Irán augusztus 13-án visszautasította a Nyugat felhívásait arra, hogy hagyjon fel Izrael fenyegetésével. Teherán megtorlást helyezett kilátásba, miután meggyilkolták Iszmáíl Hanijét, az EU és az Egyesült Államok által palesztin terroristacsoportnak minősített Hamász politikai vezetőjét.
Hanijét személyi testőrével együtt ölték meg Teheránban július 31-én, miután részt vett Maszúd Peszeskján elnök beiktatási ünnepségén az iráni fővárosban.
Izrael nem erősítette meg és nem is cáfolta, hogy ő hajtotta végre a támadást.
Irán, a Hamász fő támogatója Izraelt hibáztatja Hanije haláláért, és bosszút esküdött, ezért sokan egy szélesebb körű háborútól tartanak a térségben.
Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Nasszer Kanani közleményében úgy fogalmazott, hogy „egy ilyen kérés nélkülözi a politikai logikát, szembemegy a nemzetközi jog elveivel és szabályaival, nyilvános és gyakorlati támogatást jelent” Izraelnek.
Előzőleg az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország augusztus 12-én felszólította Iránt, hogy „hagyja abba az Izrael elleni katonai támadást kilátásba helyező folyamatos fenyegetést”.
Ugyanaznap Keir Starmer brit miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár is beszélt telefonon Peszeskjánnal.
Starmer arra kérte, hogy tartózkodjon Izrael megtámadásától, és azt mondta, hogy a háború senkinek nem áll érdekében – közölte a kancellári hivatal. Elmondta az iráni elnöknek, hogy mélyen aggasztja a közel-keleti helyzet, és felszólította az összes felet, hogy próbáljanak mindent megtenni egy újabb regionális konfrontáció elkerülése érdekében.
„Fennáll a veszélye, hogy valaki elszámolja magát. Most a nyugodt és alapos mérlegelésnek van itt az ideje” – idézték Starmert, hozzátéve, hogy a kancellár az elkötelezettségét hangsúlyozta az azonnali tűzszünet, az összes túsz szabadon bocsátása és a humanitárius segélyek növelése mellett Gázában.
A Starmerrel folytatott beszélgetés után az IRNA hivatalos hírügynökség az iráni elnököt idézte, aki azt mondta: semmilyen háború a világban nem érdeke senkinek, de az államoknak joguk van „büntető válaszlépésekre egy agresszorral szemben”.
Scholz arra is felhívta Peszeskjánt, hogy akadályozza meg a további katonai eszkalációt a Közel-Keleten. „Most kell megtörni az erőszakspirált a Közel-Keleten” – mondta az iráni elnöknek a német kormány közleménye szerint.
Az Egyesült Államok augusztus 12-én közölte, hogy egyetért a titkosszolgálati értékelésekkel, miszerint Irán és/vagy közel-keleti proxyerői „már a héten megtámadhatják Izraelt”. John Kirby, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szóvivője újságíróknak elmondta, hogy Joe Biden elnök megvitatta a helyzetet a legfontosabb nyugati szövetségesek vezetőivel.
Nyugati diplomaták igyekeznek elkerülni egy nagyobb tűzfészek kialakulását a Közel-Keleten, ahol Izrael és a Hamász gázai háborúja miatt már amúgy is nagy a feszültség.
A Hamász egészségügyi tisztviselői szerint Izrael légi és szárazföldi offenzívája több mint 38.900 embert ölt meg a Gázai övezetben.
Izrael azután indította el katonai akcióját, hogy október 7-én Hamász-harcosok törték át a határt Dél-Izraelnél, mintegy 1200 embert megöltek és több mint 250 túszt ejtettek.
