Olyan ütemben drágul az élet, hogy a fizetések egyre nagyobb hányadát emésztik fel a bevásárlások. Idén és jövőre is öt százalék körül ragad a fogyasztói árak emelkedése. Csak három hónapja kezdtük el figyelni az árakat, de egyre több termék esetében tapasztalunk jelentős drágulást.
A Szabad Európa bevásárlólistáján is megfigyelhető az árak hónapról hónapra történő emelkedése. Októberről novemberre több mint harminc százalékot drágult az általunk figyelt kávémárka. A banán közel 12, a kenyér 8,7, a liszt 6,7, míg a cukor ára 4,2 százalékkal nőtt egyetlen hónap alatt. 6,3 százalékkal többet kell fizetni az olívaolajért is. Olcsóbb lett viszont a teavaj, 2,5 százalékkal kell kevesebbet adni a listánkon szereplő termékért.
Érdekesség, hogy a cukor és a liszt ára az elmúlt negyedévben minden hónapban emelkedett. A cukor szeptemberben még csak 219 forint volt, most már 249 forintot kell érte fizetni. A lisztet 119 forintért vettük szeptemberben, ennek az ára novemberre 159 forintra ugrott.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a Szabad Európa szerkesztősége úgy döntött, hogy létrehoz egy alternatív fogyasztói kosarat. A szubjektív szempontok alapján összeállított fogyasztói kosár persze nem tekinthető hivatalosnak és reprezentatívnak sem.
Olyan árukat választottunk ki, amelyek szinte minden háztartásban előfordulnak. A lista húsz tételt tartalmaz, havonta feljegyezzük ezeknek az árát, és beszámolunk az árváltozásokról. Ezzel szeretnénk közelebb hozni a hivatalos statisztikákban szereplő inflációs adatot, amely egy nagy átlagot jelenít meg. Erről részletesebben itt írtunk.
Októberre azonban az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért országos infláció is igencsak meglódult. Az idén októberben a fogyasztói árak átlagosan 6,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, és 1,1 százalékkal szeptemberhez viszonyítva.
„Annak ellenére hogy meglehetősen felfokozottak voltak az inflációs várakozások, a friss adatnak ismét sikerült meglepnie az elemzőket. A kiugró infláció ugyanakkor nem csak az alacsony bázis következménye, hiszen havi alapon is 1,1 százalékkal drágult a fogyasztói kosár” – közölte Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A szakértő szerint legutóbb a 2020-as újranyitás során, vagyis idén júliusban volt ilyen mértékű havi infláció. Ezt megelőzően pedig egészen 2012-ig kell visszamennünk, hogy hasonló havi és éves bázisú áremelkedési ütemet lássunk. „Habár sejteni lehetett, hogy az üzemanyagok áralakulása jelentősen megdobja majd az inflációt, ennél azonban többről van szó” – tette hozzá.
A szakértő szerint az egy százalékpontot kitevő inflációgyorsulás hatvan százalékáért az üzemanyagok áralakulása felel, míg húsz százalékáért az élelmiszerek, és valamivel több mint tíz százalékáért a szolgáltatások.
A részletes adatokat nézve kiderül, hogy az üzemanyagok drágulása mellett az élelmiszerek is jelentős áremelkedést mutattak. Éves összevetésben már 5,2 százalékos a termékkör inflációja, ami egyaránt köthető az alapanyagok drágulásához, de a feldolgozott élelmiszerek áremelkedéséhez is.
Virovácz szerint szintén gyorsult a tartós fogyasztási cikkek inflációja, amely elérte az 5,4 százalékot. „Ebben közrejátszik a hiánygazdaság, a szállítási költségek drasztikus emelkedése, valamint az, hogy a kamatemelési ciklus ellenére sem tudott a forint érdemi erősödést felmutatni” – tette hozzá.
Az ING legfrissebb előrejelzése idénre már átlagosan ötszázalékos inflációval számol, de jövőre is 4,5 százalékot meghaladó áremelkedést láthatunk majd, vagyis az árak emelkedése elhúzódó folyamat lesz. A fizetések egyre nagyobb részét viszi el a bevásárlások drágulása.
Hasonlóan látja a helyzetet Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője. Szerinte is az üzemanyagárak dinamikus emelkedése húzta felfelé az inflációt, ahogy ez várható volt a világpiaci olajárak alakulása alapján.
„Meglepetést talán az élelmiszerek és a szolgáltatások vártnál jobban gyorsuló áremelkedése okozott, illetve közvetve több termék esetében megjelenhetett az árakban az európai szintű energiahiány okozta energiaár-emelkedés is” – vélekedett az elemző.
Regős szerint szintén felfelé húzta az inflációt azon termékek drágulása, amelyekből hiány van (lakásjavító és -karbantartó termékek), valamint a járvány miatt korábban korlátozásokat elszenvedő ágazatok áremelései (például éttermi étkezés).
A szakember szerint az infláció lassulásához szükség van a makroszintű kereslet visszafogására, az ellátási láncok helyreállására, illetve az energiaárak normalizálódására is. Ugyanakkor néhány tényező (dohánytermékek jövedékiadó-emelése, bázishatások) kifutása jövőre már az infláció némi lassulását eredményezhetik.
Mindkét elemző egyetért abban, hogy az inflációs adat a korábban bejelentettnél nagyobb szigorításra kényszerítheti a Magyar Nemzeti Bankot már novemberi ülésén. Az alapkamat emelése a változó kamatozású hitelek drágulását eredményezi, vagyis nőni fognak a havi törlesztőrészletek.
