Iránban az Őrök Tanácsa vasárnap jóváhagyta az ország keményvonalas házelnöke és öt másik ember indulását a június 28-i elnökválasztáson. A korábbi államfő, Ebrahim Raiszi egy májusi helikopter-balesetben életét vesztette hét másik emberrel együtt.
A tanács ismét eltiltotta az indulástól a lázító populista Mahmúd Ahmadinezsád volt elnököt, aki vitatott, 2009-es újraválasztását követően erőszakkal lépett fel a tüntetőkkel szemben.
A tanács döntésével elsütötte a rajtpisztolyt a rövidített, kéthetes kampányhoz, amelynek végén megválasztják Raiszi utódját. A néhai elnök a legfelsőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah keményvonalas pártfogoltjának számított, sokan tekintettek rá a 85 éves ajatollah lehetséges utódaként.
A klerikusokból és jogászokból álló, nagy hatalmú Őrök Tanácsa munkáját a jelöltek jóváhagyására végső soron maga Hámenei felügyelte. A lista arra enged következtetni, hogy az iráni síita teokrácia reményei szerint gördülékeny lesz a választás a legutóbbi szavazások rekordalacsony részvételi aránya után. Továbbra is nagy a feszültség az ország rohamtempóban fejlesztett atomprogramja, valamint Izrael és a Hamász háborúja miatt.
Az Őrök Tanácsa folytatta a hagyományt, amely szerint nőt nem jegyez be jelöltként, mint ahogy olyanokat sem, akik radikális változtatásokra szólítanak fel az ország kormányzásában.
A legkiemelkedőbb jelölt továbbra is a 62 esztendős Mohammed Bager Galibaf egykori teheráni polgármester, aki szoros kapcsolatot ápol az ország félkatonai Forradalmi Gárdájával. Ám sokan emlékeznek arra, hogy Galibaf még gárdatábornokként, 1999-ben részese volt az iráni egyetemi hallgatók elleni erőszakos fellépésnek. 2003-ban országos rendőrfőnökként állítólag ő rendelte el, hogy éleslőszert vessenek be a diákok ellen.
Galibaf 2005-ben és 2013-ban sikertelenül indult az elnökválasztáson. A 2017-es kampányban visszalépett Raiszi javára, akinek akkor nem sikerült nyernie. Nem úgy, mint 2021-ben, amikor Irán történetének legalacsonyabb részvételi arányát mérték, miután Raiszi minden számottevő ellenfelét kizárták.
Hámenei múlt héten beszédet mondott. Ebben utalt azokra a tulajdonságokra, amelyeket Galibaf támogatói is kiemelnek. Ez valószínűleg a legfelsőbb vezető támogatását jelzi a házelnök felé.
Galibaf szerepét a tüntetések leverésében másként ítélik meg most, hogy Iránt éveken keresztül nyugtalanság sújtotta részben a gyengélkedő gazdaság, részben pedig a 22 éves Mahsza Amini halála miatt. A fiatal nő a rendőrség őrizetében halt meg. Azért került oda, mert állítólag nem úgy viselte a fejkendőjét, ahogy a biztonsági erők szerették volna.
A további jelöltek közé tartozik Szaid Dzsalili, Irán egykori nukleáris főtárgyalója, aki 2013-ban is indult. 2021-ben szintén jelöltette magát, de visszalépett Raiszi javára. Ali Reza Zakani teheráni polgármester ugyancsak visszalépett 2021-ben, és Raiszi támogatására szólította fel híveit. Ami a többi jelöltet illeti: Mosztafa Purmohammadi egykori igazságügyi miniszter, Amirhosszein Gazizadeh Hasemi, Raiszi volt alelnöke pedig szintén indult a 2021-es elnökválasztáson. Akkor egymilliónál kevesebb szavazattal az utolsó helyen végzett.
Az Őrök Tanácsa kizárta a lázító Ahmadinezsádot, a holokauszttagadó egykori elnököt. Ahmadinezsád mandátumának vége felé egyre nagyobb kihívást jelentett Hámenei hatalmára, és leginkább a 2009-es zöld mozgalom tiltakozásainak véres leverőjeként emlékezetes. A legutóbbi választáson is kizárták az indulók közül.
Raiszi Hosszein az iráni külügyminiszterrel, Amirabdollahiannal és másokkal együtt május 19-én vesztette életét helikopter-balesetben Irán világtól elzárt, északnyugati részén. A nyomozás még folyik, bár a hatóságok szerint nincs jele annak, hogy bárki szándékosan idézte volna elő a felhőkkel borított hegyoldalon történt balesetet.
Raiszi volt a második iráni elnök, aki hivatali ideje alatt halt meg. 1981-ben, az iszlám forradalmat követő zűrzavaros időkben bomba végzett Mohammad Ali Radzsáj elnökkel.
