Irán legfelsőbb vezetője kedden jelezte: kész a tárgyalások felújítására az Egyesült Államokkal országa gyors léptekkel fejlődő nukleáris programjáról. Azt mondta a teheráni polgári kormánynak: „nincs akadálya” a kapcsolat felvételének az „ellenséggel”.
Ali Hámenei ajatollah kijelentései világosan kijelölik a határokat, amelyek között Maszúd Peszeskján reformpárti elnök kormánya mozoghat a tárgyalásokon. Hámenei megismételte azt a figyelmeztetését is, hogy Amerikában nem szabad megbízni.
Megjegyzései azokat az időket idézik, amikor Irán 2015-ben megkötötte a világhatalmakkal a nukleáris megállapodást, amely jelentősen megnyirbálta atomprogramját a gazdasági szankciók feloldásáért cserébe. Az még nem világos, hogy Peszeskjánnak mekkora mozgástere lesz, különös tekintettel arra, hogy a tágabb Közel-Keleten továbbra is nagy a feszültség Izrael és a Hamász háborúja miatt.
„Nem kell az ellenségtől függővé tennünk a reményeinket. Terveinkhez nem szabad az ellenség jóváhagyására várnunk – mondta Hámenei az állami televízióban lejátszott videóüzenetében. – Nem ellentmondás, ha egyes helyeken kapcsolatba lépünk ugyanezzel az ellenséggel; ennek nincs akadálya.”
Hámenei, akié a végső szó minden állami ügyben, arra is figyelmeztette Peszeskján kabinetjét: „Ne bízz meg az ellenségben!”
A 85 éves Hámenei időnként tárgyalásokat sürgetett, míg máskor elutasította az Egyesült Államokkal, miután Donald Trump akkori elnök egyoldalúan kilépett az atomalkuból.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma eddig nem reagált a Hámenei kijelentéseivel kapcsolatos kommentárkérésre. Irán és az Egyesült Államok között folytak már közvetett tárgyalások az elmúlt években Omán és Katar, az Egyesült Államok két olyan közel-keleti közvetítő országának bevonásával, amelyek az Iránnal kapcsolatos ügyekben vállalnak szerepet.
Az egyezmény összeomlása óta Irán minden korlátot felrúgott; akár hatvanszázalékos tisztaságúra is dúsíthatja az uránt, ami közel kilencvenszázalékos fegyverminőségi szintet jelent.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által telepített térfigyelő kamerák működése megszakadt, miközben Irán kizárta a megfigyelésből az ügynökség legtapasztaltabb ellenőreit. Iráni tisztviselők egyre gyakrabban fenyegetőznek azzal, hogy atomfegyverekre tehetnek szert.
Eközben Izrael és a Hamász gázai háborúja miatt új csúcsot ért el a feszültség Irán és Izrael között. Teherán példátlan drón- és rakétatámadást intézett Izrael ellen áprilisban, amikor a két ország között évek óta tartó árnyékháború elérte a tetőpontját, miután Izrael vélhetően megtámadott egy iráni konzuli épületet Szíriában. A műveletben mások mellett két iráni tábornok is életét vesztette.
A Hamász vezetőjének, Iszmáíl Hanijének teheráni meggyilkolása is arra késztette Iránt, hogy megtorlással fenyegesse Izraelt.
Peszeskján, az egykori képviselő, aki megnyerte a májusi helikopter-balesetben meghalt keményvonalas elnök, Ebrahim Raiszi halála után kiírt elnökválasztást, részben azzal az ígérettel kampányolt, hogy újra megnyitja a tárgyalásokat a Nyugattal. Hámeneinek, Irán legfontosabb vezetőjének kijelentései biztosíthatják számára a politikai fedezetet ehhez. Peszeskján új külügyminisztere, Abbasz Aragcsi jelentős részt vállalt a 2015-ös megállapodás tárgyalásában.
Hámenei, illetve a Peszeskján-kabinet keddi találkozóján megjelent Mohammad Dzsavad Zarif volt külügyminiszter is, aki segített tető alá hozni iráni részről a 2015-ös megállapodást. A találkozó után Zarif online üzenetben közölte, hogy alelnökként tovább szolgál Peszeskján adminisztrációjában, jóllehet a kabinet megalakulásakor nyilvánosan lemondott erről.
