekhez képest talán a legkisebb szervezet, ennek ellenére az elmúlt három évben az egyik legbefolyásosabb agytrösztként emlegetik. Mérete ellenére a Los Angelestől harmincöt mérföldre lévő intézet tagjai már együttműködtek Ron DeSantisszal (aki azóta szintén beállt Trump elnöki kampánya mögé), és a The New York Times szerint Clarence Thomasra és Tom Cottonra is befolyással vannak. 2019-ben kitüntetést is kaptak Donald Trumptól.
Van saját magazinjuk, a The American Mind, amelyben a 2020-as választások utáni napokban A harc most zajlik címmel publikáltak egy véleménycikket, amely szerint „a demokraták gúnyt űznek a törvényekből” és „megpróbálják demoralizálni a fél országot”. Ösztöndíjasaik jelen vannak a világ legnagyobb konzervatív konferenciáin, így például a londoni NatConon, amelyen a Danube Institute és a Heritage is részt vett.
A Claremont Intézet tagjai közül többen is a Danube Institute-tal állnak szerződésben, de a magát Kárpát-medencei tehetséggondozó intézményként aposztrofáló Mathias Corvinus Collegium (MCC) vendégelőadói között is feltűnnek.
Ehhez kapcsolódóan: Gáspár Kristóf: Orbán a Tranziton úgy mesélt, mint egy nagyapa az unokáinak
America First Policy Institute (AFPI)
Ezt az agytrösztöt azután alapították, hogy Trump elveszítette a 2020-as választásokat. Nem hivatalos tanácsadóként maga a volt elnök lánya és veje, Ivanka Trump és Jared Kushner is csatlakozott az AFPI-hoz. Igazgatója Chad Wolf, az elnökségi tagok között pedig főként olyan személyek szerepelnek, mint Kellyanne Conway, Trump egykori tanácsadója. Conway neve nem csak politikai szerepvállalása miatt csenghet ismerősen: három éve lánya, Claudia fizikai és verbális bántalmazással vádolta.
Az agytröszt a CNN cikke alapján 22 millió dollárt költött el egy év alatt (2022-ben) többek között olyan célokra, mint Trump mar-a-lagói üdülőjének bérlése egy adománygyűjtő gálaestre, amelyen a volt elnök mondott beszédet.
Az Alapjogokért Központ tavaly szeptember óta áll partnerségben az AFPI-jal. Szánthó Miklós az együttműködés alapjaként az illegális tömeges migráció elleni küzdelmet emelte ki.
New York Young Republican Club (NYYRC)
Az 1911-ben alapított New York Young Republican Clubbal (NYYRC) február óta az Alapjogokért Központ hivatalosan is együttműködésben áll. Ez nem egy think tank, de mindenképpen említést érdemel ebben a felsorolásban. A fiatal republikánusokat összefogó szervezet korábban nagyrészt mérsékelt és centrista konzervatívokból állt, ám Trump megválasztása óta élesen jobbra tolódott. 2022-ben támogatták Jair Bolsonaro kampányát, és amikor a volt brazil elnök vesztett, a klub csalást kiáltott, és ragaszkodtak ahhoz, hogy a választás valódi győztese a szélsőjobbos exelnök. A koronavírus-világjárvány elleni intézkedéseket a TPPF-hez hasonló hozzáállással kezelték: 2020 decemberében, a pandémia alatt titkos gálaestet rendeztek New Jersey-ben, ahol a résztvevők nem viseltek maszkot, illetve más járványügyi előírásokat sem tartottak be.
Gálaestjeiken (a CPAC-hez hasonlóan) Szánthó Miklós mellett olyan figurák is feltűnnek, mint Jack Posobiec, aki széles körben népszerűsítette a Pizzagate nevű összeesküvés-elméletet (ez a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején megjelent összeesküvés-elmélet, amely szerint egy elit társaság prominens demokrata politikusok részvételével irányít egy pedofilhálózatot egy washingtoni pizzériából – a szerk.), valamint az Osztrák Szabadságpárt és a német AfD (Alternatíva Németországért) tagjai. A legutóbbi gálaesten a kétszeresen vádeljárás alá helyezett exelnök tartotta a fő beszédet, de a színpadon Szánthónak is jutott hely.
A Republikánus Pártban sem mindenki nézi jó szemmel Orbán külpolitikáját
A magyar kormánynak a tengerentúli befolyásépítésbe fektetett figyelemre méltó erőfeszítései ellenére egyelőre még mindig nem sikerült jelentős kapcsolatrendszert kiépítenie Amerikában a Republikánus Párt trumpista szárnyán kívül. Németh Zsolt Joe Biden megválasztása után így fogalmazott: „Azt hiszem, nyilvánvaló, hogy nagyon erős az ideológia szerepe a modern világban. A liberális erők szorosabban működnek együtt, és mi is szorosabban működtünk együtt a Trump-féle amerikai vezetéssel. Ez szerintem természetes. Ez az elkövetkező időkben is így lesz. Magyarország fenn fogja tartani a kapcsolatot azokkal az amerikai konzervatív műhelyekkel, személyiségekkel, amelyek és akik hasonlóan gondolkodnak a vallásról, a családról, a hazafiságról, mint mi.”
Ehhez kapcsolódóan: Németh Zsolt: Trump és Orbán Viktor között jó a kémia
Krekó Péter szerint fontos kérdés, hogy ezek a kapcsolatok „mennyire képesek tompítani azokat a konfliktusokat, amelyek egy esetleges Trump-adminisztráció és a magyar kormány között egyes, nem felszíni, hanem stratégiai jelentőségű kérdésekben mindenképpen megjelennek majd, mint ahogy a múltban is megjelentek.” Arra utal, hogy míg az amerikai konzervatívok Kínával szemben kifejezetten kemény fellépést mutatnak, közben az EU-n belül az Orbán-kormány képviseli a Kínával szemben gazdaságilag és politikailag is leginkább szervilis irányvonalat.
Egy republikánus szenátusi forrás szerint a jelenleg a kongresszusban ülő, magas pozícióban lévő republikánusok nagy része néhány ideológiai kérdésben ért csupán egyet Orbánnal, mint a családpolitika és a bevándorlás – azonban amikor a külpolitikáról esik szó, kifejezetten ellentétes álláspontot képviselnek. A Szabad Európának nyilatkozó forrás arra a kérdésre, hogy mely pontokon ütköznek leginkább a nézetek a republikánus döntéshozók többsége és az Orbán-kormány között, kiemelte a magyar miniszterelnök Kína- és oroszbarát lépéseit.
