Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Ismét erősödőben van a szélsőjobboldal Ausztriában


Heinz-Christian Strache, az FPÖ korábbi vezetője még alkancellárként 2019. május 18-án Bécsben
Heinz-Christian Strache, az FPÖ korábbi vezetője még alkancellárként 2019. május 18-án Bécsben

Bár a kormányzó konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) nyerte a vasárnapi tartományi választást Alsó-Ausztriában, a legnagyobb győztes a Szabadság Párt (FPÖ), amelynek megerősödése elemzők szerint egybevág az országos szinten is megfigyelhető trenddel.

Közel négy évvel ezelőtt, egy korrupciós botrány kirobbanását követően omlott össze az ÖVP és az FPÖ alkotta kormánykoalíció Ausztriában.

Az utóbbi hónapokban azonban ismét növekedni kezdett a támogatottsága a Szabadság Pártnak, amely friss felmérések szerint már a legerősebb párt az országban.

Alsó-Ausztria tartományban az FPÖ a voksok 24,2 százalékát söpörte be, ez 9,4 százalékponttal több, mint a legutóbbi választáson, 2018-ban. Az ÖVP 9,7 százalékpontos csökkenés után 39,9 százalékot ért el, és ezzel elvesztette abszolút többségét a helyi törvényhozásban.

Országos szinten az FPÖ előretörése még látványosabb. Tavaly ősz óta Szabadság Párt a legnagyobb politikai erő Ausztriában, a közvélemény-kutatások 27 százalék körülire mérik támogatottságát, míg az Osztrák Szociáldemokrata Pártét (SPÖ) 25 százalékra, az Osztrák Néppártét pedig 21 százalékra.

Ehhez kapcsolódóan: Ausztriában korrupciós per indul a volt szélsőjobbos vezér ellen

Az ötvenes években alapított FPÖ-t egykori nácik vezették a második világháborút követő időszakban. Mai retorikája a nyolcvanas években öltött formát korábbi karizmatikus elnöke, Jörg Haider alatt, aki Európában addig szinte példátlan sikereket ért el populista, radikális jobboldali pártjával. A párt kétszer volt tagja a kormánykoalíciónak, a kétezres évek elején, majd 2017 és 2019 között.

Szakértők szerint az FPÖ megerősödése elsősorban populista, Ausztria vélt vagy valós érdekeit minden más szempont elébe helyező retorikájának köszönhető. Vezetői gyakran élesen bírálják az Oroszország elleni európai uniós szankciókat, keményvonalas álláspontot képviselnek a migrációval szemben, illetve kétségeiknek adtak hangot a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó vakcinákkal és korlátozásokkal kapcsolatban.

„Két olyan kérdés van, amelyben a Szabadság Párt minden másik párttól megkülönbözteti magát: az ukrajnai háború és a koronavírus. Emellett visszatért a bevándorlás kérdése is, ahol az FPÖ szintén a legjobb állásokat foglalja el ahhoz, hogy előnyre tehessen szert” – közölte Laurenz Ennser-Jedenastik, a Bécsi Egyetem politikatudomány-professzora.

„Úgy vélem, hogy ez az összes olyan alkotóelem, amelyre szükség van egy meglehetősen jó választási eredményhez” – tette hozzá.

Ehhez kapcsolódóan: Putyinék a Rosznyeft igazgatóságába jelölték a volt osztrák külügyminisztert

A Szabadság Párt 2017-ben nagyjából 26 százalékot kapott a parlamenti választáson, ennek nyomán a Sebastian Kurz volt kancellár vezette koalíció kisebbik tagja lett.

A bukás azután következett be, hogy 2019 májusában rejtett kamerás felvételek kerültek napvilágra a pártvezér-alkancellár Heinz-Christian Strachéról, amint Ibizán állami megrendeléseket ajánl egy magát egy orosz milliárdos rokonának kiadó nőnek kampánytámogatásokért cserébe. A kormányzó koalíció összeomlott, a következő választáson az FPÖ támogatottsága 16 százalékra esett vissza.

Ehhez kapcsolódóan: Felfüggesztett börtönre ítélték a volt osztrák alkancellárt

A botrányok azonban a jelek szerint nem zavarták az alsó-ausztriai választók egy részét, ahogy az sem, hogy a párt első számú helyi jelöltje, Udo Landbauer 2018-ban lemondani kényszerült mandátumáról, miután kiderült, hogy olyan szervezet tagja, amely a kilencvenes években antiszemita dalokat terjesztett.

Kérdés, hogy meg tudja-e őrizni a szélsőjobboldal vezető pozícióját Ausztriában, szövetségi választás legközelebb 2024-ben várható.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG